Az utolsó ostromlott magyar vár – Márévár falai állták a megszálló szovjetek ágyútüzét (Videó!)

A Mecsekben található Márévár az utolsó, amelyet a Kárpát-medencében fizikailag ostrom ért: 1956. november 11-én a megszálló szovjet csapatok a romok mögé szorult szabadságharcosokkal vívtak itt tűzpárbajt, ketten közülük itt is lelték halálukat. A PestiSrácok.hu videójában megszólaló szemtanú, Bihari Lajos, aki 1956-ban hatodéves orvostanhallgatóként ápolta és segítette a felkelőket, többek között arról mesélt, hogy az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak. Márévár kitartott. A várostrom történetéről, hősökről, mártírokról és árulókról szóló összeállításunkból az is kiderül, miért is hozatta rendbe a pártállam a Márévárat, miközben az a szabadságharc szimbóluma, emlékműve volt, legalábbis a helyiek szemében. Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint budapesti esemény, holott a vidék is kivette a részét a küzdelemből…

Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint egy budapesti esemény. Szerencsére az elmúlt évek kutatásai világosan rámutatnak, hogy nagyon sok fontos vidéki központja is volt szabadságharcunknak: az egyik éppen Pécs, amelynek közelében, a Mecsek egyik ormán álló várat, Márévárat az elnyomó szovjet csapatok meg is ostromolták – idézi fel videónkban Varga Szabolcs, tudományos munkatárs. Az ekkor hatodéves orvostanhallgató, Bihari Lajos szervezi a helyi nemzetőrséget, az élelmezést, később ápolja a szabadságharc sebesültjeit. November 4-e után világossá válik, hogy a szovjet világbirodalom nagy erőkkel támadja meg Magyarországot: a kérdés onnantól az, ki lehet-e tartani ellenük, és ha igen, meddig. Ez a dilemma nyomasztja a Márévárba beszoruló tucatnyi fiatalt is, akiknek már idejük sincs döntést hozni, mivel a komlói szovjet csapatok egy áruló segítségével a vár alá nyomultak, és ostrom alá vették az ősi falakat. Ketten a végsőkig kitartottak, és mártírhalált haltak.

Dr. Bihari Lajos. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A megyei pártvezetés Baranyában nem a véresszájúak közé tartozott, így bár a megtorlás nem maradt el, a hősi halottak sírját nem bántják, annak ellenére, hogy mementóként áll rajta a felirat: 1956. Hasonlóképpen, öt évvel később, a vár rekonstrukciója is elkezdődik, a közben félreállított Bihari Lajos doktor tevékenységének is köszönhetően. Mint videónkban felidézi,

Palkó Sándor, a megyei tanácselnök, valamint a Rapai Gyula, a megyei párttitkár, egy orvoscsoporttal, három fekete Volgával, feleségekkel feljött a várba. A megyei tanácselnök mondja, akinek az öt várat, Siklóst, Szigetvárt és Márét is neki köszönhetjük, hogy pénzt adott rá az állam. A fülem hallatára mondja az első titkárnak, hogy Rapai elvtárs, itt emlékművet építünk magunk ellen, mert itt harcok voltak, és akkor Rapai ránéz, azt mondja, hagyd a hülyeséget, Sanyi, meg kell csinálni.

Bár a vár nagyon kitüntetett szerephez jutott 1956-ban, egyelőre nem minősített katonai emlékhely, a történészekre vár, hogy emlékhellyé nyilvánítsák.

Vezetőkép: Susánszky Mátyás/PestiSrácok.hu