Az újságírói prekoncepciózus kreténség szempontjából médiatörténeti jelentőségű interjút készített Tarlós Istvánnal az Azonnali.hu: a portál két riporternője szinte minden csínját-bínját bemutatta annak, hogy miképp hajlítják a maguk képére a valóságot azok, akik kicsit sem kíváncsiak arra az emberre, akivel épp beszélgetnek, vagy csak annyira, hogy a saját hazugságaikat megpróbálják igazolni. Az interjú remekül bemutatja, hogy miképp kell már a kérdésben mellébeszélni, folyamatos hátrálásra kényszerítve ezzel a válaszolót, akinek így permanensen igaztalan vádakra kell reagálnia. A volt főpolgármester körülbelül annyiszor köszönt el a beszélgetés közben az újságíróktól, mint ahányszor válaszolt nekik, ami érezhetően csak feltüzelte a két nőt, akik bizonyára el is hitték, hogy valami nagyot alkottak.
Tarlós István az interjúban hosszasan, de hasztalanul igyekezett megértetni Bakó Beával és Hutter Mariannával, hogy október óta már nem ő, hanem Karácsony Gergely a főpolgármester Budapesten, így rajta nem lehet számonkérni utódja töketlenkedéseit, mint például a Lánchíd ügye. A volt városvezető kijelentette: az átkelő felújításának már el kellett volna kezdődnie, és a munkálatokra a pénzt is elkülönítették, Karácsony mégsem lép, még a pályázatokat sem hajlandó kiírni. Az interjú ékes példája annak a baloldali sajtótrendnek, amikor nem a hivatalos jelentésekre, hanem a valakik/mindegy, hogy kik Facebook-bejegyzéseire alapozva kérdeznek, azt sugallva, hogy a valakik/mindegy, hogy kik véleménye maga a pőre igazság. Tarlós egy ponton a riportereknek, mit mond a valóságról bálványuk, a nemzetközi felforgató, Szrgya Popovics:
Nézze, biztos maguk is ismerik a Szrgya Popovics nevű embert, aki nemzetközi tekintélye ennek az online terepnek, ő maga mondta ki ezt a mondatot: az online terepen a valóságnak nincs szerepe.
Tarlós István, Budapest volt főpolgármestere. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A rendkívül szemfüles riporterek ebből azt a következtetést vonták le, hogy akkor az online térből érkező hírek nem hitelesek; szerintük különösen igaz ez a kormánnyal szimpatizálókra, mire Tarlós megkérte őket, hogy ne akarják kommunikációs trükkökkel manipulálni, mert azokat már kiválóan ismeri. A szerzők igyekeztek szégyenkezésre kényszeríteni Tarlós Istvánt, amiért elvállalta a miniszterelnök tanácsadójának szerepét, és megpróbáltak belőle olyan rendkívül releváns, közérdekű adatokat kiszedni, mint az, hogy a MÁV igazgatótanácsának tagjaként mikor utazott utoljára vonaton. A volt főpolgármester nem támadta emberségében utódját – bár a riporterek mindenáron karaktergyilkosságba akarták belehúzni –, de szakmaiságában kritizálta, és több olyan szarvashibájáról is beszélt, amelyeket Karácsony minimális gondolkodással is elkerülhetett volna. Tarlós hangsúlyozta: eddig nincs, és nem is látszik, hogy lesz olyan dolog Budapesten, amit majd Karácsony Gergelyhez kötnek az emberek azon kívül, hogy a Nagykörútra és az Üllői útra festettek néhány hosszú, sárga vonalat. A volt főpolgármester éreztette az újságírókkal, hogy Karácsonyhoz idomultak abban az értelemben, hogy a Karácsony által fel nem vállalt vitákat ők akarják lefolytatni, miközben ebben az egyetlen fegyverük az, hogy a volt vezetésre mutogatnak.
Tarlós István, Budapest egykori főpolgármestere. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Stílusát tekintve a beszélgetés bizonyára nem véletlenül, és bizonyára nem a riporterek lányos zavara miatt abban a mederben folyt, hogy:
Miért kampányol még mindig Karácsony Gergely ellen? Nem kampányolok Karácsony Gergely ellen. Tagadja? Nem tagadom, egyszerűen az a helyzet, hogy nem kampányolok Karácsony Gergely ellen. Na jó, nem kampányol Karácsony Gergely ellen, de akkor adjon arra magyarázatot, hogy miért nem kampányol Karácsony Gergely ellen! Azért, mert még mindig Orbán bábja?
Ebből bátran levonható az a következtetés, hogy a baloldali online térben már nemcsak a valóság nem számít, hanem immár műfajok sem léteznek, az Azonnali.hu interjúja (vagy milye?) ugyanis nem interjú, hanem a szerzők részéről egy kiprovokált, és kicsit sem elegáns vita. Sajnáljuk, hogy Tarlós Istvánnak elfogyott a türelme, mert ha az így is indokolatlanul hosszú beszélgetés folytatódott volna, talán azt is megtudjuk, hogy a volt főpolgármester a cicákhoz vagy a kutyusokhoz vonzódik inkább. Sajnáljuk, mert a kitartó oknyomozói munka így azt is felfedhette volna, hogy ha a cicákat, akkor az Orbán parancsára, ha a kutyusokat, akkor pedig az Orbán parancsára.
Forrás: Azonnali.hu/Mandiner/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS