Az oltás nem magánügy, hanem társadalmi felelősségvállalás
Tűkön ülve vártuk, hogy hazánkba is megérkezzen a koronavírus elleni vakcina és végre meglássuk a fényt az alagút végén. Egy év távlatában szinte elképzelhetetlenné vált a maszk nélküli vásárlás, az indokolatlan köztéren tartózkodás nyolc óra után, vagy a fizikai kontaktus egymás üdvözlése céljából, ugyanakkor még itt van a levegőben a harmadik hullám lehetősége is, amit mindenki szeretne elkerülni. Ennek ellenére még mindig akadnak vírustagadók, újabban pedig az oltásellenes hangok is felerősödtek. A portálunknak nyilatkozó pszichológus, Gyarmati Rita szerint azok az emberek vannak az oltás ellen, akik most egyébként is úgy érzik, hogy az egész világ ellenük van, így nem csoda, hogy a vakcinában sem bíznak. Önmagunk megismerésével és új célok kitűzésével azonban sokat segíthetünk saját magunkon. A PestiSrácok.hu megszólaltatta Nagy Ákos György sebész főorvost is, aki szerint egyáltalán nem magánügy és nem saját felelősség az, hogy valaki beoltatja magát vagy nem, jelenleg ugyanis a vakcina az egyetlen megoldás a koronavírus-járvány megfékezésére.
A vírus első hullámát egész jól éltük meg, a másodiknál már türelmetlenebbek voltunk, de most kilátásba helyeztek egy harmadik fázist is. A pszichológus szerint azonban pozitív és negatív oldala is van a koronavírus időszakának. Gyarmati Rita úgy véli, az első hullámban azért voltunk szerencsések, mert akkor még jó volt az idő, ami pozitívan hatott a hangulatunkra, ami most ebben a szürke időszakban nem elmondható, ezért is éljük meg nehezebben a második szakaszt. Fontos az is, hogy már kezdünk mentálisan elfáradni, egyre kevésbé vagyunk képesek az újratöltődésre. A harmadik negatív tényező, ami a pesszimizmust kiváltja az emberekből, az az anyagiak. Az első hullámban még sokaknak volt félrerakott pénze, a bizonytalan helyzet miatt viszont nem mindenki tudta a tartalékokat visszatölteni, ami negatívan hat a biztonságérzetünkre.
A biztonságos világba vetett hitünk nagyon fontos ahhoz, hogy fent tudjunk maradni, de most kezd elveszni, és ettől nagyon nehéz
– jegyezte meg Gyarmati Rita hozzátéve:
Csak akkor tudunk fennmaradni, ha megpróbálunk optimisták maradni.
A szakember pozitívumként említette ugyanakkor, hogy korábban nem tudtuk volna elképzelni, mennyi mindent meg tudunk oldani otthonról. A pszichológus úgy vélekedett: ha tényleg lesz a koronavírus-járványnak harmadik hulláma, akkor érdemes visszanyúlni a korábbi tapasztalatainkhoz, arra gondolni, hogy akkor mit, hogyan oldottunk meg. Ez az önmagunkba vetett hitünket tudja javítani.
Ha akkor megtudtuk csinálni, akkor képesek leszünk újra
– jelentette ki Gyarmati Rita.
A túlélés kulcsa az önismeret és a fejlődés
Az első hullám tapasztalata továbbá, hogy van, aki magányosan, de vannak, akik a családjukkal összezárva töltik ezt az időszakot, ami kiélezheti azokat a konfliktusokat, amelyek mellett korábban elmentek volna. Eddig megvoltak a rutinok, hogyan kerüljük el a csetepatét, akit pedig frusztrált a magány, társaságba ment. Most viszont ez nem ilyen egyszerű. Az érzéseink, a gondolataink jönnek, amikkel meg kell barátkozunk. A boldogság ugyanis egy állapot, aminek az alapja, hogy ki vagyok békülve magammal – vélekedett a szakember. A bezártság viszont szembesít minket magunkkal és azokkal, akikkel naphosszat vagyunk összezárva. Ebben az időszakban jövünk rá arra például, hogy a szeretteink másképp látják a világot, vannak oltásellenes ismerősök, akik véleményei miatt most felemeljük a fejünket, pedig korábban elsiklottunk volna felette. Gyarmati Rita szerint, ha megismerjük magunkat, és el tudjuk fogadni, hogy vannak helyzetek, amikor rosszul érezzük magunkat, nem tudjuk kontrollálni az életünket, akkor könnyebb lesz. A szakember azt tanácsolta, ismerjük meg magunkat jobban, milyen érzéseink vannak a helyzettel kapcsolatban, milyen motivációkat vált vagy nem vált ki belőlünk, és ez miért van. Menjünk vissza a probléma gyökeréhez, értsük meg, és akkor tudunk rajta változtatni. Most tehát közelebb kerülünk olyan helyzetekhez, olyan érzésekhez, olyan gondolatokhoz, amelyek az önmagunkkal fennálló kapcsolatunkat javítják.
Van számos erősségünk, amit az első hullámban alkalmaztunk. Rugalmasnak kell lennünk. Most ez van, online éljük az életünket, de lesz majd másképp is. Az energiáinkat vagy a pufogásra és elégedetlenkedésre pazaroljuk, vagy elfogadjuk a helyzetet és megpróbáljuk a legjobbat kihozni belőle. A jóga, a sport, a sorozatok, a könyvolvasás sokat segíthet ebben az időszakban. Fedezzük fel ezeket a lehetőségeket – sorolta a túlélési technikákat a szakember.
Gyarmati Rita a célok kitűzésének fontosságát is hangsúlyozta. Azáltal, hogy otthon vagyunk, mi osztjuk be a napunkat és a magunk főnökei lettünk. Használjuk ki! Azok a gátak szűntek most meg, amik miatt eddig zsörtölődtünk, mint például, hogy nem érünk haza a gyerekhez időben, alig tudunk a családjainkkal lenni, elment a busz az orrunk előtt. Most ezek a gátak megszűntek. A változás mindig nehéz, de nem lehetetlen. Kérjünk segítséget, társas támogatást a barátoktól, vagy akár szakemberhez is fordulhatunk.
A szorongás, a depresszió megmaradhat a járvány után is?
Számos fajtája van a depressziónak – hívta fel a figyelmet a szakember, ezek közül is kiemelve a szezonális depressziót. Tőlünk függ, hogy ezt a helyzetet most milyennek éljük meg, egyáltalán hajlamos vagyunk-e a depresszióra. A szorongás viszont szinte mindannyiunkban benne van, a jövő kiszámíthatatlansága mindenkiben eredményez szorongást. Ezeket a jelenségeket mindig magunkhoz mérten kell kezelni. Ha magunkhoz képest is túlságosan szorongunk, nem merünk kimenni az utcára, folyamatosan mossuk a kezeinket, tehát olyan tüneteink vannak, amik amúgy nem jellemzőek ránk, akkor érdemes segítséget kérni. Sokaknak az anyagiak okoznak problémát, de már vannak ingyenes tanácsadások is, amik az első hullámban már igénybe vehetők voltak.
Nagyon sok olyan ötletet kaphat az ember, ami az időleges szorongásból vagy depresszióból kilendítheti és nem megy mélyebbre
– hívta fel a figyelmet a pszichológus.
Aki úgy érzi, hogy ellene van a világ, annak a védőoltás sem lesz jó
Az első hullámban már olvashattunk, de sokan találkozhattunk is vírustagadókkal, az élet szomorú fintora azonban, hogy többen közülük belehaltak a fertőzés szövődményeibe, a vakcina elérhetővé válásával viszont megjelentek az oltásellenes csoportok is. Gyarmati Rita úgy véli, most, hogy egész nap az interneten lógunk, sok összeesküvéselméletet és álhírt is olvasunk, amikből téves következtetéseket vonhatunk le. Rengeteg információ terjed, és úgy érezzük valami mellett le kell tennünk a voksunkat. A döntést pedig sok esetben érzelmi alapon hozzuk.
Ha például szorongok és depresszív tüneteteket hozok és úgy érzem az egész világ ellenem van, akkor semmi nem lesz jó
– hangsúlyozta a pszichológus, aki szerint elsősorban nem magunk miatt kell beoltatnunk magunkat. Kérdés, hogy megvan-e bennünk az, hogy egymásra figyelünk vagy csak az önös szándékaink és akaratunk vezérel minket.
Nem a vakcinától kell félnünk, hanem a betegségtől
Magyarországon elsőként az egészségügyben dolgozók kapják meg a koronavírus elleni oltást, ebbe a csoportba tartozik Nagy Ákos György sebész főorvos is, aki túl van az első vakcina beadatásán. Orvosként úgy véli nincs jobb megoldás jelenleg a vírus ellen, mint az oltás, ezért arra biztat mindenkit, hogy éljenek a lehetőséggel és kérjék a vakcinát. A főorvos szerint nyilvánvaló, hogy van félelem az emberekben az oltás kapcsán, hiszen ahogyan a Covid-19 is egy új vírus, úgy az oltás is új, bár az oltások elkészítésének alapjai egyáltalán nem újak. Nagy Ákos György úgy fogalmazott:
Számos kötelező védőoltást kapunk gyermekkorunkban, utazások előtt, vagy az egészségügyi dolgozók a hepatitis elleni oltást, ezeket szó nélkül tudomásul vesszük, mert az életünk részévé váltak. Az ismeretlen, új dolgok mindig ébresztenek félelmeket, de most nem az oltástól kell félnünk, hanem a betegségtől. Sajnálatosnak tartom az oltás körüli politikai hangulatkeltést, ennek tisztán szakmai alapokon kell nyugodni, egy járvány leküzdése nem politikai csatatér, hanem szakmai kérdés.
A vírus itt marad velünk, az oltás vélhetően szezonális jellegűvé válik, akárcsak az influenza elleni oltás, ezért nyilván időszakosan újra kell oltani a társadalmat. Ezért is jó hír, hogy magyar-osztrák közös kutatás indul saját oltóanyag fejlesztésére – tette hozzá a szakember.
Az oltás nem magánügy
Egyáltalán nem magánügy és nem saját felelősség az, hogy valaki beoltatja magát, vagy nem. Nem egy szigeten élünk egymagunkban, hanem a társadalomban, ezért társadalmi felelősségtudatunk is kell, hogy legyen. Aki nem oltatja be magát, nemcsak saját magát, de a környezetében élő más, nem beoltott embereket is veszélyeztet. Ha szeretnénk, hogy vége legyen ennek a rémálomnak, szeretnénk, hogy megszűnjenek a korlátozások, hogy együtt lehessünk újra a családtagjainkkal, barátainkkal, ha szeretnénk, hogy az életünk és az egészségügy visszarázódjon a normál, hétköznapi rendbe minél többünknek kell beoltatni magunkat
– hangsúlyozta Nagy Ákos György, aki hozzátette: az oltásellenesek nagy része nyilván nem dolgozik Covid-osztályon, vagy Covid-intenzíven, nem látja az ott lélegeztetőgépen lévő betegeket, ezért nem érzik a helyzet súlyát.
Kép: MTI/AP/Andrea Comas