Pesti Srácok

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.

Miért nem vették őket vissza az Akadémia soraiba? Náray szerint, bár 1990 után a bíróság rehabilitálta ezeket a tudósokat, de az MTA makacsul megtagadta jó néhányuk visszavételét. Hóman Bálint tudós, a Horthy-korszak meghatározó minisztere máig nem tagja a testületnek. A professzor elmondta, hogy a kommunista terror éveiben kreált kirakat perekkel zártak ki vagy minősítették le tanácskozó taggá több neves tudóst. Édesapját hozta fel példának, Náray-Szabó István vegyész professzort, akinek amiatt szüntették meg a rendes tagságát, mert részt vett a Magyar Testvéri Közösség munkájában. Emiatt évekig börtönben ült. Végül is miért nem járja be az MTA épületét, tagságát a szabad szellem? Erre a kérdésre úgy válaszolt az akadémikus, hogy ez nem az egész MTA-ra jellemző, egy kis létszámú -15-20- úgynevezett progresszív társaság -rosszabbak, mint a balliberálisok- tartja sakkban a tagságot, zsarolja, fenyegeti.

Politizálnak, az ő nevükhöz fűződik a többi között, hogy az MTA alapításának 200. évfordulójára nem kívánatos személynek nyilvánították Orbán Viktor miniszterelnököt. Náray-Szabó Gábor szerint az Akadémiának kizárólag a tudománnyal kellene foglalkoznia, mint ahogy teszi a Magyar Művészeti Akadémia a kultúra területén. Az MMA nem politizál-teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy miként látja az MTA jövőjét, arra az egyetemi tanár pesszimista választ adott: ,

PestiSracok facebook image

A MŰSOR PODCAST FORMÁTUMBAN IS MEGHALLGATHATÓ. HALLGASSA PODCASTJAINKAT ÚTKÖZBEN, TELEFONON ÉS AUTÓBAN! IRATKOZZON FEL SPOTIFY-CSATORNÁNKRA ITT, VAGY ITUNES-CSATORNÁNKRA IDE KATTINTVA!

SPOTIFY

ITUNES

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.