hunnia-ügy
Várhatóan ma börtönbe hurcolják a Hunnia-ügy három, kegyelemben nem részesült vádlottját
A Kúria ma tart ülést a 2006-ban radikális, nemzeti ellenállást hirdető Hunnia-csoport utolsó három, terrorcselekményekkel vádolt tagjának ügyében. Dr. Szücsi Frigyes, Tián Csaba és Piller Gergely, akiknek az ítélete még nem emelkedett jogerőre, utoljára áll az ítészek elé. Mivel egyetlen vádpont nyitott már csak, érdemben ez nem változtat az ítéletükön, ami 5–5, illetve 2 év fegyházbüntetés, amelyet többek között Csintalan Sándor, az MSZP volt alelnöke, majd átmeneti megtérése után a Hír TV műsorvezetőjének korabeli megverése miatt szabtak ki rájuk. Mint emlékezetes, immár maga a sértett is azt állítja, hogy a fiatalok vélhetően ártatlanok, ezért kérte a felmentésüket, de ez a magyar igazságszolgáltatást cseppet sem érdekelte. Ezért ma – hacsak valamilyen váratlan fordulat nem történik – az ítélet kihirdetését követően bilincsben viszik el a a vádlottakat a bíróságról, hogy megkezdjék büntetésük letöltését. A Budaházy-csoport kegyelemben részesítéséért több mint harmincezren álltak ki. Most 150 neves közszereplő fordult nyílt levélben Novák Katalin köztársasági elnökhöz, arra kérve, hogy szüntesse meg a társadalom igazságérzetét sértő állapotot, mert az egészen addig fennáll, amíg Gyurcsány Ferenc és társai szabadok, a Budaházy-csoport tagjai pedig fegyházba mennek. Az elnöki kegyelem kiterjesztéséért imalánc is indult.
Gaudi-Nagy Tamás a Katolikus Rádióban: Kegyelmet Budaházynak!
A Katolikus Rádiónak adott interjút dr. Gaudi-Nagy Tamás, aki a Hunnia-ügyben képviseli Budaházy György védelmét. A Nemzeti Jogvédő szolgálat ügyvezetője a beszélgetés során rávilágított a meghurcolt vádlottak sanyarú helyzetére, és felhívta a figyelmet a kegyelmi eljárás elkerülhetetlenségére.
"A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak" – A Petőfi-szobornál üzentek Budaházyék szabadságáért
Családtagok és Budaházyék mellett kiállók, köztük a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői a Petőfi-szobornál gyűltek össze március 15-e alkalmából. A békés megmozdulással azt üzenték: nincs rendben az, hogy a 2010 előtti nehéz években a nemzeti ellenállás élére állók elítéltként börtönben töltik a szabadság ünnepét. 10 méter hosszú molinót húztak ki és tartottak a kezükben, a következő felirattal: "A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak".
Az utolsó szó jogán – Március 9-én hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Hunnia-ügyben (Videó)
Az utolsó szó jogán mondták el védőbeszédeiket a Hunnia-ügy vádlottjai a Fővárosi Ítélőtábla előtt, az immár lassan 15 éve tartó büntetőperben. Az a tíz terhelt ül még a vádlottak padján, akik ügyében Novák Katalin köztársasági elnök úgy foglalt állást, hogy csak a jogerős ítéletet követően dönt kegyelmi kérvényükről. A bírói tanács március 9-re tűzte ki a következő tárgyalási napot, amikor jogerős ítéletet hirdetnek a Hunnia Mozgalom tagjaira, akiket terrorcselekmények elkövetésével vádoltak meg.
Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett
Nyolc vádpontból négy alól már felmentették, mégis 8 évre fegyházba küldené a bíróság legalább is az első fokú ítélet szerint dr. Sz. Frigyest, a Hunnia-per negyedrendű vádlottját. Budaházy György kedvezménnyel sem szabadulhatna. A most 37 éves régész-történész a terrorper legfiatalabb terheltje, még alig 20 éves volt, amikor részt vett a nemzeti ellenállásban, a szemkilövéseket legalizáló Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseken és 22, amikor kámzsás kommandósok "veszélyes terroristaként" elhurcolták. Dr. Sz. Frigyes eddigi élete csaknem felét kiteszi a rendkívül hosszúra nyúlt és még mindig folyamatban lévő büntetőeljárás, amely idő alatt hol letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, hol pedig a lakhelyét nem hagyhatta el. A börtönben készítette diplomamunkáját, házi őrizetben írta a doktoriját és a hazai örökségvédelem egyik ismert, elismert tagja lett. Múzeumpedagógus feleségével, Zsuzsannával már az eljárás alatt ismerkedtek meg, házasodtak össze és két gyönyörű gyermekük született.
Hunnia-portrék: Előzetesben és házi őrizetben szerzett diplomát, doktori fokozatot
Szerdán kezdődik az immáron 15 éve húzódó Hunnia-per másodfokú eljárása a Fővárosi Ítélőtáblán. Bár a még Gyurcsányék gründolta első magyar terrorügyben csak Budaházy György neve vált közismertté, a vádlottak padján összesen tizenheten ülnek, vagyis most már csak tízen, miután hét vádlott az év első napjaiban eljárási kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől. Riportfilmsorozatunk a terrorvád eddig nem ismert szereplőit mutatja be, olyan kérdésekre keresve a választ, amelyek csak ritkán merültek fel az elmúlt másfél évtized során, amikor mindenki a jogi kérdéseket feszegette. Holott nem a jogról, jogi esetekről, hanem valójában emberi sorsokról dönt az a bizonyos végső ítélet. Kik ezek az emberek? Hogyan élik meg ők, és főleg a családjuk egy ilyen végtelennek tűnő eljárás nehézségeit? És ha egyszer vége lesz, netán egy felmentés vagy kegyelem esetén pótolható-e mindaz, amit elvett az elmúlt 15 év? Dr. Sz. Frigyes a Hunnia-ügy negyedrendű vádlottja. Az alapeljárásban 10, most a megismételt, első fokú eljárásban 8 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, annak ellenére, hogy a korábbi összesen 8 vádpont fele alól felmentették.
Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)
Egy ekkora család állandó logisztika, folyamatos szervezés, komoly munkamegosztást igényel a szülőktől, mindenkinek mindenből ki kell venni a részét – mondja Nagy Zoltán, miközben a két legkisebb bújik éppen hozzá, és Zolinak adja kezébe a gitárt, aki különös figyelmet igénylő, most már nagyfiú. Egész életében segítségre lesz utalva – soha nem fog tudni járni, vagy folyékonyan beszélni. A két nagyobb fiú a nappaliban társasozik, egy kisebb valahol a lakás másik helyiségében kiabál most éppen anyáért, aki a vacsorát készíti elő. Végignézek a nem reklámidilli, hanem hús-vér családon, és még engem is eláraszt a nyugalom. Nem értem, Janka hogy volt képes végigcsinálni azokat a hónapokat, amíg a férje börtönben volt, és most még elképzelni sem tudom, mi adhatott erőt ennek a két embernek, hogy egy terrorper és sok évi fegyházbüntetéssel fenyegetettség súlya alatt felépítsék ezt a családot. Azt mondják, a hit. És két óra múlva, amikor elindulunk a Budaházy-per kilencedrendű vádlottjának otthonából, már tudom, mekkora erőt képes adni az embernek, ha a hite minden körülmény ellenére rendíthetetlen.
Hunnia-portrék: családok a másfél évtizede tartó terrorper árnyékában (előzetes)
A jövő héten másodfokon folytatódik Budaházy Györgyék terrorcselekmények vádjával indult büntetőpere. A Fővárosi Ítélőtáblán tízen ülnek majd a vádlottak padján, miután heten már köztársasági elnöki kegyelemben részesültek. A 2010 előtti időszak nemzeti ellenállásának egyik vezéralakja, Budaházy György egy botrányokkal terhelt bírósági eljárás és hatályon kívül helyezett ítélet után, megismételt eljárásban 17 év fegyházbüntetést kapott, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat. További négy vádlottat ítélt az Ignácz György vezette bírói tanács tíz év feletti szabadságvesztésre. De kik is a vád szerinti terroristák, veszélyes bűnözők, akiket a vádhatóság, sőt, az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék hosszabb időre zárna el a társadalomtól, mint sok esetben kegyetlen gyilkosokat?
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
