Levélben szólította fel Gyurcsány Ferencet Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy tisztázza és nyilatkozzon, hogy a tulajdonában álló, uniós megbízást elnyerő cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az Európai Unió csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette. A tárcavezető a PestiSrácok.hu kérdésére kijelentette, “az Altus-ügy még csak most kezdődik, az Európai Bizottságnak egyre kínosabb lesz Gyurcsányék szerződése, és az, ami a konzorciumi partnerekről kiderülhet”. Arról is beszélt, hogy a kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát. A kerítés egyébként 20-25 milliárd forintba kerülhet majd.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy tisztázza, kik a konzorciumi tagok az Altus Zrt. által elnyert uniós projektben. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, ugyanakkor a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte.
A tárcavezető azt mondta: levélben kérte a DK elnökét, hogy nyilatkozzon, a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az Európai Unió csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette.
A tárcavezető a PestiSrácok.hu kérdésére kijelentette, “az Altus-ügy még csak most kezdődik, az Európai Bizottságnak egyre kínosabb lesz Gyurcsányék szerződése, és az, ami a konzorciumi partnerekről kiderülhet”. Portálunknak adott válaszában nyomatékosította, nem hagyják, hogy az Európai Bizottság negligálja az Altus-ügyet. “Gyurcsányéktól azt várjuk, nyilatkozzanak, cégtársaik hogyan állnak tisztesség és becsület dolgában” – mondta Lázár János.
Gyurcsányék uniós megbízása egyre kínosabb lesz az Európai Bizottságnak. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát. Megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar-szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes – a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó – kerítéssel történne meg – ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország.
A Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: “nem szórakozásból, nem jókedvünkből” született döntés a határzárról – “nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat” -, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak.
A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg. Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget – sem jogit, sem anyagit – a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher. Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar-szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már – a szerdai kormányülés közben – tájékoztatta szerb kollégáját – tudatta. Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz. Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik. A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni – tette hozzá. Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében.
Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést. Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar-szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat.
A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez. Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. “Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is” – tette hozzá. Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.
Lázár János azt is bejelentette, hogy a kormány átvállal 52,3 milliárd forintnyi, a BKV korábbi finanszírozását szolgáló hitelt a fővárostól, egyúttal kezességet vállal 60 milliárd forint összegben a 3-as metró felújításának érdekében. Lázár János elmondta: döntöttek arról, hogy a következő években a BKV mennyi pénzt kap. Eszerint 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot. A számok azt jelzik – tette hozzá -, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre. A kormány emellett azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet.
Kiderült az is, a kormány tegnap arról is döntött, hogy a paksi beruházáshoz kapcsolódóan 40 milliárd forintból új Duna-híd épül Kalocsánál, az építkezés 2016 végén, vagy 2017-ben kezdődhet.
Vezető fotó: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS