A bíróság szerint befolyásos személyek akadályozhatták a Fenyő-gyilkosság nyomozását
Egy, Jozef Rohác előzetes letartóztatásáról szóló bírói indokolás is igazolja, hogy egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták hátráltatni a Fenyő-gyilkosság 2011-ben újraindított nyomozását. A bíróság reális veszélyként számolt azzal is, hogy ezek az emberek a kapcsolataik segítségével Rohácot a börtönben is elhallgattatták volna, ha beszélni kezd.
Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, a PestiSrácok.hu információi szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálja, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében nemrég bűnpártolással meggyanúsított volt fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor korábban, még fővárosi főügyészként, hivatali helyzetével visszaélve nyújtott-e bármilyen segítséget az 1998-as merénylet felbujtásával gyanúsított Gyárfás Tamásnak.Az ex-úszóelnök ugyanakkor felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy bárkitől belső információkat kapott volna az évek során a Fenyő-gyilkosság nyomozásáról, ahogy Ihász Sándor védője, Papp Gábor is arról beszélt a zoom.hu-nak, hogy védence senkinek nem nyújtott törvénytelen segítséget.
Bajba került a volt főügyész
Gyárfás Tamást április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy a 90-es évek olajügyeiből milliárdos vagyonra szert tett vállalkozó, Portik Tamás közvetítésével megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost (a felbujtó elleni nyomozást 2017 októberében, az alapügy jogerős befejezése után rendelték el). Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, az ügyészség pedig kezdeményezte Gyárfás házi őrizetbe helyezését. A bíróság végül lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el az ex-úszóelnökkel szemben, majd még aznap kiderült, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt bűnpártolással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy 2017 októberében Gyárfástól átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Gyárfás azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.
Gyárfás túl sokat tudott a Fenyő-ügy nyomozásáról?
A zoom.hu arról is írt, hogy Gyárfás házi őrizetét kérvényező indítványban az szerepel, hogy az egykori úszóelnök ismeretlen forrásból információkkal rendelkezett a Fenyő-gyilkosság felbujtójának felkutatására indított nyomozás állásáról és „a vele szemben beszerzett bizonyítékok mibenlétéről”. Az ügyészség az indítványában külön is rámutatott arra, hogy amikor házkutatást tartottak Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész irodájában, az iratok között megtalálták egyebek közt Gyárfás előre megírt védekezését - áll az indítványban, amely szerint Gyárfása Fenyő-ügy kapcsán olyan bizonyítékokkal összefüggésben is megírta a védekezését, amelyeknek a létezéséről neki „elvileg nem lehetett tudomása” – írta a portál, hozzátéve, hogy a vádhatóság rámutatott arra is, hogy Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyészi kinevezése előtt a Fővárosi Főügyészség vezetője volt. Abban a beosztásban pedig „rálátása volt a nyomozás minden mozzanatára, a tervezett és a már végrehajtott nyomozati cselekményekre, tudhatta, hogy a rendőrségnek az ügyben milyen bizonyítékokat sikerült beszereznie” – emelte ki a szerző, aki azt is megjegyezte, hogy az elmúlt húsz évben is folyamatosan informálhatták Gyárfást, legalábbis az ügyészségi iratok szerint.
Hallgatnak a halálosan megfenyegetett tanúk
Kérdés, utóbbi kijelentést hogyan lehet bizonyítani azon túl, hogy a legtöbb hatósági személy bűne, akik súghattak a Fenyő-ügy szereplőinek, már biztosan elévült. Azt viszont már az azóta Fenyő János meggyilkolásáért jogerősen elítélt Jozef Rohác korábbi előzetes letartóztatásáról döntő bíróság is kimondta 2011 őszén, hogy egyes, meg nem nevezett személyekaktívan próbálták a Fenyő-ügy nyomozását hátráltatni. A letartóztatás meghosszabbítását indokolva a bíró utalt arra is, hogy több tanú azért nem tett vallomást a Fenyő-ügyben, mert féltik saját maguk és családtagjaik életét. A bíróság akkori álláspontja szerint Fenyő János meggyilkolása után több mint tíz évvel reális volt a veszélye annak, hogy a bűncselekmény elkövetői megpróbálják meghiúsítani az eljárást.
Keresték az áruló zsarukat
Erről az információról később az alapügy tárgyalásán semmit nem hallottunk, de az valószínűsíthető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot folytatott az ügyben, hiszen a nyílt eljárásokat indító Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) szorosan együttműködő szervezet célul tűzte ki, hogy pontot tesz az 1990-es években elkövetett leszámolások felderítésének végére. Az NVSZ emiatt korábban vizsgálta azt is, hogy szakmai hibák, vagy az alvilággal együttműködő hatósági személyek árulása miatt nem sikerült felderíteni számos maffiagyilkosságot. Több esetben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. Úgy tudjuk, mára – részben – sikerült tisztázni, hogy kik voltak azok az akkoriban hivatásos állományban lévő személyek, akik a védelmi szolgálat feltételezései szerint törvénysértéseket követhettek el. Azonban, mivel ezek a cselekmények már régen elévültek, nyílt nyomozásra, tanú, illetve gyanúsítotti kihallgatásokra nem kerülhetett sor.
Megfeledkeztek Rohác DNS-éről
A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt Csehország kiadta Magyarországnak, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal. Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha – a portálunknak névtelenül nyilatkozó korábbi forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.
A börtönben is végeztek volna Roháccsal, ha beszél?
Visszatérve a bírói indokoláshoz, abban az is szerepelt, hogy a nyomozási bíró reális veszélyként számolt azzal, hogy a Fenyő-ügy érintettjei - kapcsolataik segítségével - Rohácot is megakadályoznák abban, hogy vallomást tegyen. Erre a lehetőségre utalt egy tanú az Aranykéz utcai robbantás perében is, aki szerint Portik azért nem likvidáltatta a neki sok „munkát” elvégző Rohácot, mert a szlovák férfi „nagyon stabil” és az olajvállalkozó biztos volt benne, hogy „nem lehet megtörni”. A tanú úgy tudta, ha Jozef Rohác elkezdett volna beszélni, az akkor még szabadlábon lévő Energol-vezér a börtönben is megölette volna végrehajtóemberét.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
