Pesti Srácok

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.

A tizennégy éve tartó büntetőeljárásnak még mindig nem látni a végét, csak februárban kezdődik a másodfok. A vádlottak túlvannak egy anomáliákkal terhelt első elsőfokú tárgyaláson, amelyet megismételt eljárás követett. Ebben – tegyük hozzá – több olyan vádlott kapott felmentést vagy enyhe, 1–2 éves ítéletet, akiket az első eljárásban évekre – akár tíz évre is – büntettek, miközben más vádlottakat éppen fordítva, elsőre kevésbé, most sokkal súlyosabban mértek meg. Hogy lehet ekkora különbség ítélet és ítélet között? Lehet-e igazságos egy ilyen ítélet? – tehetjük fel joggal a kérdést.

Novák Katalin köztársasági elnök is arra világított rá a hét váldottnak megadott kegyelem során, hogy valami nagyon nincs rendben az igazságszolgáltatással ott, ahol 14 év alatt sem ér véget egy büntetőeljárás, és akkor azt még hozzá sem tette, hogy a közel másfél évtizedes, még lezáratlan eljárás alatt is ellentétes bírói álláspontok döntöttek.

Arról, hogy mennyi anomália jellemzi a Hunnia-ügyet, hogyan születtek nyomásra vallomások, maradtak megválaszolatlanul védői indítványok és hogyan dobálja az igazságszolgáltatás Budaházyékat börtönből házi őrizetbe, onnan vissza, már sokat írtunk, beszéltünk. Budaházy György ezen idő alatt mindent összeadva 3 év 2 hónapot börtönben, és még majdnem kétszer ennyit házi őrizetben vagy más kényszerintézkedések alatt töltött, sőt, tölt a mai napig, teljes bizonytalanságban. Lábán nyomkövető, legfeljebb a kertbe mehet ki, 4 háznyira lakó húgához már nem.

PestiSracok facebook image

A letartóztatásban töltött 3 év 2 hónap feltételes szabadlábra bocsátással 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Talán sokan nem tudják, de a korábbi nevén előzetes letartóztatásnak nevezett intézkedés – amit ma már csak letartóztatásnak hívnak – a fegyháznál is szigorúbb fogvatartási forma. Gyakorlatilag semmilyen lehetőséget nem ad a fogvatartottnak. Budaházy György, mielőtt enyhítették volna házi őrizetre a letartóztatását, utolsóként a vádlottak közül éppen azért élt panasszal, mert még arra sem kapott lehetőséget, hogy februárban kezdődő másodfokú tárgyalásához beadványokat írjon számítógépen.

A 6 év egyébként Magyarországon ma egy közepes ítélet. Ilyen mértékű ítéletet a bírói gyakorlat szerint sok esetben emberölésért szoktak adni. De már ebből is otthon lenne. Ehelyett Budaházy most arra vár, hogy vajon további 13 évre fegyházba kell-e vonulnia (ha az Ignácz bíró-féle ítéletet vesszük alapul), vagy egy másik bíróság másként látja az ügyet, netán az államfő gyakorol majd újabb kegyelmet, ha azt látja, hogy továbbra sem áll helyre a társadalom igazságszolgáltatásba vetett hite.

És hogy miként lehet megélni 14 ilyen évet, terrorizmus vádjával, bizonytalanságban, évtizedes börtönnel fenyegetve, és nem megtörni – most erre voltunk kíváncsiak, és arra, hogy mi történik mindeközben egy szerető családban, a gyermekek lelkében, hogyan kovácsol össze házastársakat, szülőt és gyermeket az a vész, ami nem hagyta szétesni a kötelékeket.

Videó: László Petra, Füssy Angéla, Szabó Vivien

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.