Pesti Srácok

Ihász Sándor hamarosan a bíróságon találkozik barátjával, Gyárfás Tamással

Ihász Sándor hamarosan a bíróságon találkozik barátjával, Gyárfás Tamással

Továbbra is következetesen tagadja bűnösségét Ihász Sándor, a Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetője azonban még nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem indított hivatalból vizsgálatot, amikor barátjától, Gyárfás Tamástól megkapta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján aztán Gyárfásnak a Fenyő-gyilkosság feltételezett felbujtójaként kellett bíróság elé állnia. Ihász és védője a hivatali visszaélés miatt indított büntetőper szerdai tárgyalásán számos olyan körülményt igyekeztek kibogozni, ami alapján kiderülhet, hogy a vádirat mely részei alapulnak tényeken, és melyek következtetéseken. Az eljárásban pénteken új szerepben debütál Gyárfás Tamás, akit tanúként hallgat majd meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Tanúk meghallgatásával folytatódott szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az Ihász Sándor ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőper. A Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetőjét azzal vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy 2017 októberében barátjától, a Fenyő-gyilkosság egyik feltételezett felbujtójától, Gyárfás Tamástól egy, a merényletről szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett volna, hogy az 1998-as leszámolás terheltjére nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozó rendőröknek. Ihász következetesen tagadja a vádat, véleménye szerint semmilyen bűncselekményt nem követett el, és ennek a legutóbbi tárgyaláson is számos alkalommal hangot adott.

A szerdán meghallgatott első tanú a KNYF egyik vezető beosztású munkatársa, Fürcht Pál Zsolt volt. A jelenleg a szervezetnél a nyomozásért felelős főügyész helyetteseként dolgozó férfi korábban más ügyészi testületnél Ihász beosztottja volt, ami a vádlott szerint jelentheti azt is, hogy a tanú nem elfogulatlan.

A tárgyalás egyik vezérfonala az volt, hogy – bár a közbeszédben ez már korábban közvélekedéssé vált – mégis miképp lett Gyárfás Tamásból hivatalosan is a Fenyő-gyilkosság terheltje. Fürcht Pál Zsolt beszámolója szerint a büntetés-végrehajtás belső felderítésétől kaptak egy olyan fülest, hogy a merénylet ügyében már korábban jogerősen elítélt végrehajtó, Jozef Roháč pénzt vár Gyárfástól, ami a nyomozó ügyészek szerint azt is jelenthette, hogy nem, vagy nem teljes mértékben kapta meg a médiamágnás meggyilkolásáért neki járó összeget.

PestiSracok facebook image
Ihász Sándor

A tanú szerint ezzel egybevágott, hogy a másik felbujtónak tartott Portik Tamás perújítási kérelmet terjesztett be, ezért Fürcht megkereste az akkor még Ihász által vezetett Fellebbviteli Főügyészséget, onnan azonban – állítása szerint – olyan választ kapott, hogy a vádlott azt üzente: a KNYF-nek nincs köze a vizsgálathoz. A tanú további figyelemre méltó körülményként említette, hogy a történtek idején Roháč önként tanúskodni jelentkezett, és lezárt, folyamatban lévő, illetve olyan ügyekről is beszélt volna, amelyekben megakadtak a hatósági vizsgálatok, majd a szlovák bérgyilkos elállt a javaslatától.

Tényekből következtetések?

Ihász Sándor védője, Papp Gábor a tárgyaláson felvetette a bíróság előtt, hogy a tanú a Fenyő-ügyben és az Ihász elleni vizsgálatban is olyan információk birtokában lehetett már korábban is, amelyek – tanúként – megkérdőjelezhetik objektív vallomását. Papp Gábor szerint az is rendhagyó körülmény az ügyben, hogy Fürcht Pál Zsoltot tanúként egy beosztottja hallgatta meg korábban, sőt, még a perben eljáró tárgyaló ügyésznek is felettese. A védő számos keresztkérdésével igyekezett tisztázni ezeket a körülményeket, ami egy idő után oda vezetett, hogy a tanú a korábban tényekként előadott állításait finomította, és azokat inkább következtetéseknek nevezte.

Észrevételében csatlakozott hozzá a vádlott is: Ihász Sándor a személyeskedésektől sem mentes felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a büntetőeljárásokban nagyon komoly különbségekként kezelik a döntéshozók a tényeket és a következtetéseket, amelyeket nem szabad összekeverni. Ihász levezette azt is, hogy az ügyészségek szigorú hierarchia szerint működnek, és a korábban említett eset sem azt jelentette, hogy a Fellebbviteli Főügyészség volt vezetőjeként elutasította volna Fürcht megkeresését, hanem – a vádlott szerint – az történt, hogy a tanú nem a megfelelő szolgálati utat választotta. Ihász és védője azt is hangsúlyozták, hogy Portik említett perújítási kérelme az Aranykéz utcai robbantás ügyére vonatkozott, nem pedig a Fenyő-ügyre.

Részletes észrevételében Ihász Sándor ugyanakkor nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem indított hivatalból vizsgálatot – ami a kötelessége lett volna –, miután átvette Gyárfástól azokat a dokumentumokat, amelyek alapján aztán Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság egyik vádlottja lett.

Tanúként is bemutatkozik Gyárfás

A szerdán meghallgatott másik tanú Horváth András, a Belügyminisztérium miniszteri biztosa, akinek feladatai közé tartozik, hogy eljárjon a kilencvenes évek korábban meg nem oldott leszámolásos ügyeiben. A nyugalmazott rendőrtábornok volt az, akihez Gyárfás és korábbi védője, Bánáti János fordultak, miután Gyárfásnak egy ismeretlen férfi kézbesítette az említett, minden bizonnyal zsarolásra szánt hangfelvételeket. A tanú beszámolója szerint azt javasolta Gyárfáséknak, hogy tegyenek feljelentést a történtek miatt, amitől a volt úszószövetségi elnök sokáig vonakodott.

Horváth András azt is elmondta, hogy utolsó találkozásukkor Gyárfás Tamás azt kérte tőle, hogy szüntesse meg az ellene indított büntetőeljárást, amire a tanúnak sem lehetősége, sem szándéka nem volt. Gyárfás arra hivatkozott, hogy nemzetközileg elismert sportvezetőként nem hozhat egy ilyen ügyben szégyent Magyarországra.

Vassné Szekeres Edina bírónő (fotónkon) felolvasta Horváth András nyomozati vallomását is, amelyben a tanú azt állította, tisztában volt azzal, hogy Gyárfás lényeges részleteket hallgatott el előre, ahogy az is világos volt számára, hogy az említett zsarolás mögött a Portik Tamáshoz köthető körök állnak. Horváth András kitartott korábbi állítása mellett, hogy nem tudott Gyárfás Tamás és Ihász Sándor baráti viszonyáról. Az Ihász Sándor ellen indított büntetőper pénteken folytatódik a PKKB-n Gyárfás Tamás és felesége meghallgatásával.

Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.