Pesti Srácok

Hunnia-portrék: családok a másfél évtizede tartó terrorper árnyékában (előzetes)

A jövő héten másodfokon folytatódik Budaházy Györgyék terrorcselekmények vádjával indult büntetőpere. A Fővárosi Ítélőtáblán tízen ülnek majd a vádlottak padján, miután heten már köztársasági elnöki kegyelemben részesültek. A 2010 előtti időszak nemzeti ellenállásának egyik vezéralakja, Budaházy György egy botrányokkal terhelt bírósági eljárás és hatályon kívül helyezett ítélet után, megismételt eljárásban 17 év fegyházbüntetést kapott, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat. További négy vádlottat ítélt az Ignácz György vezette bírói tanács tíz év feletti szabadságvesztésre. De kik is a vád szerinti terroristák, veszélyes bűnözők, akiket a vádhatóság, sőt, az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék hosszabb időre zárna el a társadalomtól, mint sok esetben kegyetlen gyilkosokat?

Az elmúlt évek talán legkiemeltebb büntetőügye, a Gyurcsány-érában generált első magyar terrorper mögött emberi sorsok vannak, és nemcsak a vádlottaké, hanem magyar családoké, akiket lassan tizenötödik éve hány-vet az igazságszolgáltatás. Őket mutatjuk be portrésorozatunkban, a Hunnia-ügy azon eddig nem ismert szereplőit és családjaikat, akik amellett, hogy napokon belül újra bíróság elé állnak, Novák Katalin köztársasági elnöknek benyújtott kegyelmi kérvényük elbírálására várnak. Elsőként Nagy Zoltánt kerestük fel Pest megyei otthonában, ahol gyógypedagógus feleségével, Jankával hat gyermeket nevelnek, köztük az örökbe fogadott Zolit, aki soha nem fog járni, összefüggően beszélni és soha nem lesz képes önálló életre. Családjukat a terrorper árnyékában az egymás iránti szeretet mellett az Istenbe vetett hit kovácsolta össze olyan erővel, amelyet úgy érzik, még ez a végtelennek tűnő eljárás sem szakíthat szét.

A Hunnia portrék első részét a csütörtöki naptól láthatják, illetve olvashatják itt, a PestiSrácok.hu-n, illetve a PS TV Youtube-csatornáján.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)