Szombathelyen jól megy a közpénzszórás mostanság, mióta balliberális vezetése lett a vasi városnak. Nemény András MSZP-s polgármester azzal sírja tele a médiát, hogy kivéreztetik a városát, mert az ő önkormányzatuknak is részt kell vállalni a járvány elleni védekezésben. Nem szedhetik be a teljes iparűzési adót például. Értelmetlen tervekre, túlárazott beruházásokra és a haveroknak vaskos fizetésekre persze van pénz. Az Ügy bemutatta, hogy miközben az ellenzék az atkári és a sárvári illemhelyek felújítása miatt jajveszékel, ilyenre a legtöbb pénzt a szombathelyi balliberális önkormányzat költötte: csak kivitelezésre 18 milliót, egy 17 négyzetméteres illemhelyre, ami egy budapesti lakás négyzetméterárával vetekszik. A PestiTV tényeltáró műsorának második riportja a balatoni beépítési lázzal foglalkozott, illetve az északi oldalon fekvő 600 lelkes kistelepülés, Paloznak harcával, akik teljes építési tilalommal próbálnak gátat vetni a túlépítésnek és megőrizni a falu arculatát. Ez persze nem megy konfliktusok nélkül. A nézők betekintést kaptak a “Mágustanya” tulajdonosaival harmadik éve dúló háború részleteibe is.
Szombathely főterén található illemhely felújítása az elmúlt hetekben bejárta az országos médiát, többek közt azért, mert heteken át nem sikerült nem csak hogy igazolni, hanem kétszer ugyanazt állítani sem arról, hogy mennyibe került. Na meg más oka is van eme toalett országos hírnevének. Még az év első felében abból csinált óriási balhét az ellenzéki média, hogy az atkári nyilvános vécét négyzetméterenként 500 ezer forintból újította fel az ottani önkormányzat, hogy aztán a sárvárira repüljön rá, ahol ez a felújítás szerintük állítólag már 1 millió volt négyzetméterenként.
A 18 millióért felújított közvécé forgatásunkkor hetek óta zárva volt
Nem igaz, hogy a sárvári a legdrágább nyilvános illemhely, a szombathelyi vezetésnek bizony sikerült überelnie. Erről beszélt az Ügynek Illés Károly Szombathely kormánypárti önkormányzati képviselője, aki elmondta, hogy tervezési költségek nélkül, csak a kivitelezésre négyzetméterenként több mint 1 milliót költöttek Neményék, gyakorlatilag a mai napig nem látni pontosan mennyibe is került a projekt, mert össze-vissza dobálóznak a számokkal.
A szombathelyi illemhely ügye médiaháborút is kirobbantott, amelynek a végeredménye az: nem elég, hogy hónapokon át nem sikerült a balliberális politikusoknak és sajtójuknak ugyanazt az összeget bemondani, hanem a helyi lapot és annak újságíróit, amiért firtatni merték az ügyet pellengérre állították, karaktergyilkos hadjáratot indítottak ellenük. Az Ügy stábja Nemény András polgármestert nem érte el, a városvezető az e-mailben küldött interjúkérelemre egyáltalán nem reagált, a mobilját pedig nem vette fel. Befutottunk viszont a főtéren, forgatás közben Ungár Péterbe, aki éppen Szombathely országgyűlési képviselője címre hajt és indul az ellenzéki előválasztáson.
Értelemszerűen hogyha megnövekedett az összeg és fölmerül, hogy ez az összeg nem szükségszerűen növekedett meg, zárszámadásnál lehet ezt az önkormányzaton belül elrendezni, a testületi ülésen belül. De azt, hogy ez a munka elkészüljön, a város fideszes képviselője kérte és a Fidesz támogatta
– fogalmazott az LMP-s politikus.
47 millióért terveztetnek rendezvénycsarnokot egy meglévő multifunkcionális rendezvénycsarnok mellett
Pénzszórós ötletekért, értelmetlen ötletekért Nemény Andráséknak nem kell a szomszédba menni. Szombathelyen, a tó partján, a strand területén a büfét szeretnék most lebontani és a helyére rendezvényközpontot építeni. Úgy, hogy egyébként pár száz méterre található a Haladás Komplexum nagy multifunkcionális rendezvényközpontja. Az új rendezvényközpontnak csak a megtervezésére 47 millió forintot költenének. Annak ellenére, hogy a kormánypárti képviselők nem szavazták meg, Neményék rendeletben elfogadták. Sőt, azt beszélik itt a városban, hogy a Szova már meg is rendelte a terveket.
Megállítható-e a Balaton túlépítése? – Paloznak drasztikus módszerekkel megpróbálja
Paloznak 600 lelkes kistelepülés a Balaton északi oldalán. Eddig elkerülte az a nagy beépítési hullám, amely az elmúlt években, évtizedekben átszabta a Balaton arculatát. A magyar tenger nyugodt, csendes, vidéki miliőből a turizmus nyüzsgő fellegvára, helyenként luxus üdülőövezet lett. Vannak azonban olyan kistelepülések a parttól kicsit távolabb, a második vonalban, akik próbálnak mindebből kimaradni és megőrizni vidéküket, falujukat sajátjuknak, vidéki kis falunak. A beépítési láz korlátozásában Paloznak jár az élen, amely ez év február közepén időszakosan az egész településre változtatási, azaz építési tilalmat rendelt el. A polgármester szerint az egyetlen eszköz az önkormányzatok kezében a helyi településkép rendelet – ezt azt véresen komolyan veszik!
Paloznak Hild-díjas település, ezért is tartják fontosnak, hogy megőrizzék a faluképet
Vannak a fejlődéspártiak, akik modern szállodákat, és nagy medencés luxus nyaralókat húznának minden szabad területre a magyar tengernél, hogy düböröghessen minél jobban a belföldi turizmus, és vannak, akik a múlt értékeihez ragaszkodnak és próbálnak mindebből kimaradni. Hogy ki nyer vagy kinek volt igaza, majd az idő dönti el. Paloznak nem közvetlenül tóparti település – ez is oka annak, hogy a balatoni turizmussal együtt járó tömeget, a turisztikai és vendéglátó egységek elszaporodását eddig el tudták kerülni. Paloznak amolyan csendes nyugodt kis falu, sokkal kevesebb a nyaraló is mint a szomszédos Alsóörsön vagy Csopakon. Csakhogy a Balaton-parti települések már olyan sűrűn beépültek, hogy egyre nagyobb a nyomás a többi településen is.
Czeglédi Ákos, Paloznak polgármestere február 15-én olyan rendeletet hozott a képviselőtestület támogatásával, amely a következő 1 legfeljebb 3 évben, míg egy új településrendezési tervet alkotnak, teljes egészében minden építkezést megtilt az egész településen.
Az a példa nélküli benne, hogy mi ezt az egész településre kiterjesztettük. A változtatási tilalomról van szó. Mert hogy olyan nyomás van építkezés ügyben, ami egy kistelepülésre nagyon nagy terhet ró szerintem. És olyan változásokat indít el, ami nem feltétlenül jó felé viszi a dolgokat. Paloznak Hild-díjas település, településfejlesztési díjat nyertünk, világörökség várományos helyszín, ennek azt gondolom, hogy továbbra is meg kellene felelnünk
– jelentette ki a faluvezető Az Ügynek.
Hozzátette, hogy a mostani építkezési láz jelentősen tönkreteszi, befolyásolja, megváltoztatja a faluképet. Azt gondolják, hogy nem feltétlenül jó irányba, úgyhogy az építési tilalommal egy kis gondolkodási időt kértek, átgondolják a helyi szabályozást, hogy hogyan legyen, hogy lehet kordában tartani, hogy lehet ezt jó irányba terelni a folyamatot.
Nyilván szükség van új építésekre, szükség van arra, hogy beköltözzenek családok, főleg gyerekes családok Paloznakra, szükség van arra, hogy ezt támogassuk, de nem abba az irányba, ahova ez elmegy, hogy minden egyes négyzetmétert beépítünk, és nem feltétlenül az a család építkezik, aki itt le szeretne telepedni, és lakóhelyként választaná Paloznakot, hanem egyfajta befektetési és építési láz alakult ki
– fogalmazott Czeglédi Ákos.
A Mágustanya kálváriája – 3 éve nem tudnak a tervek szerint működni a Paloznak határában felállított jurták
A beépítés korlátozás persze konfliktusokat szül, amelyekben, ha nem csak a jogszabályok betűjét vesszük alapul, nehéz bármelyik félnek is igazat adni. Nem is tesszük. A Csurgay házaspárnak volt egy jó ötlete – viszont már a helyi építési szabályzatba belefuthattak…
A Mágustanya Paloznak határában áll, kültéri zöldterületen
Csurgay Csaba és felesége 3 éve álmodták meg a Mágustanyát. Egy olyan központot alakítottak ki, jurtákkal, amely az ősmagyarok történetét mutatja be és ismerteti meg gyermekekkel és felnőttekkel egyaránt. Gyönyörűen kialakították, de igazán működni a Mágustanya mégsem tud, ugyanis csaknem 3 éve zajlik az ádáz jogi vita az önkormányzattal, amelynek az alapja az a kérdés, hogy vajon a jurta építmény vagy nem.
Sehol senkinek nincs problémája ezekkel a történelmi sátrakkal, így szépen lassan terjednek el. Mi különleges helyet szerettünk volna létrehozni Paloznakon. Igazából ez egy külterületi elhelyezkedésű terület, zöld terület, körbe fák vannak, minden szomszéd mi vagyunk. Tehát a bekerített területek is magánterületek. nem zavarnak igazából senkit
– mondta Az Ügynek Csurgay Csaba a felállított és a polgármester által szerinte céltáblává tett Attila jurtákról.
A polgármester a házaspár elmondása szerint mégis évek óta vegzálja őket – különböző eljárásokat folytatnak ellenük, miközben az önkormányzaton kívül minden hatóság mindent rendben talált. Csak az önkormányzat nem adja áldását a vállalkozásra, méghozzá a helyi építési szabályzatra és a településképre hivatkozva. Ennek a Mágustanya a jurtáival nem felel meg, ha a jurták építménynek minősülnek. Mivel azonban szó szerint jurtákról nem rendelkeznek jogszabályok, a vita patthelyzet.
Mi azt szeretnénk, ha mindenki betartaná Paloznakon a helyi építési szabályzatot. Ez több mint 5 éve érvényben van, ahol állunk, itt a Mágustanya területén ez egy zöldterületi ingatlan, mezőgazdasági művelési ingatlan, és zöld terület az önkormányzat szabályozási tervében, a zöld terület beépítése maximum 2 százalékig lehet, ez azt jelenti, hogy itt az 1000 négyzetméteres ingatlanon egy 20 négyzetméteres épület, építmény állhatna jogszerűen és ez működhetne
– jegyzete meg a polgármester.
Ezért indítottak eljárásokat a tulajdonosokkal szemben és hozott a polgármester olyan határozatot is, amelyben felszólította bontásra Csurgayékat. Most is folyamatban van egy úgynevezett település képi eljárás, ott jártunk, épp egy helyszíni szemlére érkezett a polgármester és munkatársai. A vállalkozó jogi képviselője szerint ez az eljárás ebben a formában mindenképpen jogszerűtlen, mivel egy korábban befejezetlen eljárás után egy évvel ugyan abban az ügyben nem lehet csak úgy egy teljesen új eljárást elindítani és lefolytatni – állítja a vállalkozókat képviselő Földesi Csaba ügyvéd.
Közben Paloznak példáját egyre többen követik. Dörgicsén, a napokban pedig Szentaltalfán is olyan rendeletet hoztak, amely megtiltja a külterületeken az építkezést.
Vezető kép: PestiTV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS