Az Európai Unió pénteken, a Kijevben tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozó során további 400 millió euró (mintegy 160 milliárd forint) támogatást fog bejelenteni Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély, 300 millió euró pedig a kétoldalú együttműködést segíti majd – tájékoztatott Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén csütörtökön.
Johannes Hahn az EU–Ukrajna csúcstalálkozóról folytatott EP-vitán jelezte: a kijevi értekezleten a reformok mellett egyéb prioritásokról és a más szükséges intézkedések bevezetéséről is szó lesz annak érdekében, hogy Kijev mihamarabb közelíthesse jogrendjét az uniós szabályokhoz.
Az uniós és a kijevi vezetők meg fogják vitatni a hosszú távú együttműködés részleteit, köztük az uniós programokban való részvétel jövőjét, amely segíteni fogja az ukrán gazdaság talpra állását
– mondta az uniós biztos.
Az Európai Unió üzenete világos: továbbra is támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg arra szükség van
– szögezte le. Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy az EU folytassa Ukrajna pénzügyi, katonai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius támogatását, amivel a közösség megpróbálja ellensúlyozni az orosz agressziót. Kiemelte, hogy Ukrajna jövője Európában van; erről júniusban döntés is született, amikor az EU megadta az országnak az uniós tagjelölti státuszt.
Az Európai Bizottság a teljes folyamat ideje alatt támogatni fogja Kijevet a szükséges reformok megvalósításában
– mondta. Az uniós biztos végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában elkövetett orosz atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.
Minden esetet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni
– tette hozzá Johannes Hahn.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és a megtámadott oldalán áll.
Magyarország kiáll Ukrajna függetlensége és a területi egysége mellett, és támogatja Ukrajna európai uniós tagságát is
– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a háború kezdete óta Magyarország erején felül támogatja Ukrajnát. A magyar humanitárius segélyprogram keretében ezidáig több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország. Emlékeztetett: az Oroszország elleni első szankciós csomag bevezetésekor az EU azt mondta, a megszorító intézkedések hatására Moszkva kénytelen lesz befejezni a háborút.
A háború azonban nem ért véget, sőt, “még brutálisabb, mint valaha”. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült
– hangsúlyozta.
Az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta infláció alakult ki, és energiahiány fenyeget; a szankciók tönkreteszik Európát
– mondta Deutsch Tamás.
Békére van szükség és tűzszünetre. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és megpróbálnánk béketárgyalással jutni valamire. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében
– fogalmazott a fideszes politikus.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Európa jól tette, amikor meghallotta Ukrajna lakosságának azon vágyát, hogy Moszkva zsarnoksága helyett a nyugati demokráciák közösségéhez kíván csatlakozni, és tagjelölti státuszt adott Ukrajnának. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a teljes jogú uniós tagságnak feltételei vannak: fenntartható békét és stabilitást kell elérni az integráció előtt. Közölte, hogy a békének és stabilitásnak Ukrajnában két előfeltétele van: egyrészt Ukrajna területi egységének teljes helyreállítása, ezért az EU-nak minden erejével segítenie kell Kijevet, hogy megnyerje a háborút. Emellett Ukrajnának meg kell szólítania a területén élő etnikai kisebbségeket és szavatolnia kell jogaikat ukrán állampolgárként és etnikai kisebbségként egyaránt. Az EU-nak támogatnia kell ezt a törekvést – tette hozzá Gyöngyösi Márton.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Facebook
Twitter
YouTube
RSS