Jól azonosítható, hogy az elmúlt években Magyarországon is megerősödött a céges nyerészkedés. Egy nagy, hazánkban is aktív nemzetközi építőipari konszern vezetője el is ismerte, hogy „nagyon proaktív módon áraztak”. Az áremelkedés azonban a nagy élelmiszerláncoktól a bankszektorig, mindenhol érezhető volt. A magyar kormány reagált, és pontosan azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket a nemzetközi szakmai közvélemény ilyen esetekre felvetett – írja a Magyar Nemzet.
Az elmúlt években Magyarországon is megjelent a profit húzta infláció jelensége. 2023 elején egyre biztosabban kezdett körvonalazódni, hogy a magas infláció hátterében meghatározó mértékben nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a költségek növekedését jelentősen meghaladó áremelési hullám, azaz egyfajta „profit-ár spirál” állt.
A jegybank 2022. decemberi inflációs jelentése szerint a szállítás-raktározás területén 84 százalékos, a feldolgozóiparban 50 százalékos, a kereskedelem és turizmus ágazatban pedig 25 százalékos volt az éves emelkedés a profitrátákban.
Az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak arról beszélt idén áprilisban, hogy a vállalatok az elmúlt évek elmaradt áremeléseit pótolták be a Covid-válság után.
Az építőanyag-iparban működő, hazánkban is aktív Holcim vezérigazgatója, Jan Philipp Jenisch például kijelentette, hogy
inflációs környezetben vagyunk most már közel két éve… nagyon proaktív módon áraztunk, így aztán az eredményeink nem isszák meg a levét. Sőt, éppen ellenkezőleg, nő a profitunk.
Az élelmiszerpiaci árak is emelkedtek
Érdemes megvizsgálni röviden azt is, hogy mi a helyzet a Magyarországon működő nagy nemzetközi élelmiszerláncok nyerészkedésével. Ennek érdekében a Magyar Nemzet átnézte hat nagyvállalat (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar, Tesco) 2019 óta közzétett beszámolóit.
Két olyan vállalatot is azonosítottak, amelyek a járvány előtti időszakkal összevetve markánsan emelték az árréseiket. Úgy tűnik, hogy a legkomolyabb áremelést az Auchan hajtotta végre a hat nagy áruházlánc közül. Esetükben folyamatosan nőtt az árrés, 2019 és 2022 között összesen 6,2 százalékponttal.
Egy másik mutató, a nettó árbevétel és az anyagköltségek hányadosa a pandémia kezdete óta a Lidlnél volt a legmagasabb. A masszív felárak a német diszkontlánc esetében a nyereségben is erősen megmutatkoztak. A leggyengébb a tavalyi volt a vizsgált esztendők közül, de még ekkor is meghaladta a 25 milliárd forintot a cég adózás utáni eredménye.
Az építőanyag- gyártók is emeltek
Egy másik, multiktól hemzsegő ágazatot is megvizsgálta a lap. Itt hat céget vettek górcső alá. A Creaton, Duna-Dráva, Holcim, Leier, Wienerberger, Zalakerámia összesített nyeresége 2019-ben 36,5 milliárd forint, majd a pandémia első két évében rendre 48,9 milliárd és 56,4 milliárd volt, ugyanakkor tavaly is 22,9 milliárdos profitot termeltek.
A bankszektor sem aludt el az események felett
A bankszektor számait is érdemes röviden megvizsgálni, hiszen az infláció a banki díjszabásban is megmutatkozott. Nem mindenki tudja, de a szankciós infláció okozta válság kezelésére hozott jegybanki kamatemelések komolyan – és jótékonyan – hatnak a hitelintézeti ágazatra. A lekötetlen lakossági betétek után ugyanis milliárdos „ingyenpénzt” kaszálnak a bankok.
Összességében elmondhatjuk, hogy a válsághelyzet hozta lehetőségeket a hitelintézetek szintén igyekeztek kihasználni, visszafogottan is annyit mondhatunk: jól kerestek az elmúlt évben. A különadók ellenére az MNB-től a fent említett betétek után kapott kamatbevételek jelentős emelkedésének hatására minden nagybank nyereséget könyvelhetett el 2022-ben Magyarországon.
Figyelemre méltó, hogy az Orbán-kormány által 2010 óta visszatérően kivetett banki különadók magyar példája már nemzetközi mintaként is szolgál.
Forrás: Magyar Nemzet, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Yoggi
2023-09-13 at 13:08
“A Creaton, Duna-Dráva, Holcim, Leier, Wienerberger, Zalakerámia összesített nyeresége 2019-ben 36,5 milliárd forint, majd a pandémia első két évében rendre 48,9 milliárd és 56,4 milliárd volt, ugyanakkor tavaly is 22,9 milliárdos profitot termeltek.”
A kizárólag közpénzes közbeszerzéseken induló Méhszáros féle M&M tavaly egyedül realizált 17,3 milliárd forintos adózott eredményt (74,3Mrd nettó értékesítésből), a szintén közpénz szivattyú Duna Aszfalt pedig 14,7 milliárdot (215 milliárdból – itt legalább az elmúlt 2 év alapján kezdenek figyelni, hogy számvitelileg legalább piaci viszonyok közé szorítsák a számokat, bár a nagy “vetélytárs” Dömpert csak megvették közben…).
Ez a két cég, szigorúan adófizetői pénzből nagyobbat kaszált, mint a felsorolt hat.
Ha már nyerészkedés…
Persze, lehet tovább árnyalni a képet, hogy a 23 milliárdos profitot valójában nem hat, hanem inkább csak 3 cég hozta össze, akik 15-20% körül operáltak, de ugye az M&M-s értékét még így sem éri el egyik sem, és hát 2020-ig a Duna Aszfalt is ebben a sávban operált…
Szóval kedves bloggerek, lehet itt sivalkodni az “extraprofit” miatt, mert én is úgy látom, hogy visszaélnek a piaci helyzetükkel (bár korábban is voltak ilyen éveik, azaz nem most kezdték ezt sajnos), de ugyanez vonatkozik a közpénztemető fideszes cégekre is. Ott mondjuk nem látom a nagy felháborodást…
Tudományos libsizmus
2023-09-13 at 11:35
Agyonverni a tetveket.
Orientál
2023-09-13 at 11:14
Sajnos ez az önző kapzsiság.
Kutyaharapást szőrével
2023-09-13 at 10:48
Az árakat annyira lehet emelni, amennyire azt megfizetik. Hiába árul valaki magas áron, ha azt nem veszik. A nem lett volna a Fed meg az EKB részéről egy óriási pénzáradat, akkor nem lehetett volna ennyire felsrófolni az árakat. Persze szokásos politikai megoldást kell sulykolni a bankszektorból, mert ott ebből a szélhámosságból élnek.