Pesti Srácok

Az EU-ban tavaly csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak

Az EU-ban tavaly csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak

Az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak tavaly, a jogosultságok legtöbbjét munkavállalás céljából biztosították – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint tavaly mintegy 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki, 26 százalékkal, 753 445-tel többet, mint 2021-ben, ami 2009 óta a legtöbb, a koronavírus-világjárvány előtti időszakot is jelentősen felülmúlja. A tagállami hatóságok mintegy 3 millió ilyen engedélyt adtak ki 2019-ben – jegyezték meg.

A tagországok közül Németországban nőtt a legnagyobb mértékben, 190 százalékkal az első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma 2021-hez képest. A német hatóságok a 2021-es 185 570 engedélyhez képest, tavaly 538 690 ilyen jogosultságot biztosítottak. Németországot Málta (+164 százalék; 37 851) és Írország (+146 százalék; 85 793) követte. 2021-hez képest tavaly Csehországban csökkent a legnagyobb mértékben a kiadott tartózkodási engedélyek száma, ahol 28 százalékos visszaesés mellett 53 809 ilyen engedélyt állítottak ki 2022-ben. Szlovákiában 6 százalékkal, 27 441-re, majd pedig Magyarországon 1 százalékkal, 57 286-ra esett vissza a nem uniós állampolgároknak első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma.

Az uniós statisztikai hivatal közölte: a legtöbb engedélyt tavaly foglalkoztatás céljából adták ki. Az ilyen jogosultság az összes engedély 42 százalékát tette ki, mintegy 1,6 milliót, ami 243 617-tel, azaz 18 százalékkal több a 2021-es adatoknál. A tartózkodási engedélyeket továbbá családi okokból (24 százalék), nemzetközi védelem biztosítása (21 százalék), valamint oktatásban való részvétel céljából (13 százalék) adták ki a tagországok. A nemzetközi védelem biztosítása céljából kiadott engedélyek száma 37 százalékkal, az oktatási célból kiadott engedélyek száma 33 százalékkal, a családi okokból biztosított tartózkodási engedélyek számra pedig 26 százalékkal volt több 2022-ben, mint a megelőző évben.

PestiSracok facebook image

Az uniós országok közül Németország biztosította a legtöbb, 538 690 első alkalommal kiadott tartózkodási engedélyt nem uniós állampolgárok számára, ami az EU-ban kiadott összes engedély 15 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (457 412), majd Olaszország (337 788) és Franciaország (324 200) követi. A munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyek legtöbbjét Spanyolországban (145 314), Németországban (81 795) és Olaszországban (66 791) adták ki. Családi okokból Németország (188 367), Spanyolország (168 804) és Olaszország (131 275) biztosította a legtöbb ilyen jogosultságot. "Egyéb okokból", köztük főként nemzetközi védelem biztosítására Németország (198 456) és Olaszország (114 256) adott ki tartózkodási engedélyt. A legtöbb oktatással kapcsolatos engedélyt Franciaország biztosította (104 777), majd Németország (70 072) és Spanyolország (58 636) – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.