Férfi-női társelnöki rendszerrel próbál modern pártnak mutatkozni az MSZP, amely fokozatosan felhagy az önálló politikai léttel, és csak az ellenzéki összefogástól remél részleges túlélést – ezek körvonalazódnak a Tóth Bertalan által elmondottakból. A pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján mérsékelt lelkesedéssel adta elő, hogy hisz az MSZP erejében, majd felvázolta a szocialisták unalomig ismételt balliberális panelekből és osztályharcból álló társadalomképét is.
Komolyan gondolják a társelnöki rendszert az MSZP-ben, és már a március 14-én esedékes kongresszuson dönthetnek ennek bevezetéséről, majd a májusi tisztújításon a személyi kérdésekről – mondta sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan, a szocialisták egyelőre egyetlen elnöke. A tervezett rendszerben eddig csupán ő és Kunhalmi Ágnes ambicionálja a társelnöki posztot. Arról is dönteniük kell még, hogy egyénileg lehet majd indulni a társelnöki pozícióért, vagy jelöltpárok mérettessék meg magukat. A változtatással az MSZP be akarja mutatni a hitvallását a női egyenjogúság terén, amihez ezek szerint nem elegendő a Tóth szerint is igencsak erős női tagozat, amelyet Gurmai Zita vezet.
A társelnöki rendszert az LMP honosította meg a magyar politikában, majd a belőle kiszakadt Párbeszéd is ezt az utat választotta. A kettős vezetés ellenére a nyilvánosságban rendre egy személy szokott vezetőként feltűnni: az LMP-ben egyértelműen Schiffer András volt a vezéregyéniség, majd az ő háttérbe húzódásával női társelnöke, Szél Bernadett vette át a stafétát, aki mellett Hadházy Ákos csak afféle fegyverhordozó volt. Az ő bukásuk, majd a párt EP-választási kudarca óta az LMP olyannyira alig észrevehető, hogy sokadrangú kérdésnek tűnik, ki vezeti. A Párbeszédben ugyanakkor Szabó Tímea az, aki vezetőként viselkedik, a papíron most is férfi társelnök Karácsony Gergely gyakorlatilag nem is látható ebbéli tisztségében. A társelnöki rendszer tehát a gyakorlatban ugyanúgy egy tényleges vezetőt emel ki – legyen az férfi vagy nő –, ahogy a hagyományos is. A már partnerei szerint is egyre süllyedő MSZP részéről kétségbeesett szimpátiakeltő próbálkozás hatását kelti a dolog.
Tóth Bertalan határozottan kiállt amellett is, hogy 2022-ben egységesen kell indulnia az ellenzéknek, egy miniszterelnök-jelölttel és a körzetekben egy az egy ellen felállással, a Fidesszel szemben. Ebben az előválasztás intézményét emelte ki, amelyet a párt alapszabályába is beemelnek. A pártelnök szavaiból az tükröződött, hogy az egykor 40 százalékos pártnak számító MSZP többé már nem gondolkodik önálló választási indulásban – szervezetileg is erre akarnak beállni, a miniszterelnök-jelölt személyét és a programjukat illetően is csak saját javaslatokat akarnak megfogalmazni a majdani ellenzéki összefogás számára. A legutóbbi időszak mérései alapján 5 és 10 százalék közti kis párttá zsugorodott szocialisták maradéka a jelek szerint rálépett az ellenzékben való feloldódás útjára. Gyurcsány Ferenc kilenc évvel ezelőtt megkezdett játszmája kezd beérni.
Niedermüller Péter az áldozat
Megkérdeztük a pártelnököt, milyen alkupozíciót, illetve előválasztási esélyeket lát az MSZP-ben a 2022-es ellenzéki összefogást illetően, miután a Nézőpont Intézet legutóbb a bejutási küszöb alá mérte őket. Tóth Bertalan úgy fogalmazott, hogy ha a Nézőpontnak lenne igaza, akkor most Tarlós István lenne Budapest főpolgármestere, ezért ő szívesebben hisz annak a Závecz Research-nek, amely 8 százalékra mérte az MSZP-t (és amely ugyancsak Tarlós győzelmét várta októberben – a szerk.).
A PestiSrácok.hu további kérdésére, miszerint számít-e az MSZP a fehér, keresztény, heteró emberek szavazataira, azt válaszolta, hogy mindenkinek a szavazataira számítanak. Egyúttal figyelmünkbe ajánlotta az MSZP nyilatkozatát, amely pazar retorikai fordulattal képes volt habonyozásba és orbánozásba fordítani Niedermüller Péter rasszista, gyűlöletkeltő kijelentésének magyarázatát, áldozatként feltüntetve az erzsébetvárosi bohócpolgármestert. Az MSZP kereszténységhez való viszonyát eddig is ismertük, hiszen állampártként, még MSZMP néven több, mint négy évtizeden át vegzált, olykor gyilkolt papokat és híveket. Most a fehér heteroszexuálisok elleni gyűlöletbeszéd mellett is kiállt a párt, ami mindenképpen stratégiai fejleménynek számít.
Oktatásegészségügy, köztársaság és osztályharcos kommunizmus
Tóth Bertalan sokat beszélt az MSZP társadalomképéről, ellőtte az unalomig ismételt baloldali paneleket a korrupcióról, oktatásegészségügyről, drasztikus béremelésről, nyugdíjemelésről, a köztársaság újraalapításáról, majd előbújt belőle a klasszikus kommunista szellemiség is. Az elszabadult ingatlanárakat egyszerűen lakásár- és lakbérplafonnal kezelné az MSZP (előre a hatósági árszabásért!), valamint a szakszervezeteknek adná a személyi jövedelemadóból származó bevételek 1 százalékát, hogy
a munkavállalóknak legyen beleszólásuk a nagyobb vállalatok felügyeletébe, működésébe. Azt akarjuk elérni, hogy a munkavállalók részesedjenek abból a nyereségből, amelyet a nyereségadót alig fizető multik, nagyvállalatok elérnek.
Kommunista mozgalmi dalok nem hangzottak el a sajtótájékoztatón, pedig egyik-másik szövege kifejezetten illett volna ehhez a gondolatmenethez.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS