Az előválasztás során állítólag meglepetésszerűen visszalépett Karácsony Gergely – helyére Márki-Zay Péter került. Maradt tehát két jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter – állítólag közöttük dől el, ki nyeri el a miniszterelnök-jelölti címet az úgynevezett összellenzéki politikai közösségben. Azonban a jelek szerint kimaradt az ellenzéki alternatív valóságból – az előválasztásba beleszerelmesedve – egy jelentős politikai probléma, amelynek köszönhetően a rendszer csak egyféle eredményt képes produkálni. Elemzés, sőt, jóslás következik. Ebből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent és ki lesz a „Prügelknabe”.
Egy jó elemzés megírásához számok, linkek, sőt, sok idézet is szükséges – ebben most megígérjük kedves olvasóinknak, a lényegre szorítkozunk, s azon belül is a legfontosabbakra. (Már csak azért is, mert meg óhajtjuk őket olvtársnak tartani, ami nem kis szó ebben a vérzivataros médiahelyzetben.)
Nos, az előválasztás, mint „politikai innováció” egy olyan fogalom, amely a magyar politikai és médiatérben érdekes gellert kapott. Most munkahipotézisként elfogadjuk, hogy az előválasztás az ellenzékben legitim. Két előképe van: az amerikai politikai rendszerből is ismert előválasztás, továbbá a magyar kétfordulós választási rendszer. Ennek ötvözetéből alakult ki, ugyanakkor a sajátos magyar szokás erre is érvényes lett, miszerint amikor átveszünk egy intézményt, általában a külföldi példa negatívumait ötvözzük a magyar problémákkal. Az amerikai előválasztás ugyanis egy bipoláris rendszerben létezik, mindkét politikai erő csinálja. Itt csak az egyik, ám abból a töredezett.
A magyar választási rendszer 2014 előtti etikettje szerint ugyanakkor az első forduló után röviddel következett a mindent eldöntő második forduló. Az első alapprobléma az előválasztással a következő: a nem angolszász politikai térben – a magyar pedig ugye nem angolszász – általában több politikai erő szokott szerepelni, s ezek, mint politikai erők – pártok – egymás közötti együttműködése alapján kormányt szoktak választani; ezt hívják koalíciónak.
Az előválasztás alapvetően amerikai politikai szokás
Ezek a formális keretek. Nálunk, Magyarországon is így volt, sőt, van: volt itt ’90-től az MDF-kormány, amelyet azonban elfelejtenek, hogy az valójában MDF–KDNP–FKGP-kormány volt, vagy a Horn-kormány, ahol az MSZP–SZDSZ kettőse irányította az országot (majd kétszer 2002 után 2010-ig) és volt Fidesz–KDNP–FKGP–MDF-koalíció is (1998 és 2002 között), majd Fidesz–KDNP kormány is, 2010 után (amely azonban részben az előzőeket is integrálta).
A második politikai problémájuk az időzítés: mivel nem az amerikai politológiai rendszer szerint működünk, így az még kettő „fordulót” beiktat a „nagy” választás előtt, kifullasztva az érdeklődést. Csakhogy az ellenzék elkövette azt a hibát, hogy elhitte saját propagandáját – ez főleg a Facebook általános véleménybuborék-képző szerepének is köszönhető – és kieszelte, hogy előválasztásra márpedig úgy van szükség, hogy az ellenzék, mint olyan „A” demokratikus erő, s a Fidesz–KDNP-kormány pedig „A” diktatúra. Tehát vannak a jó „demokraták” és vannak a rossz „fideszesek”. (Négy láb jó, két láb rossz.)
Mármost ennek a narratív keretnek az ellenzéki elfogadása után egyetlen logikus következtetés adódott: nyilvánvaló, hogy az ellenzék mindenkori problémáit – mint a pártpolitikai, személyi, rekrutációs gondok, pénzügyi, korrupciós terheltségek, sőt, népszerűségi kérdések – egy, azaz egy wunderwafféval kell legyőzni. Ez pedig – adódott a világos irány a rossz hipotézisből – az előválasztás lesz. Persze volt ennek a kísérletnek egy másik értelmezhető politikai célja is, mégpedig a figyelemnek, sőt, a médiatérnek az ellenzéki pártokra és jelöltjeinek népszerűsítésére összpontosítása. Ez utóbbi sikerült, csak kisebb problémák adódtak, s fognak is adódni belőle. (De erről később.) Mivel azonban az előválasztás per definitionem egy pártok – tehát politikai részképződmények – által uralt média- és politikai térben zajlik, ezért újabb (vélemény)buborékok keletkeztek a nagy (fél)buborékon kívül, amelyben több versengő erő lépett elő. Amelyek természetesen mind meg vannak győződve a saját és az embereik igazáról, illetve az anyagi érdekeik legitimitásáról.
Kik a legelkötelezettebbek?
S itt egy kis történelmi visszaemlékezés következik, szigorúan politológiai szempontból: a MIÉP felé szeretnék egy kis kitérőt tenni. (Csurka István szerepét, politikai értékét, nézeteit, vízióit most sajnálatos módon ki kell hagynom, s pusztán a politikai, sőt, választói attitűdöket szeretném kiemelni.)
A MIÉP mintegy 245-249 ezer szavazóval rendelkező jobboldali párt volt fénykorában (1998–2002), a párt 1993-ban vált ki az MDF-ből (az utána következő ’94-es választáson mintegy 85 ezer szavazóval), s ’98-ra parlamentbe került, 2002-ben kiesett, 2006-ban viszont még mindig 119 ezer szavazóval rendelkezett. Ugyanakkor az úgynevezett MIÉP-nagygyűléseken, a párt fénykorában a hatalmas befogadóképességű Hősök terén volt képes nagygyűléseket tartani, amelynek a betöltött tömege egész egyszerűen a tér méretéből fakadóan igen nagynak kellett, hogy legyen, hiszen ezen a téren pontifikált misét II. János Pál vagy Ferenc pápa, vagy itt zajlottak a legnagyobb tömegrendezvények – mindig is.
Mivel azonban a párt az országgyűlési választásokon rendre nagyon kevéssel csúszott be, vagy esett ki 1998-ban illetve 2002-ben, így alapos a következtetés, hogy a párt választóinak szokatlanul nagy százaléka elkötelezett szavazó volt, akik ebbéli minőségükben el is mentek a tömegrendezvényekre.
Tehát logikus az is: ha kizárólag egy jobboldali előválasztást rendeztek volna, mondjuk 1998-ban, és ott csak 200 ezer ember jelenhetett volna meg, jó eséllyel Csurka István lehetett volna akkor a jobboldali miniszterelnök-jelölt, hiszen akár 80 ezer szavazó feletti embert is tudott mobilizálni az elkötelezett választói közül – még akkor is, ha egyébként ez a választói közösség 245–249 ezer fő felett (akkor) elérte a maximumát.
Persze azóta nagyon sokat finomodtak a technikák, rengeteget fejlődött a választói mobilizáció, sokkal több csatorna áll a pártok rendelkezésére, de az alapvető helyzet nem változott: aki a négyéves ciklusokon belül tud mobilizálni, s több embert tud elvinni, az tud erőt felmutatni. Függetlenül attól, hogy mennyi az elméleti maximális szám, ami a támogatóit jelenti.
Innentől már egyszerű a képlet. Vajon melyik párt a jelenlegi ellenzék legerősebb mobilizátora, ha úgy tetszik, MIÉP-je? S erre a válasz egyértelmű. Aki 2006 után kitartott Gyurcsány Ferenc mellett, majd aztán 2011-ben pártalapítása után is követte, sőt, 2014-ben, majd 2018-ban és 2019-ben is szavazott a Demokratikus Koalícióra, vagyis Gyurcsány Ferencre, minden kormánypárti, sőt, sokszor ellenzéki (halovány) ellenérv ellenére, nos, az más nem nagyon lehet, mint elkötelezett.
Mit tudhatunk erről a szavazói bázisról, ennek a magjáról? Segítségül kell hívnunk a 2014-es, 2018-as és 2019-es választási eredményeket, hogy pontos adatot kaphassunk, ugyanis az egyik a minimum, a másik a nagyjábóli maximum számot fogja megmondani. A 2014-es EP-választásokon (ahol alig 28,9% jelent meg) 226 ezer fő, a 2018-as országgyűlési választáson 308 ezer fő szavazott a Demokratikus Koalícióra, a 2019-es EP-választásokon pedig 557 ezer fő. Eredendően a számokból és a közvélemény-kutatási adatokból a teljesen bizonyosan mobilizálható szám 200 ezer fő felett kell, hogy legyen a pártnak, amely aztán meg is mutatkozott: az előválasztáson 216 248 szavazat érkezett Gyurcsány Ferenc pártelnök feleségére, Dobrev Klárára.
Érdemes egy másik aspektust is elemezni, a kommunikációs-politikai tér felől: ez pedig az úgynevezett „diktatúra”–demokrácia problémája. Az ellenzék számos politikai ereje már 2018 után, de végül – a 2019-es önkormányzati választás eredményét is látva – kommunikációs szinten is elfogadta azt a DK-s tézist, hogy az úgynevezett politikai térben diktatúra és demokrácia között képes választani.
Ez azonban a DK igazi terepe, vagyis itt ők hitelesek: Gyurcsány Ferenc nagyjából az országos politikai berobbanása óta diktátorozza a jelenlegi miniszterelnököt – tette ezt akkor is, amikor Orbán Viktor épp ellenzékben volt, s azóta is folyamatosan. Ennek a „diktatúra” és „diktatúraellenes” dichotómiának a legelkötelezettebb hívei tehát – per definitonem – a Demokratikus Koalícióban keresendők.
Az eredmények vajon mit jelentenek?
A korábbi – még nem az előválasztási kampányban brutálisan manipulált – közvélemény-kutatási, továbbá a 2019-es európai parlamenti választások eredményeivel is összevetve a következő számokat érdemes használni a teljes mintán: DK 17%, MSZP 7%, LMP 2%, P 1%, (új-)Jobbik 7%, Momentum és egyebek: ismeretlen. Ezeket szorozzuk meg durván kettővel, mivel a Fidesz–KDNP, mint olyan, egyáltalán nem szerepel a mintánkban. Kis gondolatkísérlet következik: ha az ellenzéki szavazók választásait a fő „zászlóvivő” személyekre pontosan követjük – buborékjukon belül -, akkor a következő eredmények jöttek ki:
- Dobrev Klára: 216 248 szavazat (34,84%)
- Karácsony Gergely: 169 434 szavazat (27,30%)
- Márki-Zay Péter: 126 628 szavazat (20,40%)
- Jakab Péter: 87 378 szavazat (14,08%)
- Fekete-Győr András: 21 050 szavazat (3,39%)
Ezek a számok nagyon érdekes eredményeket hoznak – most elemzésünk szempontjából a lényegesre koncentrálunk – ha az egész politikai teret figyeljük, tehát a százalékokat meg kell feleznünk:
-
Dobrev Klára (DK): teljes mintán 17,42%; ellenzéken belül 34,84%
Ezek alapján a következőt mondhatjuk: Gyurcsány Ferenc feleségére – a DK kampányolása mellett – majdnem pontosan annyi százalékban (egy százaléknyi pluszt kapott Dobrev) szavaztak az előválasztáson, ahány százalékos arányban kedvelik a DK-s „hardcore” szavazók országosan, ha a teljes politikai térre gondolunk. Tehát ahány százalékon áll jelen pillanatban a DK, nagyjából annyi százalékot kapott Dobrev Klára – csak éppen egy „tiszta ellenzéki”, vagyis (fél)buborékon belül, tehát szinte pontosan kétszerese a párt teljes népességen belüli aktív szavazós támogatottságának az eredmény.
-
Karácsony Gergely (MSZP+LMP+P): teljes mintán 13,65%; ellenzéken belül 27,3%
Bármilyen furcsa is, de az állítólagos favorit, Karácsony Gergely kampánya minden ellenkampány ellenére erős volt. A három politikai „erő” közül az MSZP, LMP, Párbeszéd számait összeadva is körülbelül 10% jönne ki, amit a főpolgármester pontosan 3,65%-kal meghaladott. Ez valószínűleg a Momentum szavazói közül kerülhetett át Karácsonyhoz.
Ugyanakkor kampányának hibái megmutatkoztak: a baloldali ellenzéki erők között a szavazók mintegy „közlekedőedény-szerűen” átszavaznak, arra tehát a kormánypártok ellenkampánya, a nyelvvizsga és az egyetemi oktatói kinevezése körüli problémák hatottak, ahogy a saját hibái is, azonban mindezzel együtt a teljes társadalmi mintában 3,65, az előválasztási (fél)mintában 7,3%-kal többet tudott elérni, mint amit a támogató pártok együttesen kaptak volna. Ez amúgy – a baloldali mikrokozmoszban – ahogy mondják, szép, de nem elég.
-
Mindenki más (Jobbik, MMM, Momentum, civilek): 18,935%, ellenzéken belül 37,87%
Ez a szám nagyjából a mindenki más az ellenzéken belül, aki nem teljesen baloldali. Ebben a számban benne van a Momentum és a Jobbik volt szavazói, az „egyéb” civilek, illetve a részben függetlennek mondható „civilek”, így különösen az épp kiemelkedni látszó MMM, Márki-Zay mozgalma. Ez a társadalmi réteg az, amely nem írható le pontosan a „jobboldal-baloldal” kategóriarendszerben, de nem írható le azzal a kifejezéssel sem, hogy modern; tulajdonképpen a „rendszerellenes”, akár jobbra, akár középre húzó mintegy 235 056 választóról beszélünk, akik mindezek mellett egészen biztosan nem szavaznának se Karácsony Gergelyre, se Dobrev Klárára – hiszen bárki másra szavaztak inkább, ugyanakkor Jakab Pétertől sem voltak elájulva, főleg nem Fekete-Győr Andrástól, így maradt nekik tömegében a legkisebb rosszként értékelhető Márki-Zay Péter. Mivel korábbi példánkban a DK-s magszavazókról beszéltünk, továbbá azt is leszögeztük, hogy az előválasztás tekintetében lejjebb fog menni a részvétel, ezért az alábbi helyzetben mintegy 210 ezer körüli DK-s szavazó bizonyosan elmegy. Miért? Beszédes a jobboldali elhajlással nem vádolható előválasztási eredménytérkép:
Mint látható, kék, ami azt jelenti: Dobrev Klára elkötelezett képviselőjelöltjei dolgoznak ott. Ahol nem kék, ott lehetnek olyanok – az LMP, az MSZP, a Jobbik és részben a Párbeszéd kivételével –, akik Márki-Zaynak dolgoznak. Ez nem tűnik sok helynek.
Mi következik ebből a logikából?
Nem kisebb ember lépését kell irányadónak vennünk e tekintetben, mint Karácsony Gergelyét, aki sok mindennel támadható – sőt, bizonyíték van arra, hogy mit nem tud –, ugyanakkor egy dologgal senki se vádolhatja őt; mégpedig azzal, hogy a saját érdekeit ne látná és érvényesítené nagyon is jól. Minden ellenkező híresztelés ellenére ugyanis Karácsony valóban közvélemény-kutatással foglalkozott, sőt, fizet egy kutatóintézetet, a 21 Kutatópontot, s emellett rendelkezett egy nagyon komoly politikai-pénzügyi háttérrel is. E háttér – Márki-Zay becslése szerint – mintegy 500 millió forintot minden probléma nélkül bele tudott invesztálni egy „előválasztásba”, amely (lássuk be) közvetlen politikai eredményt nem hozhat, hiszen közjogi relevanciája nincs.
Ha úgy tetszik, a Fidesz politikai szlogenje – miszerint az előválasztás egy bohózat – közjogi értelemben teljes mértékben fedi a valóságot, ennek ellenére Karácsony elköltött – MZP szerint – 500 millió forintot Facebook-, Youtube-hirdetésekre, kampányrendezvényekre, plakátokra, fizetett politikai hirdetésekre, stb. Pedig még a „valódi” – vagy ha úgy tetszik, „hivatalos” – kampány közjogi értelemben el sem kezdődött.
Miért léphetett tehát vissza Karácsony valójában – avagy ki lesz a Prügelknabe?
A Prügelknabe fordítása röviden magyarul bűnbak lenne, ám a német szó definíciója sokkal mélyebb rétegeket is elárul. A Prügelknabe egy feudális csökevény: szokás volt valamikor – amikor még a feudális előjogok éltek – egy főúri gyermekkel együtt egy közrendűt is felnevelni. Ennek a közrendű gyermeknek egy komoly feladata volt: amikor a hercegfi – aki ugye mégiscsak egy kisfiú – valami rossz fát tett a tűzre, helyette állta a büntetést. Hiszen egy herceget nem lehetett elpáholni, még ha gyermek is – helyette kapott a Prügelknabe. Na, pontosan ugyanez lesz majd a szerepe Márki-Zaynak is: Budapest baloldali főpolgármestere, Karácsony Gergely egy rangot visel, tehát ha csínyt is követett el a DK-s főnökség ellen, nem büntethető, hiszen a baloldal bástyájának összeomlását nem kockáztathatják meg holmi koalíciós villongások miatt. A politikai felelősséget sem viselheti egy pofára esés miatt; megbillenne a balos koalíció rendszere, sőt, a szocik, a Párbeszéd vagy az LMP pozíciói. Vigye tehát el a balhét a küldetéstudatos kvázi-civil Péter, s haragudjanak rá a balos választók. Átlátszó, de működhet.
A Karácsony-féle számítás egyértelmű volt: Márki-Zay nélkül semmiképpen sem tudja megnyerni Dobrev ellen – „baloldalról” – a meccset. Mivel Márki-Zay meggyőzhetetlen volt, ezért visszalépett, s helyette Márki-Zay lesz az esélyes – nagyjából ez az érvelés jelent meg a sajtóban. Sajnálatos, mondhatnánk, de a helyzet nagyon egyszerű vele kapcsolatban: Karácsony elég sokszor nem bontotta ki az igazság minden részletét ahhoz, hogy komoly kétkedéssel fogadjuk az érvelését. Ugyanis a helyzet úgy áll, hogy a számok a következőt mondják: az ellenzék 100%-ából (akik NEM a társadalom egészét képezik le, tehát a teljes társadalom legfeljebb 50%-át jelentik) mindösszesen 37,87% mondott nemet az úgynevezett régi baloldalra, tehát Karácsonyra és Dobrevre.
Ha úgy tetszik, Karácsony hivatalos öndefiníciójában van probléma: ő nem az új baloldal, hanem már régen a „régi” baloldal jelöltje, hiszen már egyszer volt a teljes addigi baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ha ezt az „apróságot” épp elfelejtette volna.
A többiek – ez a rossz hírünk van az ellenzéknek –, vagyis az ellenzéki szavazók 62,13%-a egyáltalán nem kifogásolja a „régi” baloldal jelöltjeit. Ez azt jelenti, hogy a talpon maradt DK szavazói – amely pártnak amúgy 2019-ben már 557 ezer szavazója volt, gyakorlatilag, ha többnyire a 600 ezer fő megjelent előválasztó alatt állnak – nagyon könnyen, 62,13%-nyi tartalékkal az eredeti mintán abszolút többségbe kerülhetnek.
A dilemma, amit egyébként még Tamás Gáspár Miklós fogalmazott meg korábban, hogy fasisztára a baloldali nem szavazhat, a másik oldalról is áll, miszerint a fasiszta se szeret a kommunistára és liberálisra szavazni. Vagyis a volt jobbikos előválasztók valószínűleg kiesnek, a momentumosok is kevesen lesznek – a megmaradó előválasztók pedig a régi baloldal szavazói lesznek többségben, akiknek ugye nincs kifogása Gyurcsány személye ellen –, vagyis az MZP-féle mozgalom és Karácsony követői nagy valószínűséggel egész egyszerűen nincsenek elegen, hogy többséget szerezzenek.
Tehát a karácsonyi 27,3%-ot, vagyis a közel 170 ezer szavazat 55%-át (93500 szavazatot) kell megszereznie Dobrev Klárának, így a helyzete egyáltalán nem tűnik rossznak. Sőt, a helyzet úgy áll, hogy a minta csak csökkenni fog, a DK-sok ugyanakkor elkötelezettebbek lesznek, úgyhogy a jelek szerint a zászló nem Gergely és Péter elmélete mellett áll.
Márki-Zay, mint villamos?
Amennyiben elméletünk igaznak bizonyul – ami az eddigi karácsonyi manővereket tekintve nem tűnik problémás feltételezésnek –, akkor valakinek el kell vinnie a balhét az előválasztás karácsonyi kudarca miatt. Ez pedig a mind Gyurcsány Ferenc, mind Karácsony Gergely, mind Dobrev Klára számára kivételesen jó pillanatban érkező, állítólagos „villamos” lehet: aki ugye Márki-Zay Péter…
Fotó: Facebook
aladin
2021-10-12 at 12:01
Magyarul mondva kifingott a Gyurcsány házaspár 6-os, moslék koalició. Már azt sem tudják, hogy ki merre tart és hogy ki mit képvisel. Táncsak nem igy akarják vezetni az országot.
Mari bácsi
2021-10-12 at 00:37
Ha nem a nárcisztikus Ceausescu-hasonmás házaspárról lenne szó, vsz MZP nyerne. De most csak annyit ér el majd a tepsifüles, hogy úgy kicsinálja az a két egocentrikus hálózati emberke, CIA ide, CIA oda, hogy Makizay örülhet, ha a 2. forduló után még képes lesz ráülni a fenekére. (Itt az S betűst akartam, de a rendszer meszelte volna …)
moliere
2021-10-11 at 23:53
Breaking news!
Állítólag Szeged új MZP 2-es villamosokat vásárol, továbbá napozóágyakat, amelyeket kereszben lehet rögzíteni a sínekre. XXXL méretű ágyakat vettek, mert kisebbre Botka nem fér el.
HARAKIRI HERE MZP villamos alá feküdt
2021-10-11 at 21:53
“MZP most azzal jön, hogy aki Dobrevet támogatja, az hazaáruló.”
.
Neki nem krákogott Gyurcsány, hanem kiposztolta, hogy
“sürgősen fogja be a száját”.
:DDD
Álmában csenget egy picit
2021-10-11 at 21:52
“kivételesen jó pillanatban érkező, állítólagos „villamos” lehet: aki ugye Márki-Zay Péter”
Rendszeres
2021-10-11 at 21:00
Ambrózy Áron egy régebbi mondata jut eszembe ezen kutyakomédia kapcsán…
“Ezek saját hatásuk alá kerültek teljesen.”
Jó a mozi és egyre erőszakosabb, tehát látok rá esélyt, hogy ezeket a genygombócokat végre maszk nélkül is megnézhessék az agyhalott választóik.
Mi tudjuk milyenek:00
Mária néni
2021-10-11 at 21:00
Flúgos, nem kicsit nagyon is.
oshon
2021-10-11 at 19:56
El kell menni szavazni tomegesen Obran Viktorekra es minden szavazo helyisen ott kell lnni a szavazatok megszamlalasakor . “oszt” fuuujjj a budos agyargyulolo dogevoknek !
SA001
2021-10-11 at 19:22
Karácsony Gergely miért nem mond le a főpolármesteri tisztről is?
Ha miniszterelnök-jelöltnek nem alkalmas, akkor főpolgármesternek miért alkalmas?
G. A.
2021-10-11 at 19:11
“ek, hogy az valójában MDF–KDNP–FKGP-kormány volt, ”
NEM!
Antallt rákényszerítették az SZDSZ-paktumra!
Leopard
2021-10-11 at 18:46
Márki- Zay lesz a bűnbak. De Karácsonynak is vége.Vele nem tudnak pesten újra nyerni.
Királytigris
2021-10-11 at 18:44
Tudományos libsizmus!
Nem fogják Makiszart kinyírni, hanem támogatni fogják! Szaros Gyurka dönt, nem Gyurcsány. Gyurcsánynak be kell állnia a sorba!
moliere
2021-10-11 at 18:36
Nekem TÚLSÁGOSAN is gyorsnak tűnik MZP felemelkedése, túlságosan jól takarítanak előtte, és még azt is el tudom képzelni, hogy valamely csoda folytán egy napon bekövetkezik az előválasztási kampány (vagy az utána következő féléves kampányidőszak) legnagyobb szenzációja, miszerint dobrev klára VISSZALÉP!
.
Egy alapvető tényt kell figyelembe venni. Az ellenzék szervezetileg töredezett, és persze gyurcsány megosztó személyiség, de az ellenzék egységes egy dologban: ők HELYTARTÓSÁGBAN gondolkodnak. Végre leírta a kormánymédia ezt, ma láttam címlapon, hogy tkp. a helytartójelöltségért versenyeznek. De a lényeg: őket a felsőbb nagyhatalom kézivezérelheti! Ha az az amerikai (demokrata) érdek, hogy Orbán megbukjon, akkor annyira ők sem hülyék, hogy ne tudják: dobrev klára nem megoldás. Ha csalnak is, azt senki sem fogja elhinni, hogy dk megnyerte a választást Magyarországon. Addiszabebától Vagaduguig, Ottavától Portmórszbiig röhögne mindenkni azon, hogy milyen érzéketlenül buta az amerikai külügy. (Persze világcsendőri provokációnak, durva jelzésnek működne, hogy biden-harrisék a szélsőcselédet tegyék meg királynak… csináltak ilyet nem egyszer a moszkoviták…)
De mégis, én azt hiszem, a józanság is jelen van, és ha már a választások elcsalására, a nemzetközi térben való totális elnyomására készülnek a médiában, akkor olyan “eladható” arculatot akarnak, akiben bízhatnak is, a soros keltetőből származó, amerikából hazaküldött, bárminek (jobboldalinak) és bármi ellenkezőjének is behazudható, egyszerre zsici kinézetű, közben meg cigányellenességgel is vádolható (ugye milyen rafkósan célozzák meg a jobbikos böszméket?!!) FUTÓBOLOND lenne a jó jelölt. Más néven pszichopata. Aki okos. Aki jól tudja, hogy a magyar populáció nem ÚGY érzékeny a buzitémára, hogy szegény buzik, hanem úgy, hogy ha sikerül besározni buzisággal azt, aki a buzikat állítólag “üldözi”, arra a magyarok nem szimpátiával reagálnak. Rohadtul tudja ez a csavargó, hogy mitől döglik az a krva légy. Mondhatjuk, hogy még akár kormányra is kerülhet, az USA jótékony támogatásától kísérve. És ezzel összedöntve a DK sokkal kifinomultabb és ravaszabb tervét: hogy tudniillik gyurcsányék nem biztos, hogy választáson akarnak királyságot nyerni, hanem a Fidesz helyi szintű, sokadszintű társadalmi impotenciáján élősködve az emberek kis életében akarnak megkerülhetetlenek lenni (mint ahogy – valljuk be! – tíz éve azok!!!)
Viszont ha jön az USA szokásos felelős kormányváltása és haladónál haladóbb és ismerősen megszokott sikeres kormányzása (lásd ezer pontja a világnak, most pont Afganisztán, de Irak, és még sokan mások), akkor abból akár tényleg polgárháborús robbanás is lehet, annak ellenére, hogy a magyar birka lény. És akkor bizony a helyi kis joviális dékás kijáróemberek, akik még mindig ha nem is élet-halál, de sikerül-nemsikerül urai, akár a körtefán is végezhetik. Mert azért ne higgyük, hogy nem gyűlik már 70 éve a vér a halántékokban, és bizony csak egy kicsit és csak nagyon rosszul sikerült hazaárulót akasztani 56-ban, ráadásul 100xosan megtorolták rajtunk. És azóta is mondhatni a mi térfelünkön pattog a labda, mondhatni mi szerválunk. Ezért pánikol mindig minden mocskos szoci, mert tudja, hogy úgymond a magyaroknak nagyon sok pofon a tenyerében maradt. Most a többségnek jó. Legalábbis megfelelő. Ha ebből tendenciózusan visszavesznek egy új kormány idején, és újra erőt vesz a reménytelenség, és még ráadásul cinikusan Orbánra is fogják, hát, akkor sikerül az amerikaiaknak destabilizálni a térséget.
lyukas zokni
2021-10-11 at 17:46
2 hét, és visszalép a tehén javára, megveszik kilóra fletóék.
Tudományos libsizmus
2021-10-11 at 17:42
Alighanem érik a negyedik kétharmad.
Tudományos libsizmus
2021-10-11 at 17:40
MZP most azzal jön, hogy aki Dobrevet támogatja, az hazaáruló.
Zárójel: mondjuk ebben történetesen véletlenül igaza van. Zárójel bezárva.
Ezt az arcot mindazonáltal úgy fogják az Apró villából kicsinálni, hogy utána a tulajdon anyja nem fog ráismerni.
Ez a pasas tényleg nem normális.