Pesti Srácok

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke végre tisztelje őket

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke végre tisztelje őket

Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket - mondta Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Csíkszeredában, a Crin Antonescuval közösen tartott kampányrendezvényen.

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy ő bízik abba, hogy "Crin Antonescu ilyen ember". Az RMDSZ elnöke a csíkszeredai megyeházán, a szövetség polgármesterei, önkormányzati és parlamenti képviselői előtt mondott beszédében az államfőjelölt támogatására, mozgósításra kérte a helyi választottakat.

Utalva Antonescu korábbi, Kovászna megyei látogatására aláhúzta: az elmúlt húsz évben először fordul elő, hogy román államfőjelölt kétszer látogat Székelyföldre. Ez a tisztelet és nyitottság, a normalitás jele, és azt mutatja, a jelölt nem fél attól, hogy a román választók nem fognak rá szavazni a magyaroknak tett gesztus miatt - húzta alá.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kormánykoalíció közös államfőjelöltje az egyedüli, aki az elnökválasztás második fordulójában képes legyőzni a szélsőséges George Simiont. Közölte: az RMDSZ vagy megnyeri az elnökválasztást Crin Antronescuval és kormányon marad, vagy Simion győz és káosz lesz.

PestiSracok facebook image

Kifejtette: az ország a történelemnek olyan "körfogalmához" érkezett, ahonnan nem minden kijárat vezet a jövőbe, van, amely a múltba visz. Fontosnak nevezte, hogy Románia periférián lévő országként a nyugati oldalon maradjon és ne sodródjon keletre.

Rámutatott: az 1,2 milliós erdélyi magyar közösség erős, ezt a tavalyi választásokon is bizonyította, és tiszteletet vár az államelnöktől, amit eddig nem kapott meg.Antonescu elnöksége ezt elhozhatja, és a román-magyar kapcsolatok is javulnának általa- mondta.

Crin Antonescu kijelentette: örül, hogy "Székelyföld szívében" lehet. Hangsúlyozta: konzervatív emberként fontos számára Európa, az identitás és hagyományok őrzése, és tiszteli az erdélyi magyar közösség ez irányú erőfeszítéseit.

Rámutatott: az államelnök feladata garantálni az ország minden egyes polgárának jogait, de főként a kisebbségekéit. Az identitáshoz való jogot az európai értékekhez való ragaszkodást is fontosnak nevezte.

Felidézte: amikor 1996-ban az RMDSZ először lett a román kormány tagja, ezzel sokan nem értettek egyet, de mára mindenki elismeri, hogy a szövetség bukaresti jelenléte a stabilitás és fejlődés garanciája. Emlékeztetett: a kisebbségi jogokat sem volt könnyű biztosítani, ezért vigyázni kell, hogy az említett "körforgalomban" megtalálják a kivezető helyes irányt.

A meghívottakat Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke is köszöntötte, aki azt hangoztatta, hogy meg kell védeni az elkezdett beruházásokat, a közös értékeket. Ha Románia "előre megy", akkor Hargita megye is fejlődik, és ez fordítva is igaz - mondta, és meggyőződésének adott hangot, hogy Crin Antonescu olyan elnök lenne, "aki összeköt és nem elválaszt".

Korodi Attila csíkszeredai polgármester a térség értékeire hívta fel a figyelmet, és aláhúzta: ezek nem csak a szűkebb térséget, hanem az ország egészét gazdagítják. Arra is rámutatott, hogy a székelyföldiek érzik a leginkább, ha az országban feszültségek vannak. A kampányrendezvényen a kormánykoalíciót alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei vezetői is szót kaptak.

Crin Antonescu csíkszeredai látogatása során vállalkozókkal is találkozott. Délután a Székelyudvarhely mellett Szejkefürdőre látogat, ahol a Mini Erdély Parkot és az Orbán Balázs Múzeumot tekinti meg.

Forrás: MTI/Kelemen Hunor Facebook oldalaVezető kép: RMDSZ

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.