Az ombudsman szerint súlyosan jogsértő a felsőoktatási felvételi több pontja is

Hiányzó feltételek, aggályos bevezetés – az ombudsman a középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötött felsőoktatási felvételiről. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely László ombudsman javasolta az emberi erőforrások miniszterének a jelenlegi iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúrájának erőteljesebb fejlesztését és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében is tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

Egy kormányrendelet szerint 2020-tól a felsőoktatásba az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. A jogszabály-módosítás körülményeiről az alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot. Az adatgyűjtés, valamint a bekért információk az ombudsmannak arra a megállapítására adtak alapot, hogy a szabályozást előkészítő szaktárca az új követelmény meghatározása során nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésnek követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Székely László ombudsman most kiadott jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátítását, az egyes évfolyamokra előírt nyelvtudási szintek megtanítását és megtanulását elsősorban a személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák meg. Nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel, ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak. A nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben résztvevő gimnáziumi tanulóktól a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kerettantervek az idegen nyelv elsajátítását alapfokú (B1 szintű), a szakgimnáziumi tanulóktól pedig a középfokú (B2 szintű) elérhetőségét várják el. 2020-ban a most 9. évfolyamos iskolai tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás új és általános követelményszintje a B2 szintű nyelvvizsga lesz. Eközben a jelenlegi iskolai feltételrendszer és gyakorlat mellett a nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesült érettségiző tanulóknak elenyésző hányada, mindössze 7,5 százaléka tett idegen nyelvből középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával egyenértékű, emelt szintű nyelvvizsgát.

Az alapjogi biztos szerint az oktatáspolitika egyik kiemelt célja a diákok nyelvi kompetenciáinak fejlesztése. A hatékony, valamint a gyakorlatban is jól hasznosítható nyelvtanítás elsődlegesen az iskolarendszer feladata. Ebből következően az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételhez megszabott nyelvvizsga követelményének. Az alapvető jogok biztosa javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy az új rendelet hatályba lépésére állapítson meg egy olyan másik időpontot, amely figyelembe veszi a bevezetés alapjogi és szakmai követelményeit.

Székely László ombudsman kérte azt is, hogy mérjék fel a nem emelt szintű idegen nyelvi képzést nyújtó iskolák ma rendelkezésre álló személyi, tárgyi feltételrendszerét, és ennek alapján tegyenek intézkedéseket a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához szükséges körülmények megteremtésére. Végül azt is kezdeményezte, hogy a miniszter fontolja a jelentésben vizsgált jogi szabályozás módosításának a szükségességét. A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei. A biztos szerint ráadásul a NAT-ból és a kerettantervből sem következik a diákok nyelvvizsgára való felkészítésének kötelezettsége, ezért a bevezetés az oktatáshoz való jog sérelmét is jelenti.

Székely László ombudsman arra is rámutatott, hogy a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő az új feltételekre való felkészülésre. A kerettanterv felkészülési idő nélküli bevezetése pedig nem csak az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos helyi feltételrendszer hiányát, hanem a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Mindez sértette az oktatáshoz való jogot azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is.

PS/MTI, Fotó: Hír.ma