Pesti Srácok

Feladná magát a Budapesten embervadászatot rendező egyik német antifa nő, de retteg a magyar börtöntől (videó)

Feladná magát a Budapesten embervadászatot rendező egyik német antifa nő, de retteg a magyar börtöntől (videó)

Feladná magát a tavalyi budapesti embervadászat egyik német antifa résztvevője, Clara Judith Wittkugel, ám retteg a magyar börtöntől. Wittkugelt tavaly magyar körözés alapján elfogták a német hatóságok, ám szabadon engedték, azóta illegalitásban lapít. A megalapozott gyanú szerint részt vett a Hammerbande tavaly februári budapesti ámokfutásában, amikor csak azért vertek agyba-főbe embereket, mert azt gondolták, szélsőjobboldaliak. Az antifa nő most szüleit tolta az előtérbe. Egy német újságon keresztül velük üzent: feladná magát, de garantálni kell számára, hogy nem adják ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság számára.

A feje tetejére fordult a világ. Falkában, álarcban, viperákkal, kalapácsokkal, vasrudakkal felfegyverkezve bátrak az antifák, különösen a német rohamosztag, a Hammerbande tagjai, szimpatizánsai. Tavaly februárban három napon át vadásztak Budapesten terepruhás emberekre, mondván: biztosan szélsőjobboldaliak, akik azokra emlékeznek minden évben, akik a II. világháború végén a budai várból kitörve próbáltak áttörni a szovjet gyűrűn.

Az embervadászatok zömét a hírhedt német antifa rohamosztag, a Hammerbande tagjai, szimpatizánsai adták. Köztük volt a nyomozás megállapításai szerint a 23 éves Clara Judith Wittkugel.

Clara Judith Wittkugel körözési fotója (Forrás: police.hu/körözések)
PestiSracok facebook image

Róla a német Bild nevű újság azt írta a közelmúltban: a Hammerbande gengsztere hirtelen attól fél, börtönbe kerül Magyarországon.

A harcos német baloldali szélsőségesek, mint például Clara Judith Wittkugel (23), attól tartanak, hogy ugyanaz történhet vele Magyarországon, mint egy olasz, hasonló gondolkodású nővel. Állítólag jobboldali szélsőségeseket is támadott, amit tagad.

Olyan képek járták körbe a világot, amelyeken megbilincselt kézzel-lábbal és láncon tartotta egy rendőrnő az olasz Ilaria Salist (39) a Fővárosi Törvényszék Dísztermébe vezették be. Az olasz antifa nőt több mint egy éve tartják letartóztatásban.

Az olasz antifa tanárnőre, Ilaria Salisra 11 év fegyházat kért az ügyész a vádiratban (Fotó: Szemán László János/Pesti Srácok)

Wittkugel és szökésben lévő bandatársai most attól tartanak, hogyha feladják magukat, a német hatóságok átadják őket a magyar hatóságoknak, és magyar börtönbe kerülhetnek hosszú évekre.

A Hammerbande tagjait körözik

A hamburgi Clara Judith Wittkugelt - Salishoz hasonlóan - azzal gyanúsítják megalapozottan, hogy 2023. február 11-én a budapesti nemzetközi fasiszta találkozón ("Day") más baloldali szélsőségesekkel együtt ütőeszközökkel megsebesített kilenc neonácit – vagy olyan embert, akit annak hittek. Hat áldozatuk súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Wittkugel szülei a Hamburger Morgenpostban követelik: ne adják ki Magyarországnak. „Mi, szülők tisztességes és törvényes eljárást követelünk gyermekünk számára." - írják a hamburgi lapnak; ha garantálják ezt a német hatóságok, az antifa nő feladja magát. (Hogy rajta kívül még kik készülnek ugyanerre, arról még nincs információ.)

A szülők azzal érvelnek, hogy "Nem szeretnék látni a lányukat 15, 20 vagy több évig "penészedni" egy magyar börtönben - és nem értenék meg, hogy a rendfenntartó hatóságok azt a benyomást keltik, mintha egy terrorszervezet tagjaival lenne dolguk. Pedig a németországi sajtó nagyobbik része úgy kezeli a Hammerbande nevű antifa rohamosztagot, mint a hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (németül: Rote-Armee-Fraktion/RAF) XXI. századi utódszervezete, a „ RAF 2.0”.

Mi volt a Hammerbande XX. századi elődje, a RAF?

A Vörös Hadsereg Frakció (németülRote-Armee-Fraktion, röviden RAF), eleinte vezetőiről elnevezve, Baader–Meinhof-csoport (németül: Baader-Meinhof-Gruppe vagy Baader-Meinhof-Bande) egy szélsőbaloldaliterrorszervezet, amely 1968 és 1998 között tevékenykedett Nyugat-Németországban. Alapítója Andreas Baader, Gudrun Ensslin, Horst Mahler, Irmgard Möller és Ulrike Meinhof.

Kezdetben, az 1970-es évek elején a német fiatalok jelentős része szimpatizált a mozgalommal, az elveivel egyetértett, később azonban az egyre durvuló módszerek miatt támogatásuk egyre csökkent. A RAF-ot külföldről is támogatták, elsősorban a keletnémet titkosszolgálat és palesztin szélsőségesek.

Célpontjaik általában az államapparátus emberei voltak: ügyészek, gyáriparosok és bankvezetők. Módszereik egyre könyörtelenebbek lettek, a kinézett célpontok testőreit és a rendőröket habozás nélkül gyilkolták meg. Mivel szerintük a vietnámi amerikai bombázások az imperializmus lényegét testesítették meg, előszeretettel támadtak Németországban működő amerikai katonai létesítményeket.

Budapesten is robbantottak a RAF tagjai

RAF-tagok robbantották fel az orosz zsidók buszát 1991. december 23-án a Ferihegyi gyorsforgalmi úton. A merényletet elkövető RAF-tagok 1991-ben érkeztek meg Magyarországra. Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Hadsereg Frakció Harmadik generációjához tartoztak, 1988-ban ők kísérelték meg a spanyolországi Rota amerikai katonák által használt klubjának felrobbantását is.

Az 1991-es Ferihegyi gyorsforgalmi úti robbantás helyszíne (Fotó: Magyar Rendőr/Boros Jenő)

Budapesten Szovjetunióból Izraelbe aliázó zsidókat szállító autóbusz volt a célpontjuk a Ferihegyi úton. A szovjet zsidók rendőri biztosítással közlekedő autóbusza 23-án délelőtt 9:40-kor haladt el a pokolgépet rejtő bérautó mellett. Az autóbusz elhaladásakor Meyer működésbe hozta a berendezést, ám az nem a megfelelő pillanatban robbant. A busz és a konvojt záró rendőrautó is elment már a pokolgép mellett, amikor a detonáció bekövetkezett. A robbanás ereje a rendőrautót nekilökte a busz hátuljának. Mindkét jármű kigyulladt, a busz mögött haladó autóban ülő rendőrök súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedtek. Az autóbuszon utazók közül négyen könnyebben megsebesültek, de az égő járművet mindenki el tudta hagyni. Meyert később Bécsben bankrablás közben osztrák rendőrök agyonlőtték. Klump egy másik terrortámadás miatt 20 évet kapott.

Kiemelt fotó: Az egyik brutális antifa-támadás tavaly februárban Gazdagréten történt, ahol falkaként, orvul rohantak le egy magyar, katonai stílusú rohát viselő eladóra (Forrás: térfigyelő kamera)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)