Pesti Srácok

GULAG árvák – Az Öreg vendége Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke

A második világháború végén a győztes megszálló szovjet hadsereg több mint 800 ezer magyart hurcolt el a GULAG megsemmisítő munkatáboraiba. Közöttük voltak magyar hadifoglyok, a malenkij robotra elraboltak és a politikai elítéltek. Menczer Erzsébet a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete  elnöke, édesapja, Menczer Gusztáv nyomdokaiba lépve, mindent elkövet, hogy a SZORAKÉSZ emlékeztessen arra a gyalázatra, amit a kommunisták elkövettek a magyar nép ellen.

A kegyetlenségről hírhedt GULAG lágereiből mindössze ötszázezer meghurcolt térhetett haza, háromszázezren valahol Szibériában, Ukrajnában, Kaukázusban és Ázsia különböző munkatáboraiban pusztultak el magyarázta Menczer Erzsébet. Elpusztultak, nem meghaltak, mert temetés sem járt nekik- szögezte le az elnök asszony. Özvegyek, gyermekek, unokák siratták szeretteiket. De az 5-10-12 év után kegyetlenül meggyötört hazatértek közül is sokan meghaltak idővel.

A GULÁG árnyéka még ma is ránk vetül
A GULÁG árnyéka még ma is ránk vetül /Forrás: Magyarokagulagon.hu

Menczer Erzsébet édesapját, Menczer Gusztávot és édesanyját mondvacsinált ürüggyel szovjet bíróság ítélte el Magyarországon a többi 90 ezer politikai elítélttel együtt és száműzték őket Vorkutára és más  szibériai koncentrációs táborokba. Szülei először Harkivban találkoztak egy rabkórházban és tíz év GULAG rabság után itthon ismét találkoztak.

A csaknem két méter magas, 96 kilós sportos fiatalember betegen, negyvenhat kilósan tért vissza. Édesanyám is megszenvedte a lágereket emlékezett vissza az elnök asszony mindössze kilenc éves voltam, amikor elvesztettem. Ilyen értelemben bátyámmal együtt mi is ,,GULAG árvák" lettünk. Akik a szovjet GULAG-ot megjárták, az Ötvenhatosokkal hasonlóan másodrendű állampolgárok lettünk-magyarázta Menczer Erzsébet. Édesapám végzős orvostanhallgatóként soha nem fejezhette be az egyetemet, útlevelet nem kaptunk, nem vettek fel a főiskolára. S így jártunk sok százezren.

A GULAG tabu téma volt a kommunizmus alatt

A szenvedésekről a Rákosi-és Kádár korszakban nem lehetett beszélni, hallgatásra voltunk ítélve. De nem hagyjuk, hogy feledésbe merüljenek a kommunista ideológia bűnei, a szovjetek gaztettei, a magyar kollaboránsok árulásai mondta határozottan a SZORAKÉSZ elnöke , mert a harmincöt éve működő szervezetünk célja az érdekvédelem mellett az is, hogy emlékeztessük a magyar társadalmat a háború borzalmaira és a következményekre. A történelem könyvekben máig csak egy kis fejezet foglalkozik azzal, hogy mit tett a szovjet megszálló hadsereg.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!