Hátrább az agarakkal – summázva így értelmezhető az az újabb, az eddigieknél sokkal egyértelmű politikai üzenet, amelyet a kormány küldött a Fidesz gazdasági holdudvarát uraló Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és társaiknak a területalapú támogatások átalakításával, megnyirbálásával. A kabinet döntésének értelmében nem kaphatnak uniós területalapú támogatást azok az agrárgazdaságok, amelyek 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak. Mindez, a baloldal által kiszolgált zöldbárók mellett a jól körülhatárolható fideszes érdekcsoportokat is érzékenyen érinti. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hátország ide, hátország oda, a tőkeerős holdudvarnak is el kell fogadnia az új politikai irányvonalat, hosszú távra is eszerint kell berendezkednie. Az agrártámogatások átrendezésével még inkább arccal a családi gazdaságok felé fordult a kormány, hogy azok tőkeerősebbé, versenyképesebbé váljanak és további munkaerőt szívjanak fel. Most már a korábbiaknál is erősebb a törekvés a helyben élő, egzisztenciálisan önálló agrárközéposztály megteremtésére. A PestiSrácok.hu értesülései szerint hazánkban 427 cég gazdálkodik 1200 hektárnál nagyobb területen, a kormányzati döntés leginkább a Csányi- és Simicska-érdekeltségek vitorláiból fogta ki a szelet.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Az agrártámogatások újraosztásában csúcsosodott ki a kormányzati politika és a fideszes gazdasági holdudvar hetek óta tartó egymásnak feszülése. Az utóbbi időszakban ugyanis több olyan döntést is hozott a kabinet, amely egyértelműen sérti a Simicska-féle cégbirodalom érdekeit. A reklámadó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium átalakítása, az állami cégvezetőcserék terve, a szerződésstop és az útépítési adó bejelentése után a területalapú támogatások átrendezése is üzenet a Fidesz gazdasági hátországának, Simicska Lajosnak és társainak. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hétfőn jelentette be, hogy nem kaphatnak uniós területalapú támogatást azok az agrárgazdaságok, amelyek 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak. A kormányzati szándék hátterében az áll, hogy nem indokolt, hogy a méretüknél fogva egyébként is versenyképes gazdaságok az eddigi formában továbbra is haszonélvezői legyenek a támogatási rendszernek. Az új támogatási rendszer kereteit úgy alakították ki, hogy 2015-től az egyszerűsített területalapú támogatás jogcímen az 1037 és 1200 hektár közötti területek után igényelt támogatás öt százalékát, az 1200 hektár feletti földterületekre igényelt támogatásnak pedig száz százalékát elvonják. Eszerint nem fizethető ki a 173.640 eurónál magasabb összegű támogatás, a rendszerben maradt dotációk pedig a vidékfejlesztési programba lesznek átcsoportosítva.
“Simicska? Nem érdekel!”
A mostani program a nagy gazdaságok helyett a kis és közepes – családi – gazdaságokat támogatja egyértelműen – hangoztatta Lázár János. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése, hogy ne kevesebb, hanem több munkahelyet, több támogatást kapjanak a vidéken élők. Ezt a földforgalmi törvény megalkotásával, az ehhez igazított agrártámogatási rendszerrel, valamint adópolitikai döntésekkel is kívánják segíteni – mondta a miniszter. Lázár János újságírói kérdésre válaszolva leszögezte:
„engem Simicska úr érdekei nem érdekelnek, és nem nagyon érdekelnek Csányi Sándor úr érdekei sem.”
Lázár János hangsúlyozta, a kormány nem azt mérlegelte, hogy néhány nagybirtokosnak a gazdasági kilátásait hogyan befolyásolja a döntés. „Nekünk az a filozófiánk, hogy az a támogatási összeg, melyet eddig megkapott 525 gazdasági társaság – ennyi társaságnak van 1200 hektárnál nagyobb birtoka –, másokhoz is eljusson, minél többen részesüljenek a támogatásokból. Az 525 nagy gazdasági társaság közel évi 20 milliárd forintos területalapú támogatást bukik, míg az összes földalapú támogatás 350 milliárd forint lesz évente” – mondta a miniszter. A PestiSrácok.hu értesülései szerint hazánkban 427 cég gazdálkodik 1200 hektárnál nagyobb területen.
Jövőre ugranak a százmilliók azok zsebéből, akik 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak.
Munkahelyteremtés a fő cél
Fazekas Sándor aláhúzta, megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben. Az összeg munkahelyteremtő plusztámogatás, a cél, hogy 195 ezer helyett a jövőben 500-600 ezren éljenek meg az agráriumból, így 50-70 ezer család számára biztosítsanak megélhetést. A 212 milliárd forintos többlettámogatásból 180 milliárd forintot a nemzeti költségvetés terhére biztosítanak. Jövőre ez konkrétan 33 milliárd forint célzott többletforrást jelent az állattenyésztők számára az eredetileg tervezett támogatásokhoz képest. A program nagyságrendjét mutatja, hogy a PestiSrácok.hu információi szerint 2014-ben összesen 49 milliárd forint, 2015-ben ugyanakkor már 82,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Földművelésügyi Minisztérium e célra szolgáló előirányzatán.
Portálunk úgy tudja, a program további bővülését tervezi a kabinet, a kertészet és a vetőmagtermelés lesz az a két terület, amely plusztámogatáshoz jut majd a jövőben, miután mind a két ágazat komoly foglalkoztatást jelent. A PestiSrácok.hu úgy tudja, a kertészet számára európai uniós közvetlen, termeléshez kötött támogatásokból és a 2014-20 közötti vidékfejlesztési program jogcímeiből nyit majd új lehetőségeket a kormány, a vetőmagtermelés számára pedig különösen az új, tervek szerint 2015-től megnyíló öntözésfejlesztési támogatási lehetőségek jelentenek majd lehetőséget a termelés, ezáltal pedig a foglalkoztatás bővítésére. Információink szerint a kabinet már egyeztet ezen támogatások részleteiről, nagyságáról.
Ez az új politikai irány
Az agrártámogatások megnyirbálása, átrendezése a baloldal által kiszolgált zöldbárók mellett a jól körülhatárolható fideszes érdekcsoportokat is érzékenyen érinti. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hátország ide, hátország oda, a tőkeerős holdudvarnak is el kell fogadnia az új politikai irányvonalat, hosszú távra is eszerint kell berendezkednie. A mostani döntéssel még inkább arccal a családi gazdaságok felé fordult a kormány, hogy azok tőkeerősebbé, versenyképesebbé váljanak és további munkaerőt szívjanak fel. Most már a korábbiaknál is erősebb a törekvés a helyben élő, egzisztenciálisan önálló agrárközéposztály megteremtésére. A Napi Gazdaság egyébként megjelentette azon cégek listáját, amelyektől elveszik a területalapú támogatásokat, mert 1200 hektárnál nagyobb területre igényelték azt. Az agrárgazdaságok listáját a PestiSrácok.hu is megszerezte, és kiderült, a kormányzati döntés leginkább a Csányi- és Simicska-érdekeltségek vitorláiból fogta ki a szelet.
A lista élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.
Ugranak a százmilliók
A lista első helyén az állami Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185,5 hektár után több mint egymilliárd forint támogatást kapott tavaly. A második helyen a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt. szerepel, a cég 14 274,6 hektár után 994,4 millió forinthoz jutott hozzá. A kormányzati döntés harmadik legnagyobb vesztese a Mezort Zrt.-n keresztül Simicska Lajos közvetett tulajdonában álló Lajta-Hanság Zrt., amely 10 298,8 hektár után 717,4 milliót vehetett fel tavaly. Negyedik a szintén Csányi-érdekeltség Dalmand Zrt., 609,9 millió forintos szubvencióval. Az élbolyban számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok.
A baloldal megint ciánozik
Érdekes, hogy a zöldbárókat körüludvarolt szocialista kormányok agrárállamtitkára, Gőgös Zoltán emelte fel elsőként a hangját a kormányzati döntés ellen. Gőgös az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kijelentette: abból nem sül ki semmi jó, ha olyanoktól is elvon pénzt a kormány, akik 5000 hektáron 500 embert dolgoztatnak. Hozzátette: nem lehet állatot tartani föld és támogatás nélkül. Ez olyan, mint a cián, ha egy 200 milliós támogatást kapó cégtől elvesznek 150 milliót, az el fog gondolkodni, hogy folytassa-e a tevékenységét – fogalmazott. Gőgös Zoltán szerint a munkavállalók fognak ebbe belerokkanni. A szocialista képviselő elmondta: az nem normális, ha valakivel személy szerint összevesztem, akkor hozok egy olyan rendelkezést, ami elsöpör még 600 vállalkozást.
Nem kell 50 ezer ember munkáját elvenni, mert haragszom a barátomra – tette hozzá.
Sóher nagyvállalkozó
Annyiban vitatkoznánk Gőgös Zoltánnal, hogy a nagygazdaságokat sem kell félteni. A PestiSrácok.hu például olyan Hajdú-Bihar megyei tőkeerős gazdálkodót is ismer, aki kizárólag nagytáblás növénytermesztéssel foglalkozik, és annak ellenére, hogy bőven van mit a tejbe aprítania, október végétől március elejéig munkanélküli segélyre zavarja el az alkalmazottait, hogy még a téli időszakra esedékes munkáltatói járulékokat se kelljen kifizetnie….
A magyarországi agrárcsászárokkal egyébként számos cikkben foglalkoztunk. Az agrár-milliárdosok elit klubjáról, Csányi Sándorról, mint az egyik legtámogatottabb mezőgazdasági vállalkozóról itt írtunk, de a PestiSrácok.hu Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján is körülnézett. Ha pedig a Fidesz és a nagy hatalmú agrárcsászárok közötti háború részleteire kíváncsi, akkor a figyelmébe ajánljuk azt a cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy negyvenezer hektárt néztek ki maguknak az agrárcsászárok, és azon összeállításunk is izgalmas, amelyben megírtuk, Fazekas Sándor hogyan küldött selyemzsinórt az agrármoguloknak, és mi lett a hadüzenet sorsa.
Vezető fotó: Magyar Hírlap/Csudai Sándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS