Kiakadtak az Apple adatgyűjtése miatt a felhasználók, miután a cég operációs rendszerének legújabb verziója, az iOS 14.5 egy személyes adatok védelmét szolgáló mechanizmust épített be, így a felhasználó hozzájárulását kéri ahhoz, hogy bizonyos alkalmazások, mint a Facebook, adatokat gyűjtsenek a tevékenységeikről – számolt be a hitradio.hu. Ez a lépés azonban sértette a hirdetési bevételekből élő Facebook üzleti érdekeit, és emiatt komoly vita alakult ki a két cég között és később Zuckerberg egy új kampánnyal próbálta megszerezni a jóváhagyásokat. A témával a PestiSrácok.hu évek óta foglalkozik és kongatja a vészharangot: a szabadságot és méltóságunkat a közeljövőben veszélyeztető technológia nagy részét olyan cégek fejlesztik, amelyek az adataink rögzítését és értékesítését, valamint a hirdetőkre és másokra fordított figyelmünket eddig is világszerte elvégezték: ez leginkább a Facebook, a Google és az Amazon…
Komoly vita alakult ki az Apple és a Facebook között, miután kiderült, hogy Zuckerbergék üzleti modellje a felhasználók félrevezetése és adataikkal való visszaélés. Zuckerberg egy új kampánnyal próbálta megszerezni a jóváhagyásokat, sikertelenül. Az Apple vezére, Tim Cook mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: társadalmi katasztrófa is válhat a bizalomvesztésből.
Ne tegyünk úgy, hogy ennek nincs ára – a polarizáció, a bizalomvesztés és igen, az erőszak. A társadalmi dilemma nem válhat társadalmi katasztrófává.
– jelentette ki. Korábban már az is kiderült, hogy az Apple fejlesztői mintegy tízezer alkalmazásnál aktiválták az engedélykérő képernyőt, vagyis ennyi alkalmazás igényelné a felhasználók adatait. Az amerikaiak a világ többi felhasználóinál is eltökéltebben védik a magánéletüket: az Egyesült Államokban csak négy százalék hagyta jóvá eszköze reklámazonosítós követését. Az összes felhasználó nyolcvanhét százaléka nem engedte meg, hogy reklámazonosítókkal kövessék iOS alatt. A jóváhagyást nem adók táborán belül öt százalékot tesznek ki azon céges vagy állami készülékek, amelyeken nem bekapcsolható a követési opció. A Verizon Media médiakutató vállalata, a Flurry Analytics kétmilliárd készülék beállításaihoz fér hozzá, adatai két és félmillió aktív eszköz beállításain alapulnak. A hirdetési bevételekből élő Facebook üzleti érdekeinek mindez nem esett túl jól, majd emiatt komoly vita alakult ki a két cég között és később Zuckerberg egy új kampánnyal próbálta megszerezni a jóváhagyásokat, sikertelenül.
Van miért aggódni…
A big data és a gépi tanulás révén minden állapotfrissítésről, amelyet valaha beírt, minden Messenger-beszélgetést, minden helyet, ahonnan bejelentkezett, az összes fényképét, amelyet ott feltöltött, megőrzik és elemzik. Magyarán az történik, hogy az összes ilyen adatot feldolgozva ezek a gépi tanulási algoritmusok megtanulják megérteni az emberek jellemzőit. Leginkább nem attól kell tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia önmagától mit fog tenni velünk, hanem az, hogy egyes hatalmi csoportosulások – politikai vagy üzleti céllal – miként fogják használni a mesterséges intelligenciát, hogy irányítsanak minket és manipuláljanak bennünket. A szabadságot és méltóságunkat a közeljövőben veszélyeztető technológia nagy részét olyan cégek fejlesztik, amelyek az adataink rögzítését és értékesítését, valamint a hirdetőkre és másokra fordított figyelmünket eddig is világszerte elvégezték: ez leginkább a Facebook, a Google és az Amazon…
A PestiSrácok.hu évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra, mekkora veszélyt jelentenek ezek az óriáscégek, sőt, mi voltunk az elsők abban is, hogy a Google ellen tüntetést szervezzünk 2020 februárjában, amiért a nagyvállalat önkényesen letiltotta a YouTube-csatornánkat, amit azóta sem kaptunk vissza. A videómegosztó portálról így több évnyi munkánk tűnt el – örökre.
Magyarországon törvényjavaslat készül a Facebook korlátozásáról
Korábban portálunk is részletesen foglalkozott a témával, a magyar kormány pedig még év elején közölte: törvényjavaslatot tervez a legnagyobb technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról. Varga Judit szerint ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből bármilyen hivatalos, átlátható, tisztességes eljárás és jogorvoslat lehetősége nélkül. A tárcavezető akkor azt is hangsúlyozta: Magyarország továbbra is együttműködik az unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépni az emberek védelme érdekében. A szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás Magyarországon sem maradhat többé következmények nélkül, a szabadságot pedig ritkán adják ajándékba, így a digitális szabadságunkért is meg kell küzdenünk.
A Facebook tudatosan készült arra, hogy átvegye az irányítást felettünk
A témával részletesebben foglalkoztunk mi is, viszont fontos látni, hogy Mark Zuckerberg 2012-ben miként foglalta össze a Facebook célját egy Bloomberg-cikkben:
A Facebook ismerni fog minden könyvet, amit valaha olvastál, minden dalt, amit valaha meghallgattál, minden filmet, amit valaha megnéztél, és a modelljeink meg fogják tudni mondani, melyik bárba menj egy ismeretlen városban, a bárban pedig a pultos a kedvenc italoddal vár majd, ha belépsz.
Ekkor még csak néhányan kapták fel a fejüket, hogy „mi van…?!” Pedig nem ártott volna jobban belegondolni, hogy ezzel Zuckerberg úr gyakorlatilag azt üzente: a Facebook minden adatot tud majd Önről. Még azt is, hogy mi a kedvenc dala, itala, hova és kikkel jár szórakozni, milyen könyvet olvas és mi az érdeklődési köre, hol dolgozik és hol tartózkodik éppen. Ezekből az adatokból a Facebook-algoritmusok pedig összeállítanak egy olyan előrejelzést, ami bizonyos üzleti köröknek vagy politikai szervezeteknek nagyon sok segítséget tud jelenteni abban, hogy nekik hasznuk legyen ebből.
Nagy biznisz az adatgyűjtés
Minél több adatot gyűjt egy szervezet, annál drágább és nehezebb azok biztonságos tárolása, ami komoly probléma. A Risk Based Security adatvédelmi évközi jelentése szerint csak 2019 első felében 4,1 milliárd rekordot tártak fel adatsértések miatt. Ez rávilágít arra, hogy mennyire fontos az adatbiztonság, valamint azokra a kihívásokra is, amelyekkel szembesülnie kell az ezeket tároló vállalatoknak. Az adatokkal való visszaélések közül kiemelkedik az amerikai elnökválasztás és az Egyesült Királyságban a 2016-os Brexit-referendum. Mindkét esetben, a Vote Leave-kampány és a Trump-kampány esetében is felbukkant a Cambridge Analytica nevű árnyék-adatelemző cég neve. Emlékezetes, hogy a cég a Facebookról illegálisan gyűjtött információkat használta fel mindkét választás kommunikációs stratégiájának tájékoztatására. Hatásuk azóta alakítja a globális politikai színteret. Ehhez kapcsolódik a magánélet kérdése. A kormányok, a közösségi média óriásai, a biztosítótársaságok és az egészségügyi szolgáltatók soha nem látott szintű hozzáféréssel rendelkeznek adatainkhoz. Noha az adatvédelmi törvények kötik őket (óriási bírságokkal is sújthatják őket), az utóbbi években a növekvő számú, nagy jelentőségű adatvédelmi visszaélés azt mutatja, hogy további intézkedésekre van szükség.
Vajon kié a legnagyobb technológiai vállalat…?
A felhasználókról gyűjtött adatokból persze óriási profitra tehetnek szert azok, akiknek sikerül hozzájutnia ezekhez. S hogy ez mekkora lehetőséget rejt magában, már a Google története is sokat sejtető: az ominózus 2002-es áttörés után az AdWords lett a Google-cégcsoport legnyereségesebb részlege, 2019-ben már az egész Alphabet összes bevételének 82 százalékát, 134,8 milliárd dollárt a 2018-ban Google Ads-re átkeresztelt cég hozta.
De ahogy a Facebook és a Google egyre erősebb monopóliummá nőtte ki magát, az innováció akadályává váltak, és különféle problémákat okoztak, amelyekkel csak most kezdünk tisztában lenni
– mondta Davosban elhangzott beszédében Soros György, majd gyorsan be is vásárolta magát a cégekbe. Meglepő, igaz?
Soros a nagy részvényvásárlásokat a Soros Fund Management-en, a finanszírozó New York-i székhelyű befektetési vállalkozásán keresztül hajtotta végre. A vásárlások között 159 200 Facebook-részvény (31 millió dollár értékű), 250 000 Twitter-részvény (11 millió dollár értékű) és 54 500 Apple-részvény (10 millió dollár értékű) szerepel – mutatják a Security and Exchange Commission beadványai. A mintegy 18 milliárd dollár kezelt vagyonnal rendelkező Soros Alapkezelő számos vállalatban, köztük a Comcast, a Microsoft és az Amazon pozícióiban is előkelő helyen szerepel, így nem véletlen, hogy Trump elnök célpontjaivá váltak. De a Netflix és a Twitter sem maradhatott ki, így a világ legjobb technológiáival, valamint az ismeretekhez és információkhoz való hozzáférésük felett rendelkező cégekben lett vezető részvényes.
Milyen véletlen, hogy pontosan ezek a techóriások tiltották le Trumpot, sőt, az Amazon a Parler.com alkalmazásnak sem biztosított szervert: egyszerűen megszüntette, mivel republikánus körök használták azt.
Majd ők megmondják, mit olvashatsz, miről tudhatsz és mit…
Arról, hogy milyen hírek juthatnak majd el hozzánk az interneten, már 2017-ben írtunk. Akkor utópiának tűnt, ami mára valósággá vált: algoritmus döntheti el, mi jut el hozzánk a világhálóról. A Firefox ekkor mutatta be legújabb fejlesztését, amivel a „hamis hírek” ellen veszik fel a harcot a világhálón. A Mozilla Information Trust Initiative (MITI) telepítésével elsőként adatokat gyűjtenek az internetről, majd ezek segítségével olyan algoritmust hívnak életre, ami megszűri az elérhető tartalmat. A „tényfeltáró szoftverek” elkészítését az eBay alapítója, Pierre Omidyar és Soros György támogatta. A Mozilla a „fake” oldalakat is letiltaná legújabb szoftvere segítségével. Az ötlet első olvasatra hurráoptimizmussal töltheti el a gyanútlan felhasználót; lelki szemeink előtt megjelenik egy új, békés internetes világ, amiből kigyomlálják a kamuoldalakat, így csak valódi híreket olvashatunk megbízható portálokról.
De azt, hogy melyik az igaz és melyik a hamis információt tartalmazó oldal, nem mi, hanem egy mesterséges intelligencia dönti majd el. Mivel a szoftver fejlesztését Soros György is lelkesen támogatta, egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a PestiSrácok.hu oldala soha többé nem lenne elérhető az információs sztrádán, mivel azt az algoritmus valószínűleg „fake news” kategóriába sorolná és tiltaná le örökre, ellentétben például a Soros által pénzelt hírforrásokkal. (Az Orwell által megálmodott világ ehhez képest „kismiska-kategóriás”…)
Kontroll nélküli hatalomszerzés
Az MITI célja 2017-ben az volt, hogy a programot telepítő különböző vállalatok segítségével a világ számos országából minél több adatot begyűjthessenek az internetről, ezáltal pedig
jobban megértsék a hamis hírproblémákat, és kiderítsék, hogy mit lehetne tenni.
A cég fejlesztői egyébként a 2016. évi választásokon és az azt követő időszakban vizsgálták meg a Firefox felhasználók szokásait, majd tanulmányt készítettek arról, hogy milyen kereséseket indítottak és milyen weboldalakra kattintottak azok, akik ezt a böngészőt választották. Ebből vonták le a következtetést, hogy mennyi új hamis weboldal jelent meg, és hogy ez a hamis lefedettség hogyan befolyásolta az emberek viselkedését. A Mozilla erre kínálna megoldást ezzel az új fejlesztéssel, továbbá arra kérik a vállalatokat, hogy az adatgyűjtésben legyenek segítségükre. A beérkezett információk segítenék ugyanis annak az algoritmusnak a létrejöttét, amely a későbbiekben blokkolja a hamisnak minősített website-ot. Az Apple vezére, Tim Cook tehát 2021-ben megerősítette, amit 2017 óta hangoztatunk: a rólunk gyűjtött adatok rövid idő alatt olyan digitális fegyverré válhatnak, amivel irányítani tudják majd az emberek gondolkodását.
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Facebook
Twitter
YouTube
RSS