Megdolgoztatja az alkotmánybírákat Jozef Roháč, avagy van-e szólásszabadsága az életfogytiglanit töltő kilencszeres bérgyilkosnak (videó)
Jozef Roháč magyar és szlovák jogerős ítéletek szerint is bérgyilkos, Magyarországon és Szlovákiában is életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték összesen 9 gyilkosságért. A Csillagbörtönben tölti magyar büntetését. Napjait azzal szeretné tölteni, hogy nyilatkozna a magyar és a szlovák sajtónak. Csakhogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sorra elutasítja az interjúkérelmeket. Az elutasítás legfontosabb indoka, hogy Roháč nyilatkozatai népszerűsítenék a bűnözői életmódot. A szlovák bérgyilkos és magyar ügyvédje, Fülöp Tamás másként gondolja mindezt. Utóbbi panaszt nyújtott be májusban az Alkotmánybírósághoz. Kérdés, lehet-e szólásszabadsága egy életfogytiglanira ítélt bérgyilkosnak, vagy sem.
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be május 17-én az Alkotmánybírósághoz Fülöp Tamás, Jozef Roháč védője, mivel a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága elutasította, hogy egy szlovák újságíró interjút készíthessen a magyar fegyházban életfogytiglani szabadságvesztését töltő szlovák bérgyilkossal – tudta meg a PestiSrácok. Fülöp Tamás beadványát május 31-én érkeztették az Alkotmánybíróságon. A beadványból kiderül, hogy Roháč nevében már korábban is beadtak egy alkotmányjogi panaszt ugyancsak interjúkérelem elutasítása miatt, ami az Alkotmánybíróság előtt van. Nézzük, mi történt a szlovák újságíró interjúkérelmével.
Az újságíró nyilatkozattételi kérelemmel fordult a Büntetés-végrehajtás Országos parancsnokához, amelyben kérte, hogy Jozef Roháč elítélt fogvatartottal a fogvatartott Szlovákiában megjelent könyvével kapcsolatosan interjút készíthessen. Az újságíró kérelmében megjelölte a feltenni kívánt kérdéseket. Jozef Roháč fogvatartott szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta a nyilatkozattételt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 30500/1592/20 4. ált. számú határozatában a fogvatartott nyilatkozattételét megtagadta. A határozat indokolásában arra hivatkozott:
Az újságíró által továbbított kérdéssor alapján a nyilatkozattétel egyrészt alkalmas lehet a bűnöző életmód népszerűsítésére, mely kockázatos lehet a fogvatartottat övező kiemelkedő médiafigyelemre tekintettel, másrészt feltételezhető a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérése is, mivel a közelmúltban megjelent könyv apropóján kerülne sor az interjú elkészítésére.
A határozat indokolása rögzítette azt is:
A társadalom számára az interjú elkészítésével a téma felszínen tartása azt a benyomást keltheti, hogy a „bűnöző életmód” a töltött szabadságvesztés dacára előnyös, hiszen jelentős anyagi haszonnal jár. A várható válaszokon alapuló cikk megjelenése azt sugallná, hogy a hatalom és a mások fölötti befolyás szerzésére irányuló – javarészt illegális – törekvések követendőek.
A határozat indokolása szerint „fentiekre tekintettel, alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a fogvatartott a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzétételi nyilatkozata sértené vagy veszélyeztetné a Bv. tv. 120. § (2) bekezdés e) és j) pontjaiban említett érdeket”.
Az elutasítást megtámadta bíróságon Roháč és védője, ám a Szegedi Törvényszék elutasította azt, majd a Kúria szintén. A bíróságok egyetértettek abban, hogy Roháč interjúja népszerűsíthetné a bűnözői életmódot, valamint anyagi hasznot is hozna neki, tekintve, hogy a Szlovákiában kiadott könyvet reklámozná az interjú.
Megilleti a szabad véleménynyilvánítás a kilencszeres bérgyilkost?
A magyar törvények nem tiltják ex lex a gyilkosságok elkövetőinek véleménynyilvánítását, a szólásszabadság – erősen korlátozottan – megilleti őket is. Ám itt az „erősen korlátozotton” van a hangsúly. A Bv. tv. 120. § (1) bekezdése alapján az elítélt véleményét – ellenőrzés mellett az e törvényben meghatározott korlátozás kivételével – olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja a bv. intézet rendjét és biztonságát.
A Bv. tv. 120. § (2) bekezdése szerint a vélemény nyilvánosságra hozatalaa) a nemzetbiztonság védelme,b) a minősített adat közlésének megakadályozása,c) a bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása,d) a bv. intézet rendje és biztonsága,e) a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása, valamint f) az elítélt, vagy hozzátartozója számára a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérésének megakadályozása érdekében korlátozható.
Roháč és védője, Fülöp Tamás szerint azonban a megtiltott interjú nem a bűnözői életmódot népszerűsítette volna, az – szerintük – Roháč könyvéről szólt volna, ami a szlovák bérgyilkos rendszerváltozás előtti életét mutatja be.
Kicsoda Jozef Roháč, a szlovák bérgyilkos?
Az idén 68 éves Jozef Roháč a magyar és szlovák alvilág legismertebb bérgyilkosa, aki először az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként, majd Portik Tamás bűntársaként, az 1990-es évek végén pedig a Fenyő-gyilkosság elkövetőjeként kapott nagyobb sajtónyilvánosságot.
Roháčot – aki élete nagy részében hivatásos bűnöző volt – 1984-ben, Csehszlovákiában terrorizmusért 15 évre ítélték, mert elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest, és megpróbálta kivinni az országból. Később ő lett az első rab, aki megszökött az illavai börtönből. Hamarosan újra elfogták, és ő lett az 1989-es lipótvári börtönlázadás egyik szervezője. Václav Havel elnök széles körű amnesztiája miatt 1990-ben szabadult. Magyarországon a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásért és Fenyő János meggyilkolásáért ítélték életfogytiglani fegyházra. Ezzel párhuzamosan Szlovákiában ugyancsak jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték 5 célpont kivégzéséért.
Portik Tamás egyik bizalmas embere vallomása szerint a Roháč által vezetett banda felelős a Fidesz és a Független Kisgazdapárt székházai, valamint két budapesti parlamenti képviselő otthona ellen 1998 tavaszán és nyarán elkövetett robbantásos merényletekért is, amelyekben Portik embere is részt vett.
