Az Egyesült Államok nem engedi a palesztinok kitelepítését
Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" – jelentette ki az amerikai alelnök szombaton, Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésén Kamala Harris arról is beszélt, hogy miután véget ér a háború Izrael és a palesztin Hamász között, "olyan egyértelmű politikai célkitűzéssel kell nekiállni az újjáépítésnek, amely abba az irányba mutat, hogy a palesztin népnek legyen saját, széles körű nemzetközi és regionális támogatást élvező állama, amelyet egy megerősödött Palesztin Hatóság irányít". A Fehér Ház közleményében kiemelték: Kamala Harris világossá tette, hogy "a Hamász nem maradhat uralmon a Gázai övezetben, mert az tarthatatlan Izrael és a régió biztonságára, illetve a palesztinok jólétére nézve".
A Nyugat támogatását élvező Palesztin Hatóság Ciszjordánia bizonyos részeit tartja ellenőrzése alatt. A Hamász iszlamista szervezet 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezetben Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjától.
Kamala Harris az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) vesz részt Dubajban. A konferencián túl megbeszélést folytatott még Mohamed bin Zájid Ál Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek államelnökével, és telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel is, aki fontos szerepet játszott a gázai túszok elengedéséről folytatott tárgyalásokban.
A Guardian szerzője szerint Izrael a katasztrófa felé halad
A tűzszünet után folytatódott a háború Izrael és a Hamász között. A harcok kiújulása kapcsán Jonathan Freedland, a Guardian publicistája arról ír, hogy a zsidó állam olyan tragikus választással néz szembe, ahol nincs jó opció, csak két katasztrofális lehetőség. Az újságíró azt állítja: Izrael védelmezői és kritikusai sem veszik figyelembe, milyen komplikált a gázai helyzet. Freedland szerint Izrael gázai hadműveletének támogatói úgy gondolják, hogy az október 7-ei mészárlás feljogosítja Izraelt arra, hogy úgy reagáljon, ahogyan jónak látja.
Ennek a nézetnek a képviselői nem akarják, hogy bárki korlátozni próbálja a katonai választ
– állítja a publicista.
Még ha úgy is gondoljuk, hogy a gázai halálos áldozatok magas száma morálisan elfogadható ár lenne a Hamász feletti teljes győzelemért, akkor is nehezen tudnánk megvédeni a jelenlegi izraeli stratégiát – mert kevesen hisznek abban, hogy az valóban a Hamász legyőzését fogja eredményezni
– állítja Freedland. A publicista ezt egyetlen, meg nem nevezett izraeli jobboldali vezetőre hivatkozva vezeti le. Izrael eddig 5000 Hamász-terroristát likvidált, ami az izraeli forrás szerint a terrorszervezet szimbolikus győzelmeként is értelmezhető, hiszen a szervezetnek így még 20–35 ezer harcosa maradt. A szerző elfogadja a terrorszervezet által kiadott adatokat, miszerint október 7 óta 15 ezer gázai halt meg (beleértve a Hamász terroristáit is). A publicista úgy fogalmaz: még nagyon sok gázai meg fog halni, ha Izrael folytatja a háborút. Freedland szerint annak az oldalnak sincs igaza, amelynek tagjai letagadják, hogy a Hamász milyen hatalmas veszélyt jelent Izraelre. Példaként említ egy olyan, brit művészek által aláírt Izraelt elítélő nyilatkozatot, amely meg sem említi a Hamászt vagy október 7-ét, de felhozza azoknak a feminista szervezeteknek az esetét is, amelyek képtelenek elítélni az október 7-én elkövetett, izraeli nők elleni erőszakot.
A szerző megjegyzi, hogy sokan egyszerűen nem értik meg, hogy a Hamász tagjai nem tekintik a zsidókat embernek. Ez a nézet nem veszi figyelembe, milyen nehéz a vallási fanatikusok ellen harcolni, akik előnynek tekintik, ha a saját civil társaik meghalnak. Freedland elismeri: Izraelnek akkor is szörnyű árat kell fizetnie, ha nem vállalja a harcot a Hamász ellen, hiszen a szervezet továbbra is el akarja pusztítani a zsidó államot. De szerinte annak is tragédia lesz a vége, ha Izrael folytatja a háborút.
Forrás: MTI, Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
