Pesti Srácok

Az utolsó szó jogán – Március 9-én hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Hunnia-ügyben (Videó)

Az utolsó szó jogán mondták el védőbeszédeiket a Hunnia-ügy vádlottjai a Fővárosi Ítélőtábla előtt, az immár lassan 15 éve tartó büntetőperben. Az a tíz terhelt ül még a vádlottak padján, akik ügyében Novák Katalin köztársasági elnök úgy foglalt állást, hogy csak a jogerős ítéletet követően dönt kegyelmi kérvényükről. A bírói tanács március 9-re tűzte ki a következő tárgyalási napot, amikor jogerős ítéletet hirdetnek a Hunnia Mozgalom tagjaira, akiket terrorcselekmények elkövetésével vádoltak meg.

Az elmúlt 15 évben a 17 vádlott közül többen éveket töltöttek börtönben, előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalommal korlátozva. Az első büntetőper ítéletét, amelyben Budaházy Györgyöt még "csak" 13 év fegyházbüntetést kapott, anomáliák sora után helyezték hatályon kívül. Még büntetőeljárás is indult, amiért az írásba foglalt ítéletre végül olyan dátum került, amellyel a tanácsvezető bíró már nem szignózhatta azt. A megismételt eljárásban, egy éve ilyenkor a Fővárosi Törvényszék, annak Ignácz György vezette tanácsa Budaházyt már 17 évre ítélte – több vádlott-társára közel kétszer annyit mértek, mint korábban, de előfordult olyan is, akit felmentettek, illetve enyhe ítélettel sújtottak annak ellenére, hogy az alapeljárásban még tíz év körüli büntetést kaptak. A PestiSrácok.hu ezúttal két védőügyvédet szólaltatott meg, akik szerint olyan súlyos jogi problémák érhetők tetten az eljárásban – és ez nemcsak a megalapozatlan terrorcselekmény minősítés –, hogy kizárólag a felmentés vagy a hatályon kívül helyezés lenne véleményük szerint elfogadható.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)