Pesti Srácok

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.

A tizennégy éve tartó büntetőeljárásnak még mindig nem látni a végét, csak februárban kezdődik a másodfok. A vádlottak túlvannak egy anomáliákkal terhelt első elsőfokú tárgyaláson, amelyet megismételt eljárás követett. Ebben – tegyük hozzá – több olyan vádlott kapott felmentést vagy enyhe, 1–2 éves ítéletet, akiket az első eljárásban évekre – akár tíz évre is – büntettek, miközben más vádlottakat éppen fordítva, elsőre kevésbé, most sokkal súlyosabban mértek meg. Hogy lehet ekkora különbség ítélet és ítélet között? Lehet-e igazságos egy ilyen ítélet? – tehetjük fel joggal a kérdést.

Novák Katalin köztársasági elnök is arra világított rá a hét váldottnak megadott kegyelem során, hogy valami nagyon nincs rendben az igazságszolgáltatással ott, ahol 14 év alatt sem ér véget egy büntetőeljárás, és akkor azt még hozzá sem tette, hogy a közel másfél évtizedes, még lezáratlan eljárás alatt is ellentétes bírói álláspontok döntöttek.

Arról, hogy mennyi anomália jellemzi a Hunnia-ügyet, hogyan születtek nyomásra vallomások, maradtak megválaszolatlanul védői indítványok és hogyan dobálja az igazságszolgáltatás Budaházyékat börtönből házi őrizetbe, onnan vissza, már sokat írtunk, beszéltünk. Budaházy György ezen idő alatt mindent összeadva 3 év 2 hónapot börtönben, és még majdnem kétszer ennyit házi őrizetben vagy más kényszerintézkedések alatt töltött, sőt, tölt a mai napig, teljes bizonytalanságban. Lábán nyomkövető, legfeljebb a kertbe mehet ki, 4 háznyira lakó húgához már nem.

PestiSracok facebook image

A letartóztatásban töltött 3 év 2 hónap feltételes szabadlábra bocsátással 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Talán sokan nem tudják, de a korábbi nevén előzetes letartóztatásnak nevezett intézkedés – amit ma már csak letartóztatásnak hívnak – a fegyháznál is szigorúbb fogvatartási forma. Gyakorlatilag semmilyen lehetőséget nem ad a fogvatartottnak. Budaházy György, mielőtt enyhítették volna házi őrizetre a letartóztatását, utolsóként a vádlottak közül éppen azért élt panasszal, mert még arra sem kapott lehetőséget, hogy februárban kezdődő másodfokú tárgyalásához beadványokat írjon számítógépen.

A 6 év egyébként Magyarországon ma egy közepes ítélet. Ilyen mértékű ítéletet a bírói gyakorlat szerint sok esetben emberölésért szoktak adni. De már ebből is otthon lenne. Ehelyett Budaházy most arra vár, hogy vajon további 13 évre fegyházba kell-e vonulnia (ha az Ignácz bíró-féle ítéletet vesszük alapul), vagy egy másik bíróság másként látja az ügyet, netán az államfő gyakorol majd újabb kegyelmet, ha azt látja, hogy továbbra sem áll helyre a társadalom igazságszolgáltatásba vetett hite.

És hogy miként lehet megélni 14 ilyen évet, terrorizmus vádjával, bizonytalanságban, évtizedes börtönnel fenyegetve, és nem megtörni – most erre voltunk kíváncsiak, és arra, hogy mi történik mindeközben egy szerető családban, a gyermekek lelkében, hogyan kovácsol össze házastársakat, szülőt és gyermeket az a vész, ami nem hagyta szétesni a kötelékeket.

Videó: László Petra, Füssy Angéla, Szabó Vivien

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?