Lövések az ügetőn: újra bíróság elé áll az olajmaffia egykori vezére, Portik Tamás
Szerdán ismét bíróság elé áll a magyar alvilág egyik legrettegettebb figurájának tartott Portik Tamás, miután az ügyészség azzal vádolja az olajszőkítési botrány miatt elhíresült cég, az Energol Rt. egykori igazgatóját, hogy az ő felbujtására akarták megölni több mint húsz évvel ezelőtt az ismert hajtót, Lakatos Csabát. A vád szerint a hajtóval azért akartak végezni, mert az Energol-vezér a rendőri kapcsolatain keresztül megtudta, hogy Lakatos összefüggésbe hozta őt Prisztás József meggyilkolásával.
A férfira 1996. november 13-án adtak le több lövést az egykori Kerepesi úti ügető mellett, és ha nem látják el időben a sérüléseit, meghalt volna. Az elkövetőt akkoriban nem tudták elfogni, csak a helyszín közelében várakozó személyeket, ám őket végül elengedték. Mivel akkoriban konkrét bizonyítékok nem álltak a rendőrség rendelkezésére, a nyomozást nyolc hónap után, 1997 júliusában megszüntették. A támadás része volt az 1996. november 1-jén Prisztás József vállalkozó megölésével, nyílt utcán fejbe lövésével kezdődő, majd Seres Zoltán és olasz üzlettársa 1999. tavaszi likvidálásával végződő magyar maffiaháborúnak, amelynek kirobbantásával Portik Tamást hozták összefüggésbe a hatóságok. Portik a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerős szabadságvesztését tölti, de Fenyő János médiacézár megöletését is a terhére rója a Fővárosi Főügyészség. A vád szerint az Energol-vezér Fenyő nagy üzleti ellenfele, Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök megbízásából hajtatta végre a gyilkosságot az ügyben már jogerősen elítélt szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháčcsal és bandájával. Gyárfás pere már elkezdődött, Portik szerepét pedig külön eljárás keretében vizsgálják majd.
Tanyi húzta meg a ravaszt, tizenegy évet kapott
Visszatérve a Lakatos-ügyhöz, a rendőrség csak tizennyolc évvel később, 2014. december 16-án vette őrizetbe előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének gyanújával a támadásban részt vevő embereket. A gyanú szerint az alvilágban jól ismert, az éjszakai szórakozóhelyeiről elhíresült, rendőrök megvesztegetésével is vádolt Vizoviczki László védelmét egykor ellátó Tanyi György húzta meg a ravaszt, a többiek (köztük Tanyi két testvére) a menekülést, valamint a cselekményt biztosították. Tanyi – miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csabát – négy célzott lövést adott le a Fiumei úti sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfira. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el, egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál. Tanyi György végül tizenegy évet kapott, de három társát is több év szabadságvesztésre ítélték. Az alvilág verőembereként ismert férfi bűnösségét többek között a vádlott-társak terhelő vallomásainak köszönhetően állapította meg a bíróság. Az egyik vádlott arról beszélt, hogy megfélemlített állapotban követte el a bűncselekményt, és hangsúlyozta, hogy őt a gyilkossági kísérlet napján Tanyi találkozóra hívta, ahol közölte, hogy meg fogja ölni Lakatos Csabát. B. László először tiltakozni kezdett, majd Tanyi kijelentette, hogy ezt nagyon komolyan gondolja, és már mindent eltervezett. A vádlott-társ megemlítette azt is, hogy a támadás után is megfenyegették, és közölték vele: ha beszél, meghal, ráadásul annak is utána tudtak járni, hogy a rendőrségen milyen vallomást tett.
Lakatos Csaba a PestiSrácok.hu-nak korábban elmondta, örül annak, hogy végre pont kerülhet az ellene elkövetett merénylet nyomozásának végére. Fotó: PSRendőrök árulták el a hajtót
Az az ítéletből nem derült ki, hogy ki állt a támadás hátterében. A rendőrség évekkel később tudatta, hogy gyanújuk szerint Tanyit Portik Tamás bízhatta meg a végrehajtással, ezért őt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével gyanúsították, majd vádolták meg. A Lakatos-ügyben az áttörésnek az volt az oka, hogy Tanyi György a jogerős ítélet után beszélni kezdett, és mindent elmondott a rendőröknek. A férfi előzményként kijelentette, hogy Portik már jóval a Prisztás-gyilkosság előtt azt hangoztatta, végezni akar Prisztás Józseffel. Sokan ezt akkor nem vették komolyan, ám a nehézfiú a gyilkosság után megdöbbent, hogy amit az Energol-vezér eltervez, azt valóra is váltja. Tanyi vallomásában megemlítette, hogy Prisztás József fejbe lövése után egy héttel, 1996. november 8-án Portik telefonon hívta, és találkozót beszéltek meg a Városligetben. Az olajmaffiózó ott rémülten közölte vele, hogy rendőrségi információkból tudja, Lakatos Csaba a Prisztás-gyilkosság miatti kihallgatásán azt mondta a rendőröknek, hogy Portik áll a milliárdos vállalkozó likvidálásának hátterében, ezért Tanyit megkérte arra, ölje meg az ismert hajtót.
A vallomás szerint Portik Tamás a likvidálás szervezését is a verőemberre bízta, csupán annyit kért, minél hamarabb végezzen az általa besúgónak tartott Lakatossal. Tanyi elvállalta a munkát, és pár nappal később kiosztotta bűntársai között a feladatokat. A merénylet végül nem sikerült, Lakatos életben maradt, Tanyi két testvérét pedig igazoltatták és bevitték a rendőrök. Tanyi György elmondása szerint a cselekmény után pánikba esett, és azonnal hívta régi ismerősét, az akkor még Portikékkal is jó viszonyt ápoló Conti Car-főnököt, Radnai Lászlót. Neki elárulta, hogy Portik Tamás kérésére „csinált egy nagy hülyeséget”, majd megfenyegette Radnait, ha a testvérei nem szabadulnak a rendőrségről, mindenről ki fog pakolni. A Tanyi-testvéreket pedig másnap el is engedték.
Azt, hogy Portikék milyen szinten tudták befolyásolni a nyomozásokat a 90-es években, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, az alvilági leszámolások nyomozásában a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálta. Több ügyben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. Az NVSZ a Lakatos-ügyben kiderítette, kiknek volt köszönhető, hogy a hajtó vallomása visszaszivárgott Portikhoz: Lakatost néhány órával a Prisztás-gyilkosság után hallgatták meg, és a férfi a kihallgatás végeztével a folyosón kötetlen beszélgetést folytatott a merénylettel kapcsolatban a körülötte álló rendőrökkel. Ekkor hangzott el Lakatos Csaba szájából, hogy Portik Tamásnak állhatott érdekében Prisztás lelövése, mivel egy ingatlan miatt összekülönböztek, és az alvilág bankáraként elhíresült Kisbandi „szélhámossága miatt Portik Tamás pénze elúszott”. Arra a hajtó már nem emlékezett, hogy kik voltak azok a rendőrök, akikkel beszélt, az viszont tény, hogy nem sokkal a Portikra terhelő információ kikotyogása után több lövéssel, életveszélyesen megsebesítették őt. A védelmi szolgálat emellett vizsgálta azt is, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamás 1997-es videóvallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz, de arra is keresték a választ, hogy a Fenyő János megölése miatt már elítélt Jozef Roháč DNS-ét miért nem hasonlították össze a helyszínen talált anyagmaradványokkal rögtön azután, hogy a szlovák férfit tíz év bujkálás után, 2009 elején Magyarországra szállították. Annak ellenére maradt ez el, hogy Roháč szerepe már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Roháčot azonosította Fenyő János gyilkosaként.
A szerző írása a Magyar Nemzet múlt szombati számában jelent meg.
