Hazánk EU-elnökségének sikere a schengeni övezet kibővítése. Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen – szögezte le Pintér Sándor belügyminiszter pénteken Budapesten a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Cătalin Predoiu román belügyminiszter, valamint Ylva Johansson uniós belügyi biztos.
Ma meggyőződtünk arról, hogy Bulgária és Románia jelentős erőfeszítéseket tett a teljes jogú schengeni tagsághoz – közölte Pintér Sándor belügyminiszter ma a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón, hozzátéve: a folyamat befejezéséhez még egy közös csomagot kell összeállítaniuk, amely biztosítja és növeli az Európai Unió és a két jelölt tagország biztonságát. A csomagot december 11-12-én véglegesítik majd. Emlékezetes: az Európai Bizottság már 13 évvel ezelőtt alkalmasnak minősítette Bulgáriát és Romániát, hogy csatlakozzon a belső határőrizet nélküli térséghez, de Ausztria és Hollandia kormánya 2022-ben blokkolta a döntést. Tavaly sikerült megállapodásra jutni arról, hogy idén március végétől a légi és vízi átkelőknél megszűnt a schengeni határ miatt az ellenőrzés, de a szárazföldi átkelőkön nem.
A végleges döntés egyik része, hogy a török-bolgár határon külön kontingenst állítunk fel közösen, minimum 100 határrendőr részvételével. Pintér Sándor elmondta, Magyarország nemcsak a 100 határrendőr teljes kiállításához járul hozzá, hanem megfelelő technikai eszközzel is ellátja őket, hogy érdemben lehessen a bolgár-török határt védeni. Egyértelmű, hogy most van lehetőség arra, hogy idén december 31-ével ezt a kérdéskört lezárják
-
Pintér Sándor belügyminiszter – Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyekért felelős biztosa. A biztos gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, elmondta: “ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”. Hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amihez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani. – Reméljük, hogy a megállapodással lehetővé tesszük a pozitív határozatot még idén – vélte Cătalin Predoiu román belügyminiszter. Úgy vélte, osztrák kollégájának is ez a célja, és mint mondta, Budapesten „nagyon fontos határt léptünk át”. – Ausztria és Európa biztonságosabbá válik, az ország pedig eléri a célját a csomaggal – jelentette ki Gerhard Karner osztrák belügyminiszter. – Nagy feladat, hogy kezeljük a migrációt, a bolgár-török határ az egyik legfontosabb ebben, de sok forrást fordítottak az ellenőrzés megerősítésére és 70 százalékkal csökkent az illegális migráció. – mondta Atanas Ilkov bolgár belügyminiszter.
A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. Az alkalmazó országok összességét schengeni övezetnek vagy schengeni térségnek is nevezik.
Az egyezmény tagjai
- 1995: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország
- 1997: Olaszország, Ausztria
- 2000: Görögország
- 2001: Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország
- 2007: Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
- 2008: Svájc
- 2011: Liechtenstein
- 2023: Horvátország
Facebook
Twitter
YouTube
RSS