Turek beperelte a felvidéki magyar hírportált, a Paramétert és nagyjából el is vesztette a pert: nyilvános a neve és arcmása (videó)
Turek (születési neve: Haris Sándor, majd Debreceni Alex, jelenleg U. Alex), a Döcher-féle kettős gyilkosság egyik vádlottja beperelte személyiségi jogai megsértéséért a legnagyobb felvidéki magyar hírportál, a Paraméter kiadóját, illetve főszerkesztőjét. A pert – első fokon – nagyjából el is vesztette, hiszen a nehezményezett féltucat állítólagos személyiségi jogsértésből mindössze egyet állapított meg a Fővárosi Törvényszék bírája, Szűcs Katalin. Mindössze annyiban adott igazat Tureknek, hogy nem kellett volna részleteznie a Paraméternek, miként is lett sorozatos névváltoztatás után U. Alex, kinek a lányát is vette el. Ugyanakkor joggal közölték Turek összes nevét, valamint közölték a fotóját!
Sajtó- és jogtörténeti ítélet lehet a jelenleg még nem jogerős döntésből, miszerint a felvidéki magyar nyelvű hírportál jogosan közölte tudósításaiban az éjszakai életben Turekként ismert, a dunaszerdahelyi mészárlással is összefüggésbe hozott U. Alex összes nevét és közölte a fotóját. Szűcs Katalin, a Fővárosi Törvényszék 19 oldalas ítéletindokolása szerint a Turek által indított személyiségi jogi perben – egy kivétellel – elutasította a keresetet.
Mivel sértették meg Turek személyiségi jogait? Íme, az ítélet részlete!
A bíróság megállapítja, hogy az alperesek azzal, hogy a 2023. január 20. napján megjelent „Megvannak a Pápay-klán gyilkosai, felderítették az 1999-es dunaszerdahelyi vérengzést” című cikkben beszámoltak a felperes újabb házasságkötéséről azáltal, hogy felvette az új felesége vezetéknevét, megsértették a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez való személyiségi jogát. A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy 15 (Tizenöt) napon belül töröljék a „felvette az új felesége vezetéknevét” szövegrészletet a 2023. január 20. napján megjelent „Megvannak a Pápay-klán gyilkosai, felderítették az 1999-es dunaszerdahelyi vérengzést” című cikkből. A bíróság kötelezi az alpereseket, hogy 15 (Tizenöt) napon belül a felpereshez intézett – postai úton tértivevényes küldeményként – megküldött magánlevélben az alábbi tartalommal szolgáltassanak elégtételt a felperesnek: Bocsánatot kérünk azért, hogy megsértettük személyiségi jogait azzal, hogy „Megvannak a Pápay-klán gyilkosai, felderítették az 1999-es dunaszerdahelyi vérengzést” című cikkben azt közöltük, hogy „felvette az új felesége vezetéknevét”.A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.
Mivel vádolják Tureket és mi köze lehet a dunaszerdahelyi mészárláshoz?
Mielőtt az ítélet részleteinek ismertetésébe belemennénk, idézzük az előzményeket.
Döcher Györgyöt, alias Csontkezűt, valamint bolgár testőrét, „Bolgár Misit” 1999. február 2-án lőtte le sorozatlövő fegyverrel a bérgyilkos a XV. kerületi Palotás presszóban. A vád szerint Csontkezű barátja, bűnöző- és üzlettársa, Turek (született Haris Sándor, később Debreceni Alex, jelenleg U. Alex) lövette le őket B. Károllyal, a dunaszerdahelyi Sátor-klán tagjával egyfajta barterként. Turek a vádbeli időszakban megismerte a dunaszerdahelyi Sátor-klán vezetőjét, Sátor Lajost. Sátornak anyagi és logisztikai segítséget is nyújtott, amikor az a társaival együtt – szlovákiai bűnszervezeti ellentétek elől menekülve – tartósan Budapesten élt.
. Alex a vád szerint elhatározta, hogy ezt a kapcsolatát felhasználva megöleti korábbi bizalmasait, Döchert és Bolgár Misit. A bűntény idején Döcher György szabadságvesztés büntetését töltötte, amelynek keretében enyhébb végrehajtási szabályok szerint kedvezményben részesült. 1998 decemberétől a XV. kerületi Palotás presszóban – saját vendéglőjében – „dolgozhatott” reggeltől estig. Itt lőtte őket le a vád szerint B. Károly, miközben az utcán a Sátor-klán másik tagja, néhai Szamaránszky Árpád, alias Paprika várakozott, aki elszállította a likvidátort a helyszínről.
1999. március 25-én Dunaszerdahelyen, a Fontana bárban tíz ember életét követelő maffiagyilkosság történt. A szlovák és a magyar rendőrök közös nyomozásának köszönhetően kiderült: a két ügy összekapcsolódik. A magyar és a szlovákiai maffiavezér megállapodott abban, hogy megöletik egymás riválisait. U. Alex (alias Turek) megkérte a felvidéki maffia vezérét, Sátor Lajost, hogy ölesse meg korábbi bűntársát, Döcher Györgyöt, akivel megromlott a kapcsolata, míg a gyilkosságért cserébe Sátor Lajos azt kérte Turektől, hogy végezze ki riválisait, a Pápay-klánt. A tízes gyilkosságot a nyomozati adatok szerint B. Károly, néhai Szamaránszky és Turek követhették el. B. Károly vallomása szerint ő a Fontana bár földszintjén sakkban tartotta a vendégeket, miközben az emeleten társai agyonlötték a Pápay-klán főnökét és kilenc tagját. Szlovákiában még nem emeltek vádat Turek és B. Károly ellen. Turek tagadja mind a dunaszerdahelyi, mind a budapesti gyilkosságokat.
Mi volt a bűne Turek szerint a Paraméternek?
Turek beadványa szerint a Paraméter több, a dunaszerdahelyi mészárlásról, illetve a Döcher-féle kettős gyilkosságról szóló cikkben is megsértette a személyiségi jogait és a képmásához fűződő jogait. Szerinte a Paraméter nem közölheti egyik teljes nevét sem, és nem hozhatja nyilvánosságra a róla készült – egyébként rendőrségi – fotókat. Ezért többmilliós kártérítést kért, és a tudósításokból a neveinek, illetve fotójának törlését.
Külön nehezményezte, hogy a Paraméter részletesen megírta, hogy legutóbbi névváltoztatásakor kinek a lányát vette el feleségül, akinek lánykori vezetéknevét vette aztán fel. (Így lett a magyar tudósításokban U. Alex Turek, az egykori Haris Sándor, majd Debreceni Alex.)
A Paraméter főszerkesztője, Barak Dávid, aki 2018 óta figyelemmel követi a dunaszerdahelyi maffiához köthető bűnügyek összes szlovákiai bírósági eljárását, és a témával kapcsolatban két könyvet is írt, ellenkeresetében elmondta: az egyik Turek kifogásolta cikkben nem volt releváns az, hogy most miért U.....v a neve, így az ezt kifogásoló részben el is marasztalta az alpereseket a bírónő.
Az elsőfokú ítélet szerint jogos volt Turek neveinek és képmásának közlése
A bíróság szerint a Paraméter jogosan tette közzé Turek teljes nevét, az összes nevét és a képmását is a tudósításaiban. Az alperesek előadták, hogy a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság Szlovákiában és Magyarországon is közéleti vita tárgyát képezte, és képezi ma is. Szlovákiában a felperes személye, képmása és neve széles körben ismert. A köz érdekét képezi, hogy egyrészt a gyilkosságokat felderítsék, amelyhez elengedhetetlen, hogy a lakosság információt szolgáltasson, másrészt, hogy a köz tisztában legyen azzal, kivel áll szemben, tehát kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a lakosság tisztában legyen a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúsítottjainak személyével.
Szlovákiában mindvégig sajtónyilvános volt a felperes neve, megváltoztatott neve és képmása is.
Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy a bűnügyek olyan korban kerültek elkövetésre, amikor az igazságszolgáltatás évtizedeken keresztül nem tud mit kezdeni számos ügyben, és ilyenkor felértékelődik a sajtó szerepe. Mindezek alapján a felperes személyével érintett bűncselekmények megvitatása közügy, de minimum közérdeklődésre széles körben számot tartó ügy, amelyről az alpereseknek joguk és kötelességük is beszámolni.
A bíróság valamennyi kereseti kérelem vonatkozásában alapvető jelentőséget tulajdonított annak a perbeli sajtótájékoztató alapján megállapítható ténynek, hogy a felperes rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúsítottja, két, egymással összefüggő, maffia jellegű bűncselekmény – a Döcher György és Dimitrov Marinov Dimov ellen elkövetett gyilkosság, és a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság – elkövetésében is érintett.
Figyelemmel a különös súlyú bűncselekményre, a bíróság megállapította, hogy a felperes által sérelmezett közlések és fényképfelvétel közéleti vitában megjelentetett cikkekben kerültek közzétételre; az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III.7.) számú AB határozatának <47> bekezdésében rögzítettek szerint ugyanis „a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit”.
Amikor a sajtó- és véleménynyilvánítási jog felülírja a személyiségi jogokat
A perben a felperes információs önrendelkezési jogának, személyiségi jogainak védelme, és az alperesek sajtószabadsága és véleménynyilvánítási szabadsága került összeütközésbe, ezért a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes képmáshoz, magánélethez, személyes adatok védelméhez való jogait oltalmazó jogszabályi rendelkezések alkalmazásának van elsőbbsége, vagy ezeket felülírják a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogra vonatkozó rendelkezések. A bíróság szerint az utóbbi érvényesült.
