Az Európai Parlament szerint a női robotok el vannak nyomva – A cél a gendersemleges mesterséges intelligencia
Ha kételkednénk abban, hogy az Európai Parlament egy hasznos intézmény, akkor érdemes az igazságról meggyőződni, és megnézni a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság egy igen furcsa tanulmányát, amely arról szól, hogy mlyen szerepet töltenek be a nők a tudomány, a technológia és a digitális gazdaság területén, illetve hogyan gyakorol hatást a nemekre a mesterséges intelligencia. A vaskos dokumentum kifejti, hogy az ember által alkotott mesterséges robotok túlzottan ragaszkodnak a sztereotípiákhoz, ami annyit jelent, hogy a női robotok nőként viselkednek, a férfi robotok pedig férfiként. Ha ez a probléma nem őrölné már fel most rögtön a kedves olvasó idegeit, akkor érdemes feltenni az emberiség másik legfontosabb kérdését: hogyan érhető el, hogy minden nem képviseltesse magát a robotok világában mind vizuálisan, mind audiovizuálisan. Ismeretes: jelenleg a liberális világnézet szerint elég sok társadalmi nem létezik, bár tény, hogy ez igencsak felpörgetné számok tekintetében a robotgyártást.
Az átlagember nagy hibája, hogy nem gondolkozik azon, hogy a Siri miért kellemes női hangként beszél hozzánk az iPhone-ból, és miért nem a legmagasabb férfihang hangfekvés, a tenor rázza meg a hangszórót, amikor megkérdezzük, hogy melyik gyógyszertár van nyitva éppen a krantén idején. A válasz az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága szerint egyértelmű: nem eléggé politikailag korrekt a robotgyártás, ha pedig az iparágat társadalmi felelősségvállalás szempontjából nézzük, akkor tulajdonképpen kimondhatjuk: a helyzet gyomorforgató, ugyanis a nőnek látszó/hangzó robotok női feladatokat látnak el, a férfinak látszó/hangzó robotok pedig férfiasabb feladatokat. Skandallum.
Páncélba zárt szellem
Igen, a liberális világnézet szerint a robotoknak is kell, hogy legyen nemük, hiszen nem lehet arról szó, hogy a jövő generációit ne lehessen majd valamivel megbélyegezni, vegzálni, de még az is lehet, hogy civil szervezeteket is lehetne alapítani a nemileg hátrányosan megkülönböztetett robotok társadalmi megbecsüléséért, aztán jöhetnek a robotok jogai, a robotok transzneműsége, homoszexualitása, vagy hogy kvóta szerint osszuk el azokat a robotokat, amiket leselejteztek. Talán egy kicsit előrerohantunk a történetben, de valljuk be, liberáliséknál minden (is) lehetséges. Ha már itt tartunk a japánokat akár „haladó-díjjal” is ki lehetne tüntetni, hiszen ha megnézzük az egyik legnépszerűbb animációs filmüket, a Páncélba zárt szellemet (Ghost in the Shell), abban látszik, hogy a főhőst – aki egy nőnek látszó kiborg – valójában katonai feladatokra predesztináltak. Itt egyébként felvetődik még egy kérdés: mennyire fogja ez a „balhé” visszavetni az egyre feljebb ívelő szexrobot-iparág bevételeit és megítélését? Na, mindegy.
„Ez a gép rasszista!”
A tanulmány természetesen kitér a politikailag korrekt nyelvhasználatra is, amely – mint kiderül – szoros összefüggésben áll a mesterséges intelligencia által kreált nemi diszkriminációval, mert már ilyen is van. A tanulmány azt állítja, hogy ha politikailag inkorrekten használjuk a nyelvünket, akkor nagy lesz az esély arra, hogy azt az általunk létrehozott robotok is használni fogják. Jó megoldás lehet kutatók szerint erre a problémára, hogy a mesterséges intelligenciák „nyelvhasználatából” ki kellene szedni a férfi és a női nemre utaló személyes névmások használatát. A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleménye szerint egyébként nemcsak az a baj, hogy a női robotok és MI-k női feladatokat látnak el, hanem egyenesen el vannak nyomva a főleg férfiak által uralt MI-világban, ez pedig a hús-vér emberek életében is csak szélesíti a nemek közötti szakadékot, amiről tudjuk, hogy már majdnem akkora, mint a Grand Canyon. Nem maradhat ki a női egyenjogúság mellől a rasszizmus kérdése sem: ezt a bizottság úgy csempészte bele a tanulmányba, hogy tudományosan megállapította, hogy az arcfelismerő rendszerek sokkal többször hibáznak női arcok és sötétebb bőrű emberek esetében.
Miért kell legyen neme egy tárgynak?
Megkérdeztük Párkányi Esztert, az Alapjogokért Központ elemzőjét, mit gondol arról, hogy a liberálisok szerint a nők alulreprezentáltak az MI-iparban. Párkányi Eszter szerint abszurd, hogy pont azok, akik azt hirdetik: „mindenki éljen úgy, ahogy szeretne, válasszon olyan foglalkozást nemtől függetlenül, amihez kedve telik”, most azt akarják megmondani, mit kellene több nőnek választania. Párkányi feltette a jogos kérdést: mi van akkor, ha nem érdekli a nőket olyan arányban a mesterséges intelligencia, mint a férfiakat? És miért nem jönnek azzal, hogy túl kevés nő dolgozik kukásként?
Már önmagában azt nem értem, miért kellene egy tárgynak neme legyen. Neme az élőlényeknek van, egy robot maximum hasonló lehet külső tulajdonságaiban egy emberi lényhez. Ne emeljünk tárgyakat a saját szintünkre, ez a gondolat szerintem az emberi méltóságot sérti
– mondta portálunknak az elemző.
Ha odáig fajul a helyzet, hogy a liberálisok követelik a robotok jogait és ki akarnak állni mellettük – nem lepődnék meg –, akkor szerintem az LMBTQIA-betűsor mögé odafér még egy „R” a robotokért. Lehet, hogy túl sokszor látták a Terminátort és tartanak a Skynettől?
– tette hozzá. Mindezek elolvasása után jogosan merül fel a kérdés, hogy mi ezzel a tanulmánnyal a célja az Európai Parlamentnek? Nem tudjuk, valószínűleg annyi, hogy lehet ebből is majd egy ügyet kreálni, amely mentén majd el lehet kezdeni valaki ellen a hetes cikk szerint eljárást, illetve a végcél úgyis az, hogy belerúgjunk egyet Magyarországba és Orbán Viktorba.
A tanulmány ITT olvasható.
Fotó: Ghost in the Shell
