Elkezdődött a Várkert Bazárban a magyar V4-elnökséget lezáró kétnapos konferencia, amelyen Szijjártó Péter tartotta a nyitóelőadást. A külgazdasági és külügyminiszter a tőle megszokott szókimondással bírálta az EU liberális elitjének politikáját, és a magyar célokat tételesen felsorolva eloszlatta azt a rendszeres haladó vádaskodást is, hogy a magyar kormány csak a balhé kedvéért vagy valamiféle figyelemelterelésből keresi a konfliktust Brüsszellel.
Nem volt még ilyen sűrű éve a V4-es összefogásnak
– nyitott Szijjártó, aki a V4 feladatait rögtön európai összefüggésbe helyezte azzal, hogy a földrész előtt álló, történelmi jelentőségű kihívások egész sorozatáról beszélt. A helyzet komolyságát azzal érzékeltette, hogy a hidegháború óta nem volt ilyen labilis Európa helyzete, mint most, aminek az oka, hogy a néhány sikeres nemzeti megoldás ellenére nem születtek megfelelő válaszok Brüsszelben a biztonsági kihívásokra. A miniszter öt olyan problémakört említett, amelyeket meg kell vitatni, és meg kell oldani a közeljövőben, ezeken végignézve azonban látható, hogy az Európai Unió haladó politikai elitje finoman szólva nem sikeres ebben.
A földrész nyugati államai nem tudnak mit kezdeni a migráció nyomán kiépült párhuzamos társadalmakkal és az általuk jelentett, hosszú távú biztonsági kockázattal, ahogy azt ukrajnai helyzet megoldását sem tudja közelebb hozni. Az EU hamarosan elveszti gazdasági teljesítményének hetedét a britek kilépésével, ennek ellenére máig nem látjuk, milyen eredménnyel zárjuk majd le a Brexit kilépési tárgyalásait. Az identitásunkat is komoly kihívás elé állítják a keresztény örökséget és kultúrát érő megrázkódtatások, mint például a keresztek leszedetése emlékművekről és közintézményekből. Az utóbbinak már markáns köze van a két további sorskérdéshez is, hiszen el kell dönteni, hogy Európában a föderalizmus uralkodik majd, vagy az erős nemzetek teszik erőssé a szövetséget, ahogy azt is ki kell deríteni, hogy a hatalmi elit vagy a polgárok dönthetnek majd a földrész jövőjéről.
A viták jók – ha a józan ész mentén vívják azokat
A viták természetesek a történelmi kihívások idején, és ez nem baj. A baj az, hogy a vita nem a józan ész mentén zajlik, hanem egyből érzelmi síkra terelik, és aki nem a fősodor véleményét osztja, azt megbélyegzik. Korábban csak a putyinista jelzőt aggatták, ma már a trumpistát is
– vázolta röviden a jelenlegi uniós viták „szakmai” színvonalát a külügyminiszter. Hozzátette, hogy a magyar kormány álláspontja szerint az EU akkor lehet erős, ha az azt alkotó tagállamok erősek, ezért elutasítja az egyes tagállamok versenyképességét csökkentésére irányuló kísérleteket egy nagy, egységes versenyképesség kedvéért.
Szijjártó Péter a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kurátora, Schmidt Mária, valamint a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt társaságában érkezik a Várkert Bazárba (fotó: Horváth Péter Gyula / PS)
A V4–német tengely máris acélosabb a francia–németnél
Szijjártó hat pontban vázolta fel, hogy Magyarország milyen Európai Unió mellett kardoskodik a jövőről szóló brüsszeli csörtékben. Elsőként a gazdasági verseny fontosságát említette a közösségen belül is, a felelőtlen gazdaságpolitikák „közösségiesítése”, azaz minden tagállamra kényszerítése helyett. Kiemelte a magyar gazdaságpolitika adócsökkentését, amelyhez azonban pénzügyi fegyelemre, az emberek összefogására és kemény munkájára, valamint politikai stabilitásra van szükség. Megdicsérte a közép-európai országokat, amelyek szavai szerint jó úton járnak a munkaalapú társadalom építésében, és emlékeztetett, hogy mindenki a német–francia gazdasági tengelyről beszél, noha azt 55 százalékkal meghaladja a V4 szövetség és Németország közti kereskedelmi forgalom.
Közép-Európa a leghatékonyabb és legsikeresebb szövetség az EU-n belül, ezért mondjuk el hangosan a véleményünket az EU jövőjéről szóló vitákban
– közölte magabiztosan Szijjártó Péter a brüsszeli haladó erők számára meglehetősen kellemetlen hírt.
Eufrikai Unió
Ahogy azt, a Nyugaton még mindig szentségtörésnek számító tényt is kertelés nélkül jelentette ki, hogy a brüsszeli biztonságpolitika és a nyugati integrációs törekvések kudarcot vallottak. Szijjártó emlékeztetett, hogy az elmúlt 3 évben 29 terrortámadást hajtottak végre Európában migrációs hátterű személyek, amelyekben 330 ember halt meg, és több, mint 1300 megsérült. Döbbenten hívta fel a figyelmet, hogy amikor globális viták zajlanak a bevándorlás kérdéséről, az európai álláspont megegyezik az afrikaival.
A migráció jó… Hát kinek? Lehet, hogy egyes nyugat-európai országok vezetői így gondolják, ők majd elszámolnak a választóikkal. De le kell számolni annak az alapigazságként való hangoztatásával, hogy a migráció jó.
Feszületekkel a keresztényellenesség ellen
A keresztény identitás megtartását Európa erejének feltételének mondta Szijjártó Péter, egyúttal jogos elvárásnak nevezte, hogy aki idejön, az tartsa tiszteletben a törvényeinket, szokásainkat, hagyományainkat, kultúránkat és vallásunkat.
Az nem lehet, hogy nyomást gyakorolnak a csendes többségre, hogy hajtson fejet egy hangos kisebbség előtt. Hogy lehet az, hogy döntések születnek keresztek eltávolításáról?!
– kelt ki indulatosan. Elárulta, hogy amikor Franciaországban egy törvényre hivatkozva levetették II. János Pál pápa emlékművéről a kőkeresztet, ő a külügyminisztérium minden forgalmas pontján kihelyeztetett egy-egy feszületet.
Szijjártó hat pontja cáfolta, hogy a magyar kormány csak a balhét keresi Brüsszellel. (fotó: Horváth Péter Gyula / PS)
A haladók kedvéért még egyszer: nem adomány, hanem üzlet
A kohéziós pénzek elosztása körüli felhajtás miatt is bírálta Szijjártó Péter az európai liberális politikát, hiszen az elvitatja a nekünk szerződések alapján járó támogatásokat.
Egyes »barátaink« hazug módon, a nyugatiak jófejségének állítják be ezeket a támogatásokat, mintha ez egy egyirányú utca lenne. Csakhogy mi ezekért cserébe megnyitottuk a piacainkat, pedig a történelmünk miatt nem volt a nagy nemzetközi vállalatokkal versenybe szállni képes nemzeti tőkénk. A piacunkat ezért a nagy nyugat-európai és amerikai cégek szerezték meg
– magyarázta el sokadjára a hazai haladók ingerküszöbét sosem elérő valós helyzetet. A miniszter hangsúlyozta, neki is célja, hogy a külföldi cégek beruházzanak, munkát adjanak, és nyereséget termeljenek Magyarországon, csak ez utóbbit se tagadjuk le! Mint mondta, ennek az útnak a másik irányú sávját jelentik a hozzánk érkező kohéziós támogatások, ezért az erős EU-val ellentétes, ha ezekből szubjektív odaítélési szempontok segítségével zsarolási kapacitást akarnak csinálni.
Eurokrácia helyett demokráciát és bővítést
Az Európai Unió szűken vett politikai életének is volt mivel odaszúrnia Szijjártó Péternek, és brüsszeli eurokrata legyen a talpán, aki meg tudná cáfolni a külügyminiszter állítását, miszerint egyre nagyobb a távolság az európai polgárok és az uniós intézmények között, amelyek magas lóról beszélnek az emberekkel, és rendre túllépik a hatáskörüket. Nem szabad erodálni a demokráciát, az emberekre kell bízni a döntést Európa jövőjéről – jelentette ki.
Jövőre választások vannak, nem zárhatjuk le a nagy kérdéseket, nem betonozhatunk be kudarcot vallott politikákat a választás előtt, mert elvesszük az emberektől a döntés jogát
– utalt a migrációs válsággal kapcsolatos, súlyos döntések brüsszeli sürgetésére, amelyeket mindenképpen a 2019-es Európai parlamenti választások előtt akar keresztülverni az Unió vezetése. Szijjártó emellett egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fogadja el az EU által legkorábban 2025-re kitűzött következő bővítést, hanem a Nyugat-Balkán, azaz Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételét sürgeti a közösségbe.
A másfél hónappal ezelőtti magyarországi választás fő kérdése európai volt: a migrációs válság volt a magyar választás egyik legfontosabb kérdése, ahogy Európáé is – emlékeztetett a haladók fekete napjára Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy
a magyar emberek egyértelmű döntést hoztak: magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, és ezzel fogunk beleállni minden vitába.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS