Az érzelmek határozzák meg a pedofiltörvény vitáját az unióban

Az európai uniós intézményekben komoly vitát váltott ki a gyermekek védelmére szolgáló, vagy más néven pedofiltörvény. Az EU-csúcstalálkozón ezen kívül elmozdulást történt az unió Oroszországhoz és Törökországhoz való viszonyában is. Európai uniós szinten is viharos héten vagyunk túl, annak ellenére, hogy a járványhelyzet javul az unión belül, mivel komoly vitát váltott ki a magyar pedofil törvény.

A gyermekvédelmi vagy más néven pedofiltörvény nagyon heves reakciókat váltott ki Európában az uniós intézményekben és a futballpályák körül is. A csütörtök-pénteken megrendezett uniós csúcstalálkozón ez volt az egyik olyan téma, ami nagy viták kereszttüzébe került. A holland miniszterelnök egyenesen azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból

– Baraczka Eszter az MTVA brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában számolt be a csúcstalálkozó történéseiről. A legerősebb ellenzők a Benelux államok voltak, a vita végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tompította a helyzetet, aki bár nem ért egyet a törvénnyel, azt is ellenezte, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. A tényeken kívül az érzelmek is nagyon meghatározók voltak a vitában. Különösen azért mert a nyíltan meleg luxemburgi miniszterelnök úgy érezte, hogy ez az ő személye elleni támadás. A többi ország vezetője is sok szempontból érzelmi alapon állt a kérdéshez, de azért tartalmi kérdésekről is szó volt a vitában. Az Európai Bizottság jogi aggályokat is megfogalmazott a törvénnyel kapcsolatban, amire várják a magyar kormány válaszát. A magyar jogállamiság is téma volt az uniós intézményekben, ezzel kapcsolatban Baraczka Eszter elmondta, hogy egyfajta „siketek párbeszéde zajlik”, amelyben mintha nem lenne cél az, hogy az eljárás előrébb lépjen, hanem egyfajta politikai lebegtetés történik azért, hogy a közbeszédben maradjon a téma, mivel, ha szavazásra kerülne a sor, akkor minden bizonnyal elbukna a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás. Az uniós külpolitika irányairól is volt szó a csúcstalálkozón, úgy tűnik, hogy változik az Oroszországgal kapcsolatos megközelítés. Németország és Franciaország arra tett javaslatot, hogy újra kezdjenek csúcsszintű találkozókat Oroszországgal. Mivel ezt már az Egyesült Államok is megtette, többen úgy érzik, hogy az Európai Unió nem maradhat külső szemlélő a folyamatokban. Ezt a kezdeményezést többen is támogatták, de a balti államok és Lengyelország határozottan ellenzik. Bár a záródokumentumban végül egy nagyon kemény, Oroszországot elítélő határozat született, nem kizárt, hogy a jövőben elmozdulás fog történni a kapcsolatokban, főleg a gazdasági szempontok miatt. A migráció nagyon szűk időkeretben került a témák közé, de körvonalazódik egy újfajta megállapodás Törökországgal. Politikai szinten egyetértés született arról, hogy az Európai Unió újabb komoly összegekkel segíti azokat az országokat, amelyek Szíria közelében befogadják a menekülteket.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: híradó.hu ; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger