Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Stefka István Az Öreg 2025. május 15. 16:08

Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.

Miért nem vették őket vissza az Akadémia soraiba? Náray szerint, bár 1990 után a bíróság rehabilitálta ezeket a tudósokat, de az MTA makacsul megtagadta jó néhányuk visszavételét. Hóman Bálint tudós, a Horthy-korszak meghatározó minisztere máig nem tagja a testületnek. A professzor elmondta, hogy a kommunista terror éveiben kreált kirakat perekkel zártak ki vagy minősítették le tanácskozó taggá több neves tudóst. Édesapját hozta fel példának, Náray-Szabó István vegyész professzort, akinek amiatt szüntették meg a rendes tagságát, mert részt vett a Magyar Testvéri Közösség munkájában. Emiatt évekig börtönben ült. Végül is miért nem járja be az MTA épületét, tagságát a szabad szellem? Erre a kérdésre úgy válaszolt az akadémikus, hogy ez nem az egész MTA-ra jellemző, egy kis létszámú -15-20- úgynevezett progresszív társaság -rosszabbak, mint a balliberálisok- tartja sakkban a tagságot, zsarolja, fenyegeti.

Politizálnak, az ő nevükhöz fűződik a többi között, hogy az MTA alapításának 200. évfordulójára nem kívánatos személynek nyilvánították Orbán Viktor miniszterelnököt. Náray-Szabó Gábor szerint az Akadémiának kizárólag a tudománnyal kellene foglalkoznia, mint ahogy teszi a Magyar Művészeti Akadémia a kultúra területén. Az MMA nem politizál-teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy miként látja az MTA jövőjét, arra az egyetemi tanár pesszimista választ adott: ,

PestiSracok facebook image

A MŰSOR PODCAST FORMÁTUMBAN IS MEGHALLGATHATÓ. HALLGASSA PODCASTJAINKAT ÚTKÖZBEN, TELEFONON ÉS AUTÓBAN! IRATKOZZON FEL SPOTIFY-CSATORNÁNKRA ITT, VAGY ITUNES-CSATORNÁNKRA IDE KATTINTVA!

SPOTIFY

ITUNES

Kapcsolódó témák
kommunizmus magyar tudományos akadémia vezető stefka istván náray-szabó gábor
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.