Pesti Srácok

GULAG árvák – Az Öreg vendége Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke

A második világháború végén a győztes megszálló szovjet hadsereg több mint 800 ezer magyart hurcolt el a GULAG megsemmisítő munkatáboraiba. Közöttük voltak magyar hadifoglyok, a malenkij robotra elraboltak és a politikai elítéltek. Menczer Erzsébet a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete  elnöke, édesapja, Menczer Gusztáv nyomdokaiba lépve, mindent elkövet, hogy a SZORAKÉSZ emlékeztessen arra a gyalázatra, amit a kommunisták elkövettek a magyar nép ellen.

A kegyetlenségről hírhedt GULAG lágereiből mindössze ötszázezer meghurcolt térhetett haza, háromszázezren valahol Szibériában, Ukrajnában, Kaukázusban és Ázsia különböző munkatáboraiban pusztultak el – magyarázta Menczer Erzsébet. Elpusztultak, nem meghaltak, mert temetés sem járt nekik- szögezte le az elnök asszony. Özvegyek, gyermekek, unokák siratták szeretteiket. De az 5-10-12 év után kegyetlenül meggyötört hazatértek közül is sokan meghaltak idővel.

A GULÁG árnyéka még ma is ránk vetül
A GULÁG árnyéka még ma is ránk vetül /Forrás: Magyarokagulagon.hu

Menczer Erzsébet édesapját, Menczer Gusztávot és édesanyját mondvacsinált ürüggyel szovjet bíróság ítélte el Magyarországon – a többi 90 ezer politikai elítélttel együtt – és száműzték őket Vorkutára és más  szibériai koncentrációs táborokba. Szülei először Harkivban találkoztak egy rabkórházban és tíz év GULAG rabság után itthon ismét találkoztak.

A csaknem két méter magas, 96 kilós sportos fiatalember betegen, negyvenhat kilósan tért vissza. Édesanyám is megszenvedte a lágereket – emlékezett vissza az elnök asszony – mindössze kilenc éves voltam, amikor elvesztettem. Ilyen értelemben bátyámmal együtt mi is ,,GULAG árvák" lettünk. Akik a szovjet GULAG-ot megjárták, az Ötvenhatosokkal hasonlóan másodrendű állampolgárok lettünk-magyarázta Menczer Erzsébet. Édesapám végzős orvostanhallgatóként soha nem fejezhette be az egyetemet, útlevelet nem kaptunk, nem vettek fel a főiskolára. S így jártunk sok százezren.

A GULAG tabu téma volt a kommunizmus alatt

A szenvedésekről a Rákosi-és Kádár korszakban nem lehetett beszélni, hallgatásra voltunk ítélve. De nem hagyjuk, hogy feledésbe merüljenek a kommunista ideológia bűnei, a szovjetek gaztettei, a magyar kollaboránsok árulásai – mondta határozottan a SZORAKÉSZ elnöke –, mert a harmincöt éve működő szervezetünk célja az érdekvédelem mellett az is, hogy emlékeztessük a magyar társadalmat a háború borzalmaira és a következményekre. A történelem könyvekben máig csak egy kis fejezet foglalkozik azzal, hogy mit tett a szovjet megszálló hadsereg.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.