Amint arra már egy ideje számítani lehetett, Oroszország katonai akcióba kezdett Ukrajnában. Ezzel a szemünk előtt gyorsul fel egy, a korábbiakhoz képest megújuló és teljesen átalakuló új világrend, már egyébként is zajló kialakulása. Miután a borzalmak egy velünk közvetlenül határos országban zajlanak, érintettségünk megkérdőjelezhetetlen. Ez az érintettség pedig életbevágóan fontossá teszi, hogy hazánkat kompetens, döntésképes, ugyanakkor a nemzeti érdekeket markánsan képviselő politikusok vezessék és képviseljék a nagyvilágban.
Amikor az április 3-ra kiírt magyarországi parlamenti választások tétje jön szóba, általában belpolitikai érveket, véleményeket fogalmazunk meg a reménybeli eredményekkel kapcsolatban. Szóba kerül a családpolitika, a gazdaságpolitika, az egészségügy, az oktatás vagy éppen az infrastruktúra kérdése. Érthető ez, hiszen elsősorban és alapvetően mindig inkább belpolitikai tétje van egy országgyűlési választásnak. A világ folyása azonban olyan helyzetet eredményezett, amelynek révén az idei választásoknak rendkívül komoly külpolitikai tétje is lesz, sőt, külpolitikai tekintetben legalább olyan fontos lesz, mint belpolitikai értelemben.
Új világrend születik
A világpolitikai erőviszonyok átalakulása szemmel láthatóan folyamatosan zajlott az elmúlt másfél-két évtizedben is. Ennek a folyamatnak a részletes bemutatása önálló kötetnyi terjedelmet is kitenne, ezért itt most csak a legfontosabb vezérfonalak felvételére teszünk kísérletet.
A mögöttünk hagyott időszakban a világgazdaság súlypontja lassan, de egyre biztosabban Keletre helyeződött. Miközben a Nyugat fejlődése előbb lelassult, majd sok tekintetben meg is állt, a Kelet dinamikusan előre tört. Ebben a vezető szerepet egyértelműen Kína játssza, de korántsem csak a Föld legnépesebb államáról kell beszélni. Japán mellett, amely a II. világháború vége óta őrzi jelentős pozícióit a világgazdaságban, rendkívüli fejlődésen ment keresztül India is. Szintén jelentősen előre tört Közép-Ázsia.
A gazdasági potenciállal egy időben a modern technológiák terén is nem csupán utolérte a Nyugatot, de sok tekintetben már Kelet az úttörő, az iránymutató. Az informatika, a mobil távközlés, sőt, az utóbbi időben már az űrkutatás terén is kimagasló eredményeket képesek felmutatni Keleten. Ezzel kéz a kézben járva természetesen megerősödött a haderő is. Kína ma már egyértelműen hegemóniára törekedhet, amelyet előbb vagy utóbb vélhetően el is ér majd. Bármennyire retteg is ettől az USA, megakadályozni – békés úton – aligha tudja. A mostanra már szintén milliárdos népességű India szintén megkerülhetetlen tényezővé vált.
Öntudatra éledt és erősödik a Kelet
A fenti folyamatokon túl nem lehet nem észrevenni Törökország és Irán jelentőségét. Törökország NATO-tagként a nyugatiak szövetségese katonailag, de azért aligha felejtik el, hogy le kellett rázniuk magukról egy külföldről – méghozzá elvileg szövetségesi oldalról – szervezett puccskísérletet. Ráadásul az egyébként demokratikus berendezkedésűnek tartott törököknél erőteljes iszlamizáció zajlik. Gondoljunk csak a keleti kereszténység jelképes épülete, a Hagia Szophia újbóli mecsetté alakítására, amelynek nyilvánvaló módon komoly üzenetértéke volt Erdoganék részéről.
A bizánci kereszténység egyik legjelentősebb, kultikus épülete, a Hagia Szophia csodálatos épülete Isztambulban. Nemrégiben ismét mecsetté alakították át, komoly jelzéseként annak, hogy Törökországban erőteljes mértéket ölt az iszlamizáció. Fotó: Wikipedia
Irán szintén erős állam. Bár határain belül lezajlottak személyi változások, elnökök, sahok és kormányok váltották egymást, a lényeg nem változott: a perzsa állam hegemón szerepre tör a Közel-Keleten, amelynek részeként atomprogramba is kezdett. Mindezt persze fenyegetésként éli meg Izrael, és rajta keresztül az egész nyugati világ, így folyamatosak a konfliktusok. Szerencsére a helyzet háborúig nem fajult, és csak remélni lehet, hogy a későbbiekben sem fog. Mindenesetre a különféle szankciókkal, meg atomsorompó-megállapodásokkal nem lehetett sem megtörni, sem eltántorítani a perzsa államot, sőt, újabban már arról szólnak a hírek, hogy az USA a szankciók helyett inkább a kiegyezésre, a megállapodásra törekszik Iránnal.
Mindezzel egy időben az elmúlt két évtizedben újra felemelkedett és megkerülhetetlen katonai hatalommá vált Oroszország. Vlagyimir Putyin egy rendkívül mély válságban lévő, haldokló birodalmat vett ál Borisz Jelcintől, amely nemcsak a Szovjetunió felbomlásából fakadó bel- és külpolitikai nehézségeket nyögte, de világpolitikai értelemben is lesajnált szerepkörbe kényszerült. Vlagyimir Putyint lehet bírálni vagy megsüvegelni, lehet despota diktátornak vagy komoly államférfinak tartani, de az elvitathatatlan, hogy két évtizedes uralma alatt előbb talpra állította, majd újra félelmetessé tette a korábban erőtlenül agonizáló „orosz medvét”.
Oroszország-Kína-Irán-tengely
Nem véletlen, hogy a fent felsorolt országok immáron nem hajlandóak hajbókolni, sőt, ráébredtek arra, hogy bár jócskán találni ellenpontokat is közöttük, mégis együttműködésre vannak ítélve, illetve újra érvényre jut a klasszikus igazság, miszerint a világpolitikában “az ellenségem ellensége a barátom”. Több, mint figyelemre méltó, hogy Hszi Csin-Ping és Vlagyimir Putyin a pekingi olimpia ideje alatt adott ki közös nyilatkozatot arról, hogy egységes véleményen vannak a globális biztonság kérdésében. Ez több, mint üzenetértékű, miként az is, hogy Putyin tekintettel volt a kínai elnökre, aki eredendően azt kérte tőle, hogy ha bármilyen katonai fellépésen gondolkodik, akkor azt ne az olimpia ideje alatt lépje meg, hogy ezzel ne vetüljön árnyék a Kínában rendezett téli olimpiára.
A két világhatalom – Oroszország és Kína – stratégiai szövetsége lényegében nyíltan megvalósult és ha ehhez akár Irán, akár Törökország valamilyen szinten csatlakozik, akkor rendkívüli erejű pólus alakul ki Európa keleti felén és Ázsiában.
Vlagyimir Putyin orosz államfő (j) és Hszi Csin-Ping kínai elnök immáron arra is koccinthat, hogy az erőviszonyok egyre inkább az ő oldaluk mellett szólnak.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
India, már csak fekvése folytán is, óhatatlanul részese lesz ennek a pólusnak, de legalábbis nem fog vele nyíltan szembe menni, a Közép-Ázsia feletti fennhatóság kérdését és komolyan vételét pedig a Napnál is világosabban mutatta meg a januárban, Kazahsztánban lejátszódott puccskísérlet, amelyet – a Szovjetunió felbomlása után nem sokkal megkötött kölcsönös segítségnyújtási egyezmény alapján kvázi legálisan – napok alatt „lerendezett” Putyin. Ezzel nemcsak az erejét és a szükség szerinti beavatkozási hajlandóságát villantotta meg, de azt is világossá tette, hogy az érdekszférájába tartozó területeket nem engedi érvényesülni a nyugati befolyásolási kísérleteket.
Oroszországban teljesen más a demokráciafelfogás
[Korántsem mellékesként, de mégiscsak zárójelben muszáj tenni itt egy kis kitérőt: Vlagyimir Putyin orosz elnököt el lehet természetesen ítélni, kétségbe lehet vonni a demokratikus elköteleződését, vagy bármi ilyen, klasszikus nyugati elvárást. De ez teljességgel értelmetlen. Értelmetlen, és a történelmi ismeretek súlyos hiányára utal.
Oroszország ugyanis minden oroszok első cárja, IV. (Rettegett) Iván, vagyis az 1500-as évek második fele óta lényegében azonos társadalmi berendezkedés szerint létezik. Bár a bolsevizmus hatalomra kerülésével a mindenkori „cár atyuskát” felváltotta az SZKP aktuális főtitkára, annak bukása óta pedig elnöki rendszer van, de a lényeg ugyanaz: az erős kezű vezető, az „atyuska” iránymutatása a döntő. Az orosz néplélek, az egyszerű, átlag orosz ember számára értelmezhetetlen az a nyugati demokráciafelfogás, amelyet az elmúlt két évtizedben oly’ gyakran számon kérnek Putyin államán.
Oroszország soha nem is lesz olyan típusú demokrácia, mint amit a Nyugat látni szeretne, mert maguk az orosz emberek viszont nem szeretnének olyat látni. Márpedig Oroszország elég nagy – és újabban már ismét elég erős is – ahhoz, hogy megengedje magának az autokratikus berendezkedést. Különösen akkor, ha ez – mint az elmúlt két évtized putyini autokráciája mutatja – képes emelkedő pályára állítani a földkerekség legnagyobb területű országát. Zárójel bezárva.]
A totális identitásvesztés a Nyugat hanyatlásának legfőbb oka
Ezzel egyidejűleg érdemes egy rövid pillantást vetni a Nyugatra is. Amikor azt mondjuk, hogy megállt a fejlődésben, természetesen nem az életszínvonalra kell gondolni, amely még ma is magasabb, mint a poszt-szovjet térségben, vagy az imént említett Kelet legtöbb országában. Ugyanakkor a túlnőtt bürokrácia, a teljes arculatvesztés és a kereszténység kétezer éves értékeinek sutba dobásából eredeztethető rendkívül mély identitásválság, amely egyszerre gyötri a „művelt Nyugatot”, szinte kérdőjelek nélkülivé teszi a jövőt. A Nyugat hegemóniája a végéhez közelít, és lassan, de biztosan a szemünk előtt kapitulál a felemelkedő Kelet előtt. A szélsőségesen liberális társadalom kritikáját már az előző évezred végén megfogalmazta több, kimagasló szellemi óriás (pl. Oswald Spengler, Francis Fukuyama, de említhetjük az amerikai-magyar Dr. Molnár Tamás filozófust is), ám véleményüket, vészjelzéseiket természetesen szőnyeg alá söpörték a nyugati fősodor megmondóemberei. Ettől még a folyamatok bekövetkeztek. Mára a liberális demokráciák nagy része liberális diktatúrává alakult át, ahol az abnormalitás tort ül a normalitás felett, és ahol ellenvéleménynek nincs helye, sőt, retorziókat eredményez. Ezek a tények.
Mindehhez társul az, hogy az identitás-felszámolás mellett tudatosan zajlik a nemzetállamok felszámolási kísérlete is. A kialakulóban lévő multikulti Nyugat pedig hosszú távon – éppen az identitásvesztés, valamint a hazaszeretet és a nemzethez tartozás hiánya okán – képtelen lesz ellensúlyt képezni a Kelettel szemben, ahol a fenti identitásformáló tényezők szerepe még mindig erős, sőt, bizonyos tekintetben erősödő jellegű. Ezért nem kérdés, hogy a következő évtizedekben a Kelet fogja átvenni a vezető szerepet a nagyvilágban.
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök hosszú évek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással.
Fotó: MTI/Hszinhua
Csak egy cselekvőképes, nemzeti elkötelezettségű kormány szolgálja a magyar érdekeket
Itt ér össze írásunk két része, a világrend átalakulása és a közelgő magyar választások kapcsolata. Akármilyen sebességgel és akármilyen folyamatok által kísérten zajlik is le az új világrend felállása, sajnos nem lehet kérdés, hogy egy rendkívül rázós, konfliktusokkal teli, hidegháborús – és mint az Ukrajnában bekövetkező események mutatják, akár valódi háborúkkal szegélyezett – időszak előtt állunk. A végkimenetel – vagyis a Kelet győzelme – aligha kérdőjelezhető meg, ám hogy a folyamat mennyi időt vesz idénybe, nem megjósolható, miközben sajnos tény, hogy amíg oda eljutunk, buktatók tucatjait kell majd kikerülnünk.
Éppen ezért minden korábbinál fontosabb, hogy kompetens, cselekvőképes, rátermett, ugyanakkor markánsan és egyértelműen nemzeti elkötelezettségű erők képviseljék hazánkat a továbbiakban. Olyan erők, amelyek képesek a folyamatokban előre látni, és a világpolitika hatalmas, képzeletbeli sakktábláján annak ellenére is képesek megfelelő ütemben megfelelő lépéseket tenni, hogy méretünkből és kulcspozícióban való fekvésünkből adódóan sajnos nekünk többnyire csak az jut, hogy a sötét bábukat vezessük.
A mögöttünk hagyott három kormányzati ciklus egyértelműen bizonyította, hogy az Orbán-kormány minden fenti kívánalomnak maradéktalanul megfelel. A magyar kormány európai viszonylatban is elsőként látta meg a migránsválságban rejlő komoly veszélyeket és nem csupán felismerte és kimondta a veszélyt, de cselekedni is mert. A kerítésépítés ugyan eleinte az egész „művelt Nyugat” ellenszenvével szembe találta magát, ám mostanra mindenki elismeri a fizikai határzár létjogosultságát, sőt, sokan követték is a magyar példát saját országuk kritikus határszakaszain.
Szintén elsőként – a honi ellenzék állandó kritikájától övezve – mondta ki Orbán Viktor, hogy a Kelet a jövő. A keleti nyitás politikája rendkívüli sikereket hozott már eddig is, segítve az ország gazdasági növekedését.
Az új világrend kialakulása komoly lehetőségeket is rejt a számunkra, hiszen a már meglévő kapcsolatokat kell és lehet majd még tovább fejleszteni. S persze az is nyilvánvaló, hogy a Kelet nagy államai nem felejtik el azt, hogy mi már akkor partnerként álltunk hozzájuk, amikor ez még korántsem volt egyértelmű más, európai államok részéről.
A Kelet vezető államaival és azok vezetőivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, remek kapcsolatot tart fenn az Orbán-kabinet, amelyben a Szijjártó Péter vezette magyar diplomáciának is kulcsszerepe van. A jelenlegi magyar kormány miniszterelnöke, vagy bármelyik minisztere szívesen látott vendég Kínában, Indiában, Oroszországban, Törökországban is, és annak révén, hogy megfigyelői státuszban immáron a Türk Tanácsba is felvételt nyertünk, Közép-Ázsia országaival is elsőrangú Magyarország kapcsolata.
A baloldal minden kritikus időszakban elárulta a hazát
Nézzük meg, hogy mit produkál ezzel szemben az egyesült ellenzék? Háborús retorikát alkalmaz, arra próbálja sarkallni a kormányt, hogy küldjön katonákat és fegyvereket Ukrajnának, és újabban már felvetették a Paks II. beruházás felmondását is. Vagyis csupa olyan „tanácsot” adnak a kormánynak, amely külön-külön is öngyilkossággal érne fel, hiszen beláthatatlan következményei lennének, ha bármilyen módon is belefolynánk az orosz-ukrán fegyveres konfliktusba.
Az ellenzéki összefogás – élén Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel – akár háborúba is sodorná hazánkat, csak hogy megfeleljen a Nyugat elvárásainak.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Egyébként is: az elmúlt évszázad a bizonyíték arra, hogy a baloldal felelőtlenséggel párosuló nemzetellenessége minden kulcspillanatban veszélyt hozott hazánkra. Az első világháború után is, a második világégés után is és az 1956-os forradalom alkalmával is ugyanez történt. A baloldal mindig a külvilágnak akar tetszelegni, hajbókol és sutba vágja a magyar érdekeket, csakhogy megfeleljen a kívülről ráerőltetett elvárásoknak. Ezzel tökéletes összhangban vannak a mostani ellenzék megnyilvánulásai, amelyek egyszerre mutatják a teljes fogalmatlanságot, a felelőtlenséget és a nemzeti sorskérdések iránti totális érzéketlenséget.
Mindennél fontosabb lesz a magyar érdek melletti elkötelezett kiállás
Egyetlen pillanatig sem kérdés, hogy az a felelős megnyilatkozás, amelyet Orbán Viktor és Szijjártó Péter már többször is leszögezett a napokban, miszerint semmi közünk ehhez a sajnálatos konfliktushoz, ezért nekünk ebből ki kell maradni.
Nyilvánvaló, hogy EU-, illetve NATO-tagságunk így is ránk ró olyan kötelezettségeket, amelyeket egyébként nem volna szükséges megtennünk, de az is nyilvánvaló, hogy ezek bizonyos szintig elkerülhetetlenek. Az viszont igenis elkerülhető, hogy adott esetben belerángassanak bennünket egy olyan konfliktusba, amelyhez semmi közünk. Ezt viszont csak akkor tudjuk megúszni, ha egy markáns, önálló vélemény alkotására alkalmas és azt érvekkel megvédeni is képes kormányzatunk van, amely számára minden esetben a magyar érdek áll az első helyen.
Egyértelmű, hogy ezt az életbevágóan fontos kívánalmat csak az Orbán-kormány képes szavatolni. Az a kormány, amelynek már kiépült és jó kapcsolatai vannak a feltörekvő Kelet hatalmaival. Ezért az április 3-i választásnak – most először, az 1990-es szabad választások óta – éppen olyan komoly külpolitikai tétje is van, mint belpolitikai. És mindkét aspektusból nézve, a jelenlegi kormány megválasztása az egyetlen felelős és helyes döntés. Ráadásul még csak nem is retorikai túlzás, hogy az életünk, a békés jövőnk múlik ezen.
Vezető kép: Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Tények
2022-03-03 at 14:39
https://www.vadhajtasok.hu/2022/02/24/ti-hol-voltatok-akkor-mikor-halomra-lottek-az-orosz-ajku-kisebbseg-tizezreit
csakafidesz
2022-03-01 at 00:45
Most különösen fontos, hogy Magyarország sorság szívén viselő Orbán Viktor maradjon a miniszterelnök, mert nagy reccsenések és roppanások várhatóak a világpolitikában. Még az is lehetséges, hogy az Európai Unió is beledöglik a változásokba, (ami egyáltalán nem lenne rossz dolog.)
Orientál
2022-02-27 at 16:16
Ami tragikus USA-TÓL ENSZ-EN ÁT AZ EU VEZETÉSÉIG NEM A TEHETSÉG ÉS A SZABAD EL NEM KÖTELEZETTSÉG , BECSÜLET A FONTOS MINT SZABAD DEMOKRÁCIÁBAN ,TEHÁT CSAK EGYESEK POLITIKAI GAZDASÁGI ÉRDEKEIKET KISZOLGÁLJÁK MINDEN NEMZETKÖZI POSZTON ,ÉS NEM A TELJES EMBERISÉGET MINDENKIIT SZOLGÁLÓ VILÁGNÉZETEKTŐL FÜGGETLEN POLITIZÁLÁSUKAT CSINÁLJÁK , mert ebben a balliberális zöld szélsőséges diktatúrában ” Aki nem lép egyszerre , nem kap rétest estér. ….. ,, .
Orientál
2022-02-27 at 16:00
Sajnos volt az amikor az oroszoknak Jelcin jutott az EU-nek Juncker jutott nekünk meg Gyurcsány jutott ,mindhárman nagyon kártékonyak voltak és alkoholisták ,egy a szerencsénk hogy Gyurcsány csak a rengeteg apró pártokat tudja a DK pártja köré szervezni ,ami nagy veszély ránk és az emberiségre is veszélyes hogy Gyurcsányék a kommunisták bevették a fasiszta jobbikos elvtársaikat is a koalíciós ellenzéki pártkoalíciójukba.
Namond
2022-02-26 at 09:29
Magd@ 2022-02-26 at 08:36
A Morál csúcsán vagy a közelében tartózkodni is magányos, viszont sok helyet hagynak körülötte, a szemét kupacok viszont lejjebb vannak.
Ha a morál tettrekészséggel és cselekvéssel ötvöződik az viszont már szinte vákuumban lehetséges.
Még szerencse, hogy a cselekvő embert elfoglalják tettei és a ritka levegő nem vezeti, a lelepleződött, önmagukat sztároló paprikajancsik elégedetlen moraját.
Észak-Amerika a “szabad világ” Mekkája és az emberi hulladékok korlátlanul öncélú exhibicionizmusa pénzügyi eredményesség lehetőségei Medinája.
Két dolog tilos a józanság és a társadalmilag hasznos, egyenlően minden egyén által használható teljesítményre törekvés tisztelete.
Az EU egyik vezető, erős országa lakói mindig jó érzékű fegyelmezett szervezők voltak.
Akik még észbeli képességeiket is csak társadalmi normáikon belül, előre megtárgyalt, szervezett körülmények között, módszeresen tudták felhasználni. Sokat tanultak a római légiók szinte automatizált reagálásából és működéséből.
Sose voltak spontán, intuitív meglátásaik, teljesítményeik.
Na mára nincsen szervezett társadalom nincsenek szervezett körülmények, mivel nincsenek azok alapjául szolgáló normák.
A szervezettség nem igényel kiváló, ha kellő fegyelemmel társul még jó vezetői képességet sem.
A szervezettség középszerűséget igényli, amely nem okoz zavarokat, mint a középkori Kína.
Sőt a kiváló képesség káros, mert felboríthatja a szervezeti szokásokat.
Ázsia igyekvő és szorgos, Afrika nem az.
Ne számítson rá.
Magd@
2022-02-26 at 08:36
Namond 2022-02-26 at 06:53
Kitűnő összefoglaló, csak néhány mondattal egészíteném ki.
A Himalája csúcsán nem lehet sokáig tartózkodni, mert ritka a levegő és kevés a hely, valamint már tele van szeméttel is!
Egy középhegységi fennsík könnyebben elérhető, biztonságosabb és több a hely is, így hosszabb tartózkodásra is alkalmasabb.
Észak-Amerika már nem tud mást felmutatni mint a kificamodott társadalmi moslékot és ha gazdaságilag is megroggyan, akkor a nyugati világban betöltött szerepéről is le kell mondania!
Az EU egyik vezető, erős országa már bemutatta, hogy néhány hónap elég volt ahhoz, hogy évtizedek komoly és kitartó munkáját egy zöld, azaz éretlen kormány amortizálja!
Most is az agg nagybácsiban reménykednek, mert az EU vezetői is nagyon silány vezetői képességekkel bírnak!
Ennek az agóniának az árnyékában Ázsia tette a dolgát és a térképre nézve ez a fejlődés még jó ideig eltarthat, hiszen a lényegre koncentrálnak nem a gender ideológiára!
Felkészülhet Afrika is!
Namond
2022-02-26 at 06:53
Új világrend?
Csak akkor,
– Ha az emberek tetteket többre becsülik a szavaknál.
– Ha az emberek nem azt kénytelenek mondani, hogy igaza van, milyen jól beszél, hanem azt, hogy JÓL TETTE.
– Ha a politikusok nem saját nagyságuk és mindenhatóságukat ápolgatják, hanem rendet tartanak hazájuk, hátországuk közéletében.
– Ha a politikusok kitakarítják a közbeszédből, közpolitikából és nemzeti kultúrából az íróasztali okoskodó társadalom mérnököket és szócsöveiket.
– Ha a politikusok biztosítják, hogy a munka és ellenértéke értékállóan biztosítsa az emberek és családjuk megélhetését, külpiaci biztonságát.
– Ha a politikusok biztosítják, hogy a munkateljesítmény és azt azt növelő innováció sokkal nagyobb megbecsülést kapjon, mint az azt devalváló, infláló fiskális (infláció) és monetáris (árfolyam) ügyeskedés.
– Ha a politikusok megértik, hogy hazájuk választói és hatalmuk veszte ha a lakosságot nemzetiségi, vallási alapon előnyben részesítik és hátrányba hozzák, mint az ukránok, románok és szlovákok.
– Ha a politikusok megértik, hogy könnyebb egy nyugodt békés ló hátán megmaradni, mint egy toporzékolón.
– Ha a politikusok megértik, hogy nem ingerlem és nem rángatom a száját annak a lónak, nem kényszeríti kunsztokra – a lovas saját ügyességét kényszeresen bizonygatva – melynek a hátán ül, mert ha leesik meg lesz taposva, de még megharapva is.
– Ha a politikusok megértik, hogy a folyamatos szájaskodás, melldöngetés, akaratosság, zsarolás eredménye, hogy apu előveszi a nadrágszíjat?
– Ha a politikusok megértik, hogy a hepciáskodás nem huncut kópéság, hanem komoly bajkeverés és nem buksi simogatás, hanem koki és sarokba térdepeltetés az eredménye?
– Ha a politikusok megértik, hogy az állandó szereplési vágyból fakadó magamutogatás, beszólogatás és melldöngetés nem kellemkedés, hanem kellemetlenkedés és a közönség elfordulása az eredménye?
No de aktuálisan, a politikusok megértették, hogy;
– Szövetségesük az US aljas és kétszínű játékot űzve politikai és gazdasági bajokba sodorja őket és hatalmuk letéteményeseit?
– Szövetségesük az US a bajban magára hagyja őket, mint a Hanoiból és Kabulból futáskor?
– Szövetségesük az US (az általa okozott) bajaikat gazdasági előnyére és ha szükséges hatalmi befolyása növelésére használja?
– Szövetségesük az US saját nemzeti valutája fenntartására, ömladozó költségvetése támogatására, belpiaci inflációja finanszírozására használja a nagy pénzügyi rendszereket, így a SWAP rendszert?
– Szövetségesük az US hatalmi manipulációja, most és itt bukott meg félév alatt másodszor katonailag?
– Szövetségesük az US mögött álló Deep State képviselői itt és most veszítik el az üveggyöngyökért és hamis ígéretekért megszerzett ukrán nemzeti vagyont illetve a még állami tulajdon feletti befolyásukat?
– Hogy a mostani események az Ukrajnába feleslegesen fektetett dollár milliárdok csatlakoznak az Afganisztánba fektetett milliárdokhoz?
– Hogy Afganisztán – nem a tálibok – US bankokban, orosz vállalkozások és magán emberek külföldön tartott pénzének zárolása, lefoglalása nem téríti meg az US felforgató kiadásait?
Vajon mindez a dollár árfolyamát erősíti a rubel, zlotyi, cseh korona, jen árfolyamát rontja?
Vagy valakik visszaélnek a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és áthárítják a dollár romlását?
Miért is az US afgán csődje után drágult a kőolaj és termékei, holott a kitermelés költségei, mennyiségi lehetőségei változatlanok?
Miért kapálódzik az US, Európa orosz energia hordozókkal ellátása ellen, csak nem azért mert NEM BEFOLYÁSOLHATJA AZ OROSZ ELADÁSI ÉS PIACI ÁRAT?
Az oroszokat (és a perzsákat, venézeket) nem lehet megvenni, mint a Szaúdiakat és így alávághatnak a Rothschild bankház és strómanjai által kibocsájtott dollár vásárlóértékének?
Moha
2022-02-25 at 13:38
Hálás köszönet Kovács Attilának ezért a cikkért! Nagyon jól összeszedte a lényeget. Gratulálok! Egyetértek vele!
Csb
2022-02-25 at 12:20
Mzp olyan Magyarországnak mint Zsilinszky az ukránoknak. Ezt a baklövést nem szabad elkövetni,főleg követni. Az ukránok is egyedül maradtak,minket is lenullázna ez a senkiházi. Fidesznek kell győzni!
Pepe
2022-02-25 at 12:09
A liberális világrend túl sokáig rothasztotta a világot. Az idejük lejárt, takarodjanak el még a bolygóról is. Az új világrend tengelye Oroszország-Kína-Irán. Ehhez csatlakozik Törökország és Pakisztán, majd a teljes iszlám világ. India a helyét keresi. jelenleg egy hindu gyűlölő liberális elit kormány uralja Indiát, de már nem sokáig.Gyorsan kialakul az ellenpólus a buzi-párti és jólléttől elhülyült libsi világgal szemben.
Igen, jóval több van ebben az orosz-ukrán háborúban, mit két ország konfliktusa.
Kiss Robert
2022-02-25 at 11:44
Ellenzékváltást,és csak!!!nemzeti alapon!!!Debil ballibek:kifelé a politikából, távozás a gazdaságból, HELYETEKRE!!!szalag mellé, szigorúan!!!minimálbér…és azt is megbecsülni,nektek az is túl sok???
Schenkhyalfonz
2022-02-25 at 11:25
Az ukránok a hírek szerint akadályozzák magyar állampolgárok belépését a jelenlegi magyar államterületre a határátkelőknél. Ez nyílt konfrontációnak tűnhet egy NATO-taggal szemben egy avatatlan külső szemlélő szemében.
Lee tábornok
2022-02-25 at 11:18
Kedves Tudományos libsizmus és csakafidesz! Igazatok van,nem fejtettem ki világosan!
Tehát,ha csoda történne,és az Unió vezetését leváltanák,az ottani/még van néhány/ hazafias ,normális vezetőket juttatnának hatalomra! Én akkor gondolnám azt a lehetőséget,amit leírtam. De úgy néz ki elkéstünk. Ez a lehetőség talán 1991-ben lett volna. Németország egyesülése után!
Feri
2022-02-25 at 11:01
Matu
2022-02-25 at 10:33
Így igaz !!!???
chatillon r
2022-02-25 at 10:52
az energiabiztonságunkhoz foggal körömmel ragaszkodni kell. mzp és gyurcsány már a spajzban. arra várnak hogy ne legyen gáz, áram és az emberek elégedetlenek legyenek és hatalomra tudjanak jutni nyugati nyomással. Nagyon óvatosan és körültekintően kell eljárni. vékony a jég nagyon de az ország érdeke az első. nemzeti függetlenség és béke vagy mzp gyurcsány és gyarmati státus. időt kell nyerni és észnél lenni
Matu
2022-02-25 at 10:33
Lee tábornok
Addig, amíg Amerikának elemi érdeke, hogy Európa és az oroszok ne legyenek jó viszonyba egymással, ez csak láz- vagy vágyálom. Ha az EU és az oroszok között létrejöhetne egy épeszű együttműködés, az azt jelentené, hogy bővében lennének a nyersanyagnak és energiának, amit az oroszok adnak, a technológiának és a pénznek, amit az EU ad. Ettől kezdve pedig az USA lehúzhatná magát a budin. Ezt persze nem nagyon akarják, tehát az ő logikájuk szerint éket kell verni az EU és Oroszország közé. A legjobb persze az ő szempontjukból, ha mindketten legyatyásodnak és az USA kénye-kedve szerint élnek…vagy halnak…
Feri
2022-02-25 at 10:21
Korrekt elemzés.
Hajrá Magyarország!
Hajrá magyarok!
Kívánom, találjuk meg a helyünket az újvilágban, ha lehet békés úton és mihamarabb!!!
???
Solaris
2022-02-25 at 10:18
Az új világrendet a kurmányunk sok éve szolgálja.
2 éve leplezetlenül.
Vagy nem.
nemzeti
2022-02-25 at 10:08
Magyarországnak köszönheti ma világ,hogy nem
világháború lesz ebből.
Ugyanis ki BLOKKOLTA UKRAJNA NATO tagságát?
nemzeti
2022-02-25 at 10:06
Óriási köszönet Orbán Viktornak,hogy
ma nem világháborúról beszélhetünk.
1 Enaki
2022-02-25 at 09:45
A helyzet egyèrtelmū. A magyarnèpnek ,mindannyiunknak hitet kell tenni a Fidesz Kormàny es Orbàn Viktor Miniszterelnök Ùr mellett. A Teremtő Isten sokszorozza meg erejèt,es bölcs gondolkodàsàt.
Kátay Péter
2022-02-25 at 09:10
Lee tábornok = elgurult a gyógyszer, tábornok “úr”?
Egy országért CSAK a saját fiai-katonái tudnak SZÍVVEL
és ODAADÁSSAL harcolni ! Ezt egy “fotel-tábornoknak”
IS illene tudnia !
Kátay Péter
2022-02-25 at 09:05
Kovács úr; MAXIMÁLISAN IGAZ !
csakafidesz
2022-02-25 at 08:38
Az új világrendben az olyan degenerált, liberális szarzsáknak, mint az Európai Unió nem lehet helye!
Tudományos libsizmus
2022-02-25 at 08:22
Lee tábornok:
Már csak az hiányzik, hogy ennek az degenerált, félőrült EU-nak még hadserege is legyen. Szellemi fogyatékos gyerek kezébe nem adunk fegyvert, ha jót akarunk magunknak.
Vak Marci
2022-02-25 at 08:04
Teljesen egyetértek a cikk írójával: ezekben az időkben a legveszélyesebb, amit egy ország tehet az, hogy egy cselekvésképtelen vezetést válasszon az élére.
A hideg ráz, ha eszembe jut az, hogy Magyarországot mint Márki-Zay, aki még azt is letagadja, amit azelőtt 5 perccel azelőtt mondott, és aki éppen ezekben az vészterhes időkben szeretné eltörölni Magyarország alkotmányát, katonákat és fegyvert akar küldeni Ukrajnának (annak ellenére, hogy az orosz elnök a háború eszkalálódásával fenyegetőzött ebben az esetben).
Soha nem volt ennyire szüksége az országnak Orbánra és egy összetartó Fidesz-erőre, mint most. Orbán már többször bizonyította, hogy legény a talpán, aki képes kezelni a vészhelyzeteket. Nem mondom, hogy az ő irányítása alatt nem söpörhet végig az országon egy pandémia, ahogy azt sem, hogy az ő vezetésével az ország biztos elkerülhet egy háborút, de azt igen, hogy a maximálisat nyújtja abban, hogy a pandémia minél kevesebb áldozatot szedjen, ahogy azt is, hogy ő mindent megtesz azért, hogy ne alakuljon ki rossz kapcsolat sem az USA, sem Kína, sem Oroszország, sem Németország, sem Törökország irányába, mivel tudja, hogy kicsi ország vagyunk, emiatt jobb nem belefolyni a nagyok játékába.
Lee tábornok
2022-02-25 at 08:04
A lényeg! Európának,önálló,független fegyveres erőt kellene létrehoznia,egyfajta semleges haderőt! Független lenne Amerikától és Oroszországtól. Emellett,lehetne mindkét országgal,jó kapcsolatokat ápolni! Tisztességesen kereskedni,és nem beleszólni /Amerikának/,más országok belügyeibe!
Ez a szövetség garantálná,a világbékét!