Pesti Srácok

Az OTSZ kifogásolja a TakarékBank állami részvényeire kiírt pályázatot

Az OTSZ kifogásolja a TakarékBank állami részvényeire kiírt pályázatot

Érvénytelennek tekintik az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, és ha a kiírók nem minősítik azt érvénytelennek, magyar és akár európai uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért - közölte az OTSZ az MTI-vel szombaton, Budapesten tartott közgyűlését követően.

A szövetség tájékoztatott arról, hogy a közgyűlés álláspontja szerint a kiírás nem felel meg a kormány határozatának, amely megfogalmazta a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesítését a pályázaton, sőt arra enged következtetni, mintha az egyébként nyilvános pályázatot kizárólag egy ajánlattevőre írták volna ki.

A közlemény emlékeztet rá, a kormány 2013. decemberi határozatában rendelkezik arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek és a Magyar Posta Zrt.-nek a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (TakarékBank) lévő részesedései értékesítésénél a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesül. A közgyűlés ugyanakkor azt állapította meg, hogy az integrációs törvényben megfogalmazott tőkekövetelmények kizárják a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton.

PestiSracok facebook image

A takarékszövetkezeti szektor OTSZ-en keresztüli közvetett ajánlattételét pedig teljesen ellehetetleníti a TakarékBank alapszabálya szerinti kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése, miszerint az OTSZ harmadik személynek minősül - hívja fel a figyelmet a közlemény. Hozzáteszik: ez a minősítés nem veszi figyelembe, hogy a kisebbségi részvényesi kör ebben az esetben ugyanaz, mint az OTSZ által a pályázat során képviselendő szövetkezeti hitelintézeti kör.

A közgyűlés ezért felhatalmazta az OTSZ vezetését, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szövetkezeti hitelintézetek visszavásárolhassák a takarékbanki többségi tulajdon és irányítási jog visszaszerzéséhez szükséges részvénymennyiséget - ismerteti a közlemény.

A közgyűlés egyúttal megfogalmazta: amennyiben a pályáztatott takarékbanki törzsrészvényeket nem az OTSZ vagy az OTSZ érdekkörébe tartozó szervezet vásárolhatná meg, az OTSZ tagszervezeti és egyben a TakarékBank részvényesi fenntartják a jogot, hogy elővásárlással éljenek.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (TakarékBank) a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen szerzett többségi tulajdont azzal a céllal, hogy a tulajdonosi pozíciót a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

Az Országgyűlés által 2013. június 27-én elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény megfogalmazza, hogy a feljavított és megerősített szektorban a megszerzett állami tulajdont értékesítik. Ennek megfelelően az 54 százalékos állami részesedést 2014. január 3-án nyilvános nemzetközi pályázaton meghirdették, a leadási határidő február 6.

mti / fotó: napi.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.