Meggyilkolt hat romát a halálbrigád, a felbujtók mai napig ismeretlenek, pedig még a bandavezér is beszélt róluk – a 20 éves NNI ügyeiből (videó)(2. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a romákat sorozatban gyilkoló halálbrigád ügyét mutatjuk be sorozatunk 2. részében. A debreceni kötődésű cigánygyűlölő banda kilenc támadást követett el 2008 - 2009-ben az ország különböző részein hat roma embert, köztük gyereket is meggyilkolva. Kiss Árpádot és testvérét, Istvánt, valamint Pető Zsoltot tényleges életfogytiglani fegyházra, sofőrüket, Csontos Istvánt 13 év fegyházra ítélték jogerősen. Csontos tavaly szabadult. Az NNI többször nyomozott az ügyben, az elkövetők mellett felbujtókat is kerestek, utóbbit sikertelenül. A lehetséges politikai összefüggések tisztázatlanok.
Az idén 20 éves Nemzeti Nyomozó Iroda egyik legsokrétűbb, egyben az egyik legnagyobb érdeklődéssel övezett ügye, a hat romát, köztük gyereket meggyilkoló debreceni kötődésű halálbrigád utáni nyomozása volt. Amit nagyban nehezített a később nyilvánosságra került titkosszolgálati hibák, vagy éppen szándékos elhallgatások. Ma sem tudjuk, hogy titkosszolgálati indíttatású, vagy éppen politikai támogatású volt az egyértelműen fajgyűlölő támadássorozat.
A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadt romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt.
A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és féléves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől.
Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot a hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.
Csontos Istvánt szerződéses katonaként a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Ezt az információt a KBH ugyanakkor eltitkolta a nyílt eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) elől. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felvetette a KBH korábbi vezetőinek felelősségét, így a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) büntetőeljárás indult, de a bíróság végül felmentette a titkosszolgálati vezetőket.
A nyomozás során az is kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal is hibázott, Istvánt, mint fegyverek beszerzésére készülő szélsőségest megfigyeltette az NBH, ám a halálbrigád első támadása előtt, hosszú ideig érthetetlen okokból levették őt a figyelési listáról.
E sorok szerzője 2022-ben írta meg korábbi lapjában,
a Nemzetbiztonsági Hivatal ügyvédei döntöttek arról, hogy nem kérik a bíróságtól a szélsőjobboldali, cigánygyűlölő Kiss István éppen zajló titkos megfigyelésének a meghosszabbítását. Annak ellenére történt ez, hogy lehallgatott telefonbeszélgetés volt, amiben Kiss és bűntársai arról beszéltek, fegyvereket akarnak szerezni.
Ki bízta meg, vagy bujtotta fel a halálbrigádot?
A halálbrigád vezetője, Kiss Árpád 2020-ban a Pesti Srácoknak és a Magyar Nemzetnek is elküldött levelében beismerte a gyilkosságot, amit egyébként a per során végig tagadott ő is és tettestársai is.
Kiss Árpád levelében kifejtette: továbbra sem érti, hogy öccse, István megfigyelését miért szüntette meg az NBH, miért nem avatkoztak közbe a fegyverek beszerzésében és ezzel miért nem szakították félbe az akciót még a gyilkosságok előtt. Kiss Árpád szerint a KBH az utolsó támadásukat akadályozhatta volna meg, hiszen Csontos István szerződéses katonaként együttműködött velük.
A szakmai „hibákat” még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte, majd elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Az NBH-s szálhoz tartozik az is, hogy Kiss korábban a szocialista titkosszolgálatok játékszereként írta le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A szervezet erre közleményben reagált: visszautasították, hogy mozgalmuk a titkosszolgálatok játékszere lenne, illetve hogy bármilyen “etnikai konfliktus” kirobbantásában, megszervezésében részt vettek volna a tagjaik. Azt ugyanakkor megerősítették, hogy “ügynöki aktivitást” tapasztaltak a romagyilkosságokkal összefüggésben:
Alá tudjuk támasztani, hogy próbálhattak egyes szervezeteket, személyeket provokálni, illetve hasonló bűncselekményekre rábírni. Volt olyan jelentkezőnk ebben az időszakban, aki igen gyorsan arra szeretett volna rávenni minket, hogy szerezzünk fegyvereket általa, amikkel cigányokat tudnánk lelőni. Miután ezen “ötletét” semmilyen szempontból sem támogattuk, próbált minket bátorítani éles lőfegyverek illegális módon történő beszerzésére, mondván, hogy ő le tudja ezeket “papírozni” önvédelmi célú fegyvertartásra. Természetesen ezen személy nem lett tagja a mozgalmunknak, el sem kezdhette a 2 éves próbaidős tagságát és azóta el is tűnt a környezetünkből
– írták.
A Nemzetbiztonsági Bizottság tagja szerint lehettek segítők
Gulyás József, a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a titkosszolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője azt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak: elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői.
A politikus a besenyszögi rablást említette, illetve hozzátette, hogy már a vádirat alapján is kiderült, hogy volt több olyan fegyverbeszerzés, fegyverhez, vagy éles lőszerhez jutás, aminek a közvetítői, közreműködői nincsenek meg. Szerinte az elkövetők köre nem elszigetelten működött az egyéb szélsőséges debreceni, és más illetőségű csoportoktól, személyektől.
Gulyás József elképzelhetőnek tartotta, hogy a támadások előkészületi szakaszában a Kiss-testvérek és Pető Zsolt harmadrendű elítélt a támadásokra való felkészülés során kaphattak külső segítséget, ami úgynevezett “kiképzésjellegű” tevékenység lehetett. Az SZDSZ egykori politikusa utalt rá, a halálbrigád a támadások előtt elvonult, rákészült a bűncselekményekre és ebben a felkészítésben akár támogatást is kaphattak.
Amit még a politikus kiemelt, hogy szinte kizárt, hogy a támadók nem kaptak semmiféle anyagi segítséget. Szerinte az az erőforrás, ami egy ilyen cselekménysorozat előkészületéhez kell, Kisséknek nem állt rendelkezésre.
Nem találták a megbízókat, vagy felbujtókat
Kiss Árpád a PS-nek és a Magyar Nemzetnek küldött levelével egyidőben a hatóságoknak is elmondta azt, amit a levélben leírt.
Levelében azt is írta: a Jobbikhoz közel álló körök tippekkel és anyagi támogatással segítették a halálbrigádot. Nem ez az első, amikor Kiss a politikát is belekeverte a hat áldozat halálával végződött bűntettbe. Emlékezetes, korábban arról számolt be, hogy a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban.
Az NNI nyomozást indított a lehetséges felbujtók, vagy/és megbízók után kutatva, a nyomozást azonban 2021-ben eredménytelenül lezárta.
A PS információi szerint a hatóság a szocialista kormányzat idején működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori munkatársainak szerepét is vizsgálta, ám végül kétséget kizáróan nem lehetett igazolni, hogy a felbujtás bárki részéről is megtörtént volna.
Jogászok döntöttek fontos kérdésekről az NBH-ban?
Az ügyet jól ismerők köréből megtudtuk: Kiss István titkos megfigyelését jogszerűen kezdeményezték az NBH adott tisztjei, miután telefonlehallgatásból értesültek arról, hogy a közismert szkinhed és romagyűlölő Kiss fegyverekhez akar jutni, amiket fel is tervez használni.
Az igazságügyi miniszter az előírások szerint engedélyezte a titkos megfigyelést. Ami nem hozott konkrét eredményt, és amikor lejárt az engedély, az NBH jogászai nem kezdeményezték annak meghosszabbítását, mondván, a bíró úgyis elutasítja azt. Amennyiben ez igaz, akkor nem az operatív tisztek, nem feletteseik, hanem az NBH jogászai döntöttek a titkos megfigyelés megszüntetéséről, ami utólag is furcsa döntés egy titkosszolgálattól.
Folytatjuk.
