Pesti Srácok

Itt egy igazi kordokumentum: ősrégi felvételen nyilatkozik a TV2 megszerzéséről Gyárfás és a később kivégzett Fenyő János (Videó!)

Itt egy igazi kordokumentum: ősrégi felvételen nyilatkozik a TV2 megszerzéséről Gyárfás és a később kivégzett Fenyő János (Videó!)

A Fenyő János megöletése miatt indított Portik-Gyárfás-per csütörtöki tárgyalási napján Gyárfás Tamás volt médiaproducer, egykori sportvezető reagált az ügyészség vádkiegészítésére - derül ki a Magyar Nemzet tudósításából. A legutóbbi tárgyalási napokon ugyanis Óvári Győzőt, a néhai Fenyő János médiavállalkozó ügyvédjét hallgatta meg a bíróság. Óvári – valamint Dézsy Zoltánnak – korábbi vallomásaiban is szerepelt egy történet, amely szerint Fenyő és Gyárfás egy frekvenciapályázaton is összekülönböztek. Miután Óvári a bíróság előtt tanúskodva ismét felidézte ezt a történetet, az ügyészség vádmódosítás keretében ezt a konfliktust is beemelte a vádiratba, bővítve ezzel az indítékok körét. A vádirat ezen pontja szerint az 1995 és 1996-os években mind Gyárfás Tamás vádlott, mint Fenyő János sértett előtt ismert volt, hogy frekvenciapályázatot írnak ki egy kereskedelmi csatornára és mindketten fontolgatták, hogy elindulnak ezen, ám ehhez befektetőkre volt szükségük. A vád szerint Gyárfás pályázatát Fenyő megfúrta, Gyárfás szerint azonban ez nem igaz, szerinte annál nem jutott tovább, minthogy megfontolja részvételét a frekvenciapályázaton, ugyanis ehhez nagyjából 50 millió dollárnyi pénzre lett volna szüksége, amelyet saját erejéből nem tudott összeszedni, a banki kölcsöntől pedig irtózott. A pályázati anyagot meg se vásárolta. Nos, erről a "megfontolásról" mutatunk be olvasóinknak egy igazi kordokumentumot (egyszer már előrukkoltunk a felvétellel, de a YouTube-csatornánkkal ez a videó is törlődött), hiszen a Magyar Televízió 1996. februári híradós összeállításában a külföldi befektetőn kívül mindkét médiamágnás megszólal. Nyilatkozatukból kiderül: mindketten eljátszottak a gondolattal, hogy beszállnak a TV2-ért folyó versenybe. Végül az 1997. októberében induló kereskedelmi csatorna egy német üzleti csoport kezébe került, állítólag az akkori miniszterelnök, Horn Gyula személyes döntése után.

Fenyő János az 1996-os híradórészletben. Két évvel később már halott volt. Fotó: MTV
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.