A Nemzeti Pedagógus Kar szerint nagyobb önállóságra és szemléletváltásra van szükség az oktatásban. A pedagógusszervezet elnöke szerint csökkenteni kell a lexikális tudásmennyiséget ahhoz, hogy a diákok kompetenciáit fejleszthessenek. Így reagált Horváth Péter a PISA teszt lesújtó eredményeire. A nem is oly régen még a kormánynak dolgozó oktatási szakértő Radó Péter szerint az oktatáspolitika bukásáért nem hibáztathatóak az előző kormányok, míg az MSZP és EGYÜTT is úgy gondolja, a kormány funkcionális analfabétát csinál(t) a fiatalokból, de a felelősséget nem vállalja. Eközben vasárnap kezdetét vette egy oktatási világtalálkozó, amelynek legfontosabb témája a pedagógia továbbfejlesztése és a fogyatékossággal élő fiatalok fejlesztése.
“A nagyon komoly lexikális ismeretek elsajátíttatása az iskolákban, gátolja a készségfejlesztést” – mondta az ATV Híradó riportjában Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Egyelőre elveket fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan lehetne az eredményeken javítani. Az egyik ilyen, hogy kevesebb tananyagot, alaposabban tanítanak. Módszertani változásra, váltásra van szükség és arra, hogy az egyes intézmények szabadabban dönthessenek.
Ne legyen ilyen mereven bezárva a kerettantervi szabályozás, úgy ahogy most van!
– jelentette ki.
Nagyobb önállóságra van szükség az oktatásban – jelentette ki Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Pilz Olivér kiakadt Lázár kijelentésén
Felháborítónak tartja Pilz Olivér a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait. A Tanítanék mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában kikérte magának, hogy Lázár János a tanárokon akarja leverni a PISA-teszten született siralmas eredményt. A miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára szerint a pedagógusok még mindig mentik a helyzetet, amennyire lehetséges, de a keretek ennyit engednek meg. Pilz úgy látja, hogy a kompetenciafejlesztésre egyszerűen nincs idejük a tanároknak. Már például projektmunkák kiadására sincs idő, mert ez a pedagógusok számára több felkészülési időt igényel. Szerinte lehetséges, hogy a számok azt mutatják, hogy többen jelentkeznek tanárképzésre, de a végzettek közül kevesen helyezkednek el pedagógusként. A tanár véleménye szerint a diákokat arra kéne felkészíteni, hogy az életük során tudjanak változtatni a szakmájukon, olyan kompetenciákra van szükségük, amivel fel tudnak készülni a végzendő munkájukra, viszont „most ott tartunk, hogy lényegében egy használati utasítást sem fognak megérteni”.
Radó szerint nem felelősek az előző kormányok
A műsor vendége volt Radó Péter oktatási szakértő – aki 2015-ig a kormány megbízásából alakította a közoktatás rendszerét – az adásban közölte:
Hat éve zajlik egy nagyon gyökeres, az alapokat érintő rendszer-átalakítás, amennyiben az oktatáspolitika sara, hogy romlanak a teljesítmények, ezt a felelősséget nem lehet áthárítani egy korábbi kormányzatra
Hozzátette, ha oktatásvezető lenne, csak a PISA-mérésre figyelne, mert ez az a mérés, ami azt nézi, hogy a gyerekeket felszereli-e az iskola azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a továbbtanuláshoz, és egy munkahelyen való helytálláshoz. Úgy látja, a tantárgyi mérésnél, a szaktanár lesz a felelős, de a PISA kompetenciákat, alapképességeket mér, ez pedig nem egy-egy pedagógus munkája alapján fejlődik, hanem az összes, ugyanazokat a gyerekeket tanító tanár munkája alapján fejlődik. Hozzátette: az új pedagógusfoglalkoztatás rendszer, arra készteti a tanárokat, hogy energiát vonjanak ki a munkájukból. A CKP vezetője szerint hiába emelkedett 2013 után az oktatásra fordított összeg, a kormány továbbra sem költ rá eleget. Kiemelte azt is, hogy lényeg nem az összeg nagyságán van, hanem azon, hogyan költik el.
Korábban írtunk Radó Péterről. A Civil Közoktatási Platform (CKP) vezetője évek óta éles kritikával él a hazai oktatási rendszerrel szemben, miközben 2012-2015 között az adófizetők nem kevés pénzéből – csaknem 200 millió forintért – készített elemzéseket, és végzett kutatásokat állami megrendelésre. Korábbi cikkünkből kiderül az is, hogy a szakember több kapura játszott. A Horn-kormány idején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályát, majd a Civil Kapcsolatok Igazgatóságát vezette, éveken át volt a Soros Györgyhöz alapítványai közé tartozó OSI Oktatáspolitikai Intézet igazgatóhelyettese volt, és Setényi Jánossal közösen készítették el az Együtt párt szellemi műhelyeként működő Haza és Haladás Alapítvány felkérésére A Fehér könyv az oktatásról című kiadványt, amelyben összefoglalták, mit kellene tenni az oktatással.
Radó Péter oktatáskutató szerint nem hibás előző kormány, csak a mostani. Fotó: Népszabadság
Az oktatási rendszer szétverése a Fidesz-kormány egyik legnagyobb bűne, de nem “ő” az egyetlen felelős
Az oktatási rendszer szétverése a Fidesz-kormány egyik legnagyobb bűne, hiszen olyan károkat okoz, amelyeket csak hosszú évtizedek munkájával lehet helyrehozni – mondta Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője vasárnap telefonon az MTI-nek. A képviselő az idei PISA-felméréssel kapcsolatban elmondta: az elmúlt 16 év legrosszabb eredményét kapta Magyarország, amivel jóval az OECD-országok átlaga alá került, és több fontos mutatóban is sereghajtó. A politikus úgy vélte, erre nem lehet mentsége a kormánynak, de az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedek oktatáspolitikája jelentős szerepet játszik a mostani helyzetben. Ugyanakkor kiemelt felelőssége azért lehet az Orbán-kormánynak, mert a leghosszabb ideig volt hatalmon a mostani miniszterelnök által vezetett politikai erő – fűzte hozzá. Az LMP javaslatai között megemlítette, hogy össze kell hívni egy PISA-bizottságot, amelyben meg kell szólaltatni az oktatásügy szereplőit, és megvizsgálni a “bukás” okait. A bizottságnak intézkedési tervet kell készítenie a legfontosabb teendőkről, majd a szakmai ajánlásait végre kell hajtani. Kérdésre elmondta azt is, hogy a mostani helyzet úgy javulhatna, ha újraírnák az alaptantervet, ha szabadabban lehetne tankönyvet választani, ha megreformálnák a pedagógusképzést, és megváltoztatnák a fenntartói rendszert.
A mikropártnak is van programja
Megjelent az Együtt párt “Jövőre hangolva” című foglalkoztatáspolitikai vitairata, a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javításáról. Azt írják, más országokhoz hasonlón hazánkban is súlyos problémát okoz a fiatalok munkanélkülisége, amit egyebek mellett tovább fokoz a közoktatásnak a PISA-mérésekkel is alátámasztott gyors leszakadása. Mint írják a magyar 15 éves diákok szövegértési és természettudományos eszköztudása az EU-tagországok között a legnagyobb mértékben romlott, a 2015-ben mért eredmények a 2000-es első PISA-kutatás eredményeit is mélyen alulmúlják. Minden évben több mint 25 ezer funkcionális analfabéta hagyja el a magyar iskolarendszert, amelynek nagyon súlyos következménye van az ő munkaerőpiaci esélyeikre is. A magyar oktatási rendszer megjavításának a hatásai azonban csak hosszú évekkel az Orbán-rezsim bukása és egy szakmai alapokon álló oktatáspolitikai reform elindítását követően fognak jelentkezni. A párt a most leszakadóknak akar segítséget nyújtani a második esély iskolák megerősített hálózatával, Diákhitelből finanszírozható 1 évnél rövidebb programozói képzésekkel és a pályakezdő gyakornoki programok célzott támogatásával.
Az MSZP szerint a kormány droidokat termel
“Brutális következményt hozott a legutóbbi PISA-felmérés, a magyar diákok összességében soha nem értek el még ilyen rossz eredményt” – írja az MSZP vasárnapi közleményében.”Kimutatható, hogy a magyar diákok eredményei romlanak a legjobban, a tizenöt éves korosztály közel egyharmada funkcionális analfabéta. Ez azt jelenti, hogy a most felnövő magyar fiatalok az életük meghatározó részében nagy eséllyel a társadalom perifériájára szorulnak és a szociális ellátó rendszer segítségére kényszerülnek majd. Kifejtették, “sem az oktatásnak, sem az egészségügynek nincs saját, különálló minisztériuma. Előbbi funkcionális analfabétákat gyárt, utóbbiban pedig emberek halnak meg és napokig még csak észre sem veszik… A legújabb PISA-eredmények brutális romlása elsősorban az oktatáspolitikai beavatkozások következménye. Ez pedig – szemben Lázár állításával – nem a pedagógusok, hanem a kormány felelőssége.“
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az integrált oktatásban hisz. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Pető-módszerrel a rendellenességgel küzdő gyermekekért
Elkezdetődött a konduktív pedagógia szakembereinek, szakmai szervezeteinek, valamint a rokon szakmákban dolgozó specialisták világtalálkozója Budapesten. A nemzetközi rendezvénynek már másodszor ad otthont a magyar főváros a Pető András Főiskola, a Nemzetközi Pető Társaság és a Pető András Alapítvány szervezésében. A vasárnapi megnyitón Schaffhauser Franz, a rendezvény elnöke, a Pető András Főiskola korábbi rektora arról beszélt, hogy a résztvevőknek közösen meg kell alkotniuk a konduktív pedagógia továbbhaladásának főbb irányait, stratégiai céljait, prioritásait. Reményének adott hangot, a
várható nagyszerű megoldásokat elősegítő viták és megállapodások nyomán elindulunk együtt a konduktív pedagógia fejlődésének új útjain
– fogalmazott.
A konduktív nevelési rendszert Pető András orvos-pedagógus fejlesztette ki. A speciálisan integrált nevelési rendszer lényege a tanuláson alapuló sokoldalú személyiségfejlesztés, ez a módszer új utat nyitott a központi idegrendszeri mozgássérültek rehabilitációjában.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a megnyitón felidézte: Pető András visszafordíthatatlannak hitt rendellenességgel küzdő gyermekekkel kezdett foglalkozni, az idegrendszer károsodása ellenére új idegkapcsolatok létrehozásával próbálkozva. A világ húsz másik országában alkalmazott pedagógia alapja, hogy a mozgás javítása nem elkülönülő feladat, hanem a személyiségfejlesztés integráns része – hangsúlyozta. Az államtitkár kifejtette: az egyfajta holisztikus megközelítést alkalmazó konduktív pedagógia alapvető célja, hogy a fogyatékossággal küzdő gyerekek felnőve normál hétköznapi körülmények között élhessenek, függetlenül, integrálódva a társadalomba. Meg kell őriznünk Pető András örökségét – jelentette ki. Elmondása szerint ő maga is az integrált oktatásban hisz, mert az pozitív mintákat hordoz: hosszú távon segít megszüntetni az előítéleteket, növeli a sajátos nevelési igényű gyerekek elfogadottságát, a többi gyermeknek pedig abban segít, hogy reális önképe legyen. Az oktatási kormányzat nevében Palkovics László azt ígérte, a jövőben még több figyelmet fordítanak arra, hogy minden gyermek megkapja azt a szükséges fejlesztést, amelynek segítségével teljes életet tud élni.
Forrás: ATV/MTI
A címlapfotót az alfahir.hu adta közre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS