Az Európai Unió diplomatái pénteken felfüggesztették az orosz olajársapkáról szóló tárgyalásokat, mivel Lengyelország és a balti államok ellenezték a Moszkvával szemben “túl nagylelkűnek” tartott javaslatot, a magyar delegáció pedig kategorikusan elutasította az energiaválságot tovább súlyosbító indítványt. A téma azonban nem került le az asztalról, a tárgyalásokat holnap folytatják.
A diplomaták arra számítottak, hogy péntek estére sikerül megállapodni, de az álláspontok megmerevedtek, és az ügyet ismerő személyek szerint a tárgyalásokat hétfőre halasztották. A blokkban vita alakult ki arról, hogy a G7 vezette árplafon mennyire legyen szigorú. Lengyelország és a balti országok felháborodtak azon a javaslaton, hogy az orosz olajárakat hordónként 65 dollárban maximálják, mivel ez a szint magasabb, mint amilyen áron Moszkva most eladja a nyersolajat – írja a Portfolio. Lengyelország további szankciókat, felülvizsgálati mechanizmust és a piaci szint alatti árat követel egy magas rangú diplomata szerint. Mivel Lengyelország és a balti államok a sarkukra álltak, a vita nyilvánvalóvá tette az alapvető feszültséget, amely az árplafon-ötlet középpontjában áll.
Ha az árplafon túl magasra kerül, akkor nem igazán fájdalmas. Az olaj az orosz költségvetés legnagyobb bevételi forrása, ezért nagyon fontos, hogy ezt jól oldjuk meg, hogy valóban hatással legyen Oroszország azon képességére, hogy finanszírozni tudja ezt a háborút
– mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a Bloomberg TV-nek adott interjúban.
Az olyan “hajós nemzetek”, mint Görögország, a magasabb szintet támogatják, amely segít fenntartani a kereskedelem áramlását. A tárgyalások nehézkesek voltak, mivel a 65 dolláros felső határ a nyersolajért már most is elfogadott oroszországi árak felett van – ez a szint a globális referenciaárakhoz képest erősen le van árazva. A Kreml korábban azt mondta, hogy nem hajlandó olajat eladni mindenkinek, aki aláírja a plafont, de csütörtökön úgy tűnt, hogy enyhíthet álláspontján.
A határidő közeleg: az orosz olajra vonatkozó uniós szankciók december 5-én lépnek életbe, és a piaci zavarok valószínűleg nagyobbak lesznek, ha az árplafon nem lesz érvényben. Az uniós szankciók értelmében az orosz olajat szállító hajók nem jutnának biztosításhoz és szolgáltatásokhoz. A plafon lehetővé teszi a hozzáférést ezekhez a szolgáltatásokhoz, de csak akkor, ha a nyersolajat egy bizonyos szint alatt vásárolják meg. A tengeri biztosításokban a Nyugatnak gyakorlatilag monopóliuma van, ezért lehet effektív az árplafon.
Az Egyesült Államok az év elején javasolta az árplafon bevezetését az uniós szankciók alternatívájaként, amelyek olyan szigorúak voltak, hogy a termelés leállítását kockáztatták. Az USA azzal érvelt, hogy az uniós szankciók okozta árnövekedés végül is segíthet Putyinnak – és a világgazdaság számára is romboló hatású lehet. Az olajárak az elmúlt napokban csökkentek, részben annak jelére, hogy a megállapodás révén az orosz olaj továbbra is áramolhat, ami enyhítené a világpiacra nehezedő nyomást.
Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Facebook
Twitter
YouTube
RSS