Ki hozhatta be a marhavészt? - Az Öreg vendége Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora
A Széchenyi-díjas professzor szerint a vírus, a ragadós száj-és körömfájás a középkor óta Európában van. Mégis nálunk 52 év óta nem volt volt. Az Európai Unióban legutóbb 2001-ben Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét a vírus, amikor is 6 millió szarvasmarhát kellett leölni. Ez óriási gazdasági károkat okozott, még a kulturális, turisztikai programokat is el kellett halasztani Angliában. Magyarországon a legnagyobb higiéniai elővigyázatosság ellenére újra megjelent a vírus. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora úgy látja, hogy akarattal nem fertőzhette meg senki sem a szarvasmarhákat, még ha nyomozás is indult az eredet kikutatására. Ugyanis szél útján is terjedhet a vírus és ami a legvalószínűbb- vélte a professzor, hogy emberi hanyagság okozhatta a fertőzést. Szerencsére csak néhány telepen fedezték fel a ragadós száj-és körömfájást, amit azonnal lokalizálták.
Erre azért volt szükség, mert a vírus nagyon agresszív és képes nemcsak a szarvasmarhákat, de a birkákat, a sertéseket és a vadállományt is megfertőzni. Eddig emiatt 5000 marhát kellett leölni. Arra a kérdésre, hogy tiltakozások vannak néhány településen a nyitott marhatetemek fertőzésétől való félelem miatt. Kell félni? Sótonyi leghatározottabban leszögezte, hogy minden az európai és magyar protokolláris szabályok szerint történik, aki az ellenkezőjét állítja az hazudik, pánikot akar kelteni. A leölt marhákat nem lehet sokat utaztatni, mert a vírus gyorsan terjed, ezért minél közelebb kell a tetemeket elföldelni. Csak olyan nagyméretű gödörbe szabad a marhákat eltemetni, ahol a gödör aljától két méterre van minimum a talajvíz. Ezután kerül rájuk a mész és vékony rétegben a föld. Rögtön nem lehet a még két méter vastag földet rájuk hordani, mert olyan óriási méretű metángáz szabadul fel, akár egy vulkán. Néhány nap múlva lehet csak befejezni a műveletet. Sótonyi Péter úgy látja, hogy a fertőzött területeket sikerült teljes mértékben fertőtleníteni, lokalizálni.
A professzorral beszéltünk arról, hogy hazai állatorvostudomány világszerte elismert, az egyetem 238 éves, a világon harmadikként, 1787-ben jött létre a jelenlegi egyetem elődje. Azaz ekkor kezdődött az egységes járványvédelem. Az Állatorvostudományi Egyetem szakmai elismertsége, hogy a világ 70 országából jönnek hallgatók tanulni, a hallgatók egyharmada magyar, kétharmada külföldi. A magyaroknak a képzés ingyenes az ösztöndíj rendszerben, a külföldiek évente 13 ezer eurót fizetnek.
Végül szóba került a modellváltás, amit a hazai NGO-k Brüsszel vezetésével folyamatosan támadnak. A rektor szerint ez igazságtalan, hiszen 2016 óta végre ismét autonóm lett az egyetem és nem egy minisztériumi osztályvezető mondja meg, hogy mit kell az egyetemnek csinálni. A kuratóriumi tagok pedig mind szakemberek. Éppen ezért felháborítónak tartja, hogy sok ezer egyetemistát kizárták az Erasmus programból, nemcsak a magyarokat, hanem az itt tanuló külföldieket is.
