Pesti Srácok

Az uniós várakozások szerint is szintet lép jövőre a magyar gazdaság

Az uniós várakozások szerint is szintet lép jövőre a magyar gazdaság

Az infláció okozta idei lassulás után jövőre élénkül a közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán ismertetett őszi regionális előrejelzése szerint. Az EBRD azt valószínűsíti, hogy 2024-ben a magyar gazdaság növekszik a leggyorsabban a közép-európai és a balti EU-térségen belül.

Az európai feltörekvő gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 38 oldalas átfogó helyzetértékelése az idén 2,4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.

A 2023-ra szóló regionális növekedési prognózist a bank 0,2 százalékponttal javította, elsősorban a korábban vártnál valószínűleg gyorsabb idei törökországi és közép-ázsiai növekedési ütemek miatt. A 2024-re adott friss előrejelzés a májusban kiadott előző becslésnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mindenekelőtt éppen a vártnál gyorsabb idei növekedés jövőre belépő bázishatásai miatt. Az idei egész éves prognózis azonban már az év elejére becsült teljesítményhez képest is élénkülést jelez: a bank számításai szerint az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2023 első felében 1,7 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi egész évi 3,3 százalékos növekedés után. Az EBRD szerint az idei első félévi lassulás elsődleges oka az volt, hogy az infláció visszafogta a háztartások vásárlóerejét. A bank hangsúlyozza, hogy az európai földgázárak az ukrajnai háború kezdete előtti szintekre estek vissza, de még mindig csaknem négyszeresen haladják meg az átlagos amerikai földgázárat.

Az EBRD kiemeli ugyanakkor, hogy ez a szorzó az árkiugrás tetőzése idején 11-szeres volt, bár az azóta végbement jelentős csökkenéssel együtt is meghaladja jelenleg a 2017–2021 között mért átlagos különbséget: abban az időszakban az európai földgázárak 2,6-szer voltak magasabbak az amerikai átlagnál.

PestiSracok facebook image

A bank adatai szerint a feltörekvő európai gazdaságok 2022 második felében 70 százalékkal kevesebb földgázt importáltak Oroszországból, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, a térség földgázfogyasztása ugyanakkor 2022–2023 telén több mint 20 százalékkal csökkent. Az európai gáztározók telítettsége idén augusztusban meghaladta a 90 százalékot az öt évre számolt 78 százalékos augusztusi telítettségi áltaggal szemben – hangsúlyozza szerdai elemzésében az EBRD.

Az infláció tavaly október óta lefelé tartó pályán van a bank tevékenységi területének legtöbb gazdaságában: idén júliusban átlagosan 9,7 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztói infláció az EBRD működési térségében a tavaly októberi 17,5 százalékos tetőzés után – áll a londoni bank őszi helyzetértékelésében.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térségben az idén átlagosan 0,5 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A bank a leggyengébb teljesítmény az észt gazdaságban várja: az előrejelzés szerint Észtországban az idén 1,8 százalékkal csökken, jövőre 2 százalékkal növekszik a GDP-érték.

A magyar gazdaságban az idei év egészének átlagában várt minimális visszaesés után az EBRD 2024-ben már 2,8 százalékos növekedéssel számol.

A jövőre szóló magyar növekedési prognózis a legjobb a közép-európai és a balti térségen belül: az EBRD Litvániában például 1,5 százalékos, Lettországban 2 százalékos, Csehországban 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít 2024-ben. Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár.

Idei közgyűlésén az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához. Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3–5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.