Az Európai Bizottság lényegében alkománysértést követel Lengyelországtól a koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt helyreállítási alap pénzeinek kifizetése fejében – jelentette ki Jarosław Kaczyński, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy interjúban szerdán.
Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak
– mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa. A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczyński elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége.
Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)
– jegyezte meg. Mint elmondta, a bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet.
Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez
– vélekedett.
Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta
– mondta.
Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy folytatja a tárgyalásokat, miközben a pénz egyszerűen jár neki
– húzta alá Kaczyński. Hozzátette: a lengyel fél megfontolna “bizonyos lépéseket”, amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit.
Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el
– hangsúlyozta a PiS elnöke.
A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a “mérföldköveknek” a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS