Pesti Srácok

Hunnia-portrék: családok a másfél évtizede tartó terrorper árnyékában (előzetes)

A jövő héten másodfokon folytatódik Budaházy Györgyék terrorcselekmények vádjával indult büntetőpere. A Fővárosi Ítélőtáblán tízen ülnek majd a vádlottak padján, miután heten már köztársasági elnöki kegyelemben részesültek. A 2010 előtti időszak nemzeti ellenállásának egyik vezéralakja, Budaházy György egy botrányokkal terhelt bírósági eljárás és hatályon kívül helyezett ítélet után, megismételt eljárásban 17 év fegyházbüntetést kapott, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat. További négy vádlottat ítélt az Ignácz György vezette bírói tanács tíz év feletti szabadságvesztésre. De kik is a vád szerinti terroristák, veszélyes bűnözők, akiket a vádhatóság, sőt, az első fokon ítélkező Fővárosi Törvényszék hosszabb időre zárna el a társadalomtól, mint sok esetben kegyetlen gyilkosokat?

Az elmúlt évek talán legkiemeltebb büntetőügye, a Gyurcsány-érában generált első magyar terrorper mögött emberi sorsok vannak, és nemcsak a vádlottaké, hanem magyar családoké, akiket lassan tizenötödik éve hány-vet az igazságszolgáltatás. Őket mutatjuk be portrésorozatunkban, a Hunnia-ügy azon eddig nem ismert szereplőit és családjaikat, akik amellett, hogy napokon belül újra bíróság elé állnak, Novák Katalin köztársasági elnöknek benyújtott kegyelmi kérvényük elbírálására várnak. Elsőként Nagy Zoltánt kerestük fel Pest megyei otthonában, ahol gyógypedagógus feleségével, Jankával hat gyermeket nevelnek, köztük az örökbe fogadott Zolit, aki soha nem fog járni, összefüggően beszélni és soha nem lesz képes önálló életre. Családjukat a terrorper árnyékában az egymás iránti szeretet mellett az Istenbe vetett hit kovácsolta össze olyan erővel, amelyet úgy érzik, még ez a végtelennek tűnő eljárás sem szakíthat szét.

A Hunnia portrék első részét a csütörtöki naptól láthatják, illetve olvashatják itt, a PestiSrácok.hu-n, illetve a PS TV Youtube-csatornáján.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.