Pesti Srácok

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.

Miért nem vették őket vissza az Akadémia soraiba? Náray szerint, bár 1990 után a bíróság rehabilitálta ezeket a tudósokat, de az MTA makacsul megtagadta jó néhányuk visszavételét. Hóman Bálint tudós, a Horthy-korszak meghatározó minisztere máig nem tagja a testületnek. A professzor elmondta, hogy a kommunista terror éveiben kreált kirakat perekkel zártak ki vagy minősítették le tanácskozó taggá több neves tudóst. Édesapját hozta fel példának, Náray-Szabó István vegyész professzort, akinek amiatt szüntették meg a rendes tagságát, mert részt vett a Magyar Testvéri Közösség munkájában. Emiatt évekig börtönben ült. Végül is miért nem járja be az MTA épületét, tagságát a szabad szellem? Erre a kérdésre úgy válaszolt az akadémikus, hogy ez nem az egész MTA-ra jellemző, egy kis létszámú -15-20- úgynevezett progresszív társaság -rosszabbak, mint a balliberálisok- tartja sakkban a tagságot, zsarolja, fenyegeti.

Politizálnak, az ő nevükhöz fűződik a többi között, hogy az MTA alapításának 200. évfordulójára nem kívánatos személynek nyilvánították Orbán Viktor miniszterelnököt. Náray-Szabó Gábor szerint az Akadémiának kizárólag a tudománnyal kellene foglalkoznia, mint ahogy teszi a Magyar Művészeti Akadémia a kultúra területén. Az MMA nem politizál-teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy miként látja az MTA jövőjét, arra az egyetemi tanár pesszimista választ adott: ,

PestiSracok facebook image

A MŰSOR PODCAST FORMÁTUMBAN IS MEGHALLGATHATÓ. HALLGASSA PODCASTJAINKAT ÚTKÖZBEN, TELEFONON ÉS AUTÓBAN! IRATKOZZON FEL SPOTIFY-CSATORNÁNKRA ITT, VAGY ITUNES-CSATORNÁNKRA IDE KATTINTVA!

SPOTIFY

ITUNES

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!