Pesti Srácok

Az ukrán katonai vezetésből többen ellenezték a kurszki offenzívát, de ez Zelenszkijt nem érdekelte

Az ukrán katonai vezetésből többen ellenezték a kurszki offenzívát, de ez Zelenszkijt nem érdekelte

Az ukrán vezetésből többen is ellenezték az augusztus elején meglepetésszerűen indított kurszki offenzívát, derül ki a Politico cikkéből. Az ellenzők között volt Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők február elején leváltott főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete, és a nagy tekintélynek örvendő Emil Iszkulov dandárparancsnok is. Iszkulovot egyébként júliusban szintén menesztették, és ez sok magas rangú katonai tisztviselőből tiltakozást és értetlenséget váltott ki.

A Politiconak nyilatkozó, névtelenséget kérő tisztviselők szerint Zaluzsnij hazárdjátéknak tartotta a kurszki offenzíva tervét, amikor az még az év elején felmerült. Úgy gondolta, ha sikerül is áttörni az orosz határon, nem egyértelmű, mi lesz a második lépés. A Politico forrásai szerint ezzel kapcsolatban kérdőre is vonta Zelenszkij elnököt, de választ sosem kapott a kételyeire.

Iszkulov menesztését az ukrán média a nyáron úgy tálalta, miszerint a dandárparancsnok „olyan feladatot ellenzett, amely nem felelt meg a dandár erejének”. A Politico forrásai szerint Iszkulov azért ellenezte a kurszki offenzívát, mert attól tartott, hogy csapata végül túlságosan kiszolgáltatottá válhat az orosz területeken és sok veszteséget szenvednek.

A Politico Zaluzsnijt és Iszkulovot is kereste a kurszki hadművelettel kapcsolatban, ők azonban nem reagáltak a megkeresésre.

PestiSracok facebook image

Az ukránok augusztus elején indított kurszki offenzívájának egyik célja lehetett, hogy az oroszok védekezésképpen elvonjanak erőket a pokrovoszki térségből, de az orosz hadi vezetés inkább a zaporizzsjai és herszoni déli körzetből vont el csapatokat az ukrán előrenyomulás megállításához – mondta korábban a Telexnek Rácz András Oroszország-szakértő, szerinte a bevetett erők száma alapján Pokrovszk a prioritás az oroszoknak.

A kurszki offenzíva elleni érv hogy a jelenlegi pokrovszki orosz nyomulásnál nehezebb tartani magukat az ukránoknak, a kurszki front fontos erőket von el tőlük. Zelenszkij azonban a múlt héten megtartott jaltai konferencián kijelentette, a donyecki helyzet normalizálódik, bár elismerte, továbbra is nehéz dolguk van.

Korábban a hírek még arról szóltak, hogy az oroszok inkább tudomásul vették az ukrán betörést, de nem akartak változtatni kelet-ukrajnai stratégiájukon, így nem hajtottak végre onnan átcsoportosítást és inkább növelték az Ukrajna elleni rakétatámadások intenzitását. Az ukránok így is nagy kockázatot vállaltak a kurszki betöréssel – amely az orosz társadalom ingerküszöbét is átvitte –, de a főparancsnok bejelentése alapján ennek már látszik az eredménye. Az oroszok azonban nemrég ellentámadásba kezdtek a kurszki fronton. A támadást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette, hozzátéve, az oroszok támadása egybevág a terveikkel.

Forrás: Telex, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.