Az utolsó szó jogán mondták el védőbeszédeiket a Hunnia-ügy vádlottjai a Fővárosi Ítélőtábla előtt, az immár lassan 15 éve tartó büntetőperben. Az a tíz terhelt ül még a vádlottak padján, akik ügyében Novák Katalin köztársasági elnök úgy foglalt állást, hogy csak a jogerős ítéletet követően dönt kegyelmi kérvényükről. A bírói tanács március 9-re tűzte ki a következő tárgyalási napot, amikor jogerős ítéletet hirdetnek a Hunnia Mozgalom tagjaira, akiket terrorcselekmények elkövetésével vádoltak meg.
Az elmúlt 15 évben a 17 vádlott közül többen éveket töltöttek börtönben, előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalommal korlátozva. Az első büntetőper ítéletét, amelyben Budaházy Györgyöt még “csak” 13 év fegyházbüntetést kapott, anomáliák sora után helyezték hatályon kívül. Még büntetőeljárás is indult, amiért az írásba foglalt ítéletre végül olyan dátum került, amellyel a tanácsvezető bíró már nem szignózhatta azt. A megismételt eljárásban, egy éve ilyenkor a Fővárosi Törvényszék, annak Ignácz György vezette tanácsa Budaházyt már 17 évre ítélte – több vádlott-társára közel kétszer annyit mértek, mint korábban, de előfordult olyan is, akit felmentettek, illetve enyhe ítélettel sújtottak annak ellenére, hogy az alapeljárásban még tíz év körüli büntetést kaptak. A PestiSrácok.hu ezúttal két védőügyvédet szólaltatott meg, akik szerint olyan súlyos jogi problémák érhetők tetten az eljárásban – és ez nemcsak a megalapozatlan terrorcselekmény minősítés –, hogy kizárólag a felmentés vagy a hatályon kívül helyezés lenne véleményük szerint elfogadható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS