Sok a kérdőjel az úzvölgyi katonai temetőben történt román–magyar konfliktus körül. Először az a kérdés vetődik föl, hogy a barbár nacionalizmus miért tör elő a románok egy részéből, ha székelyekről, magyarokról van szó? Miért ostromlott vár a magyar közösség a Keleti-Kárpátokban?
Miértek egész sorát lehetne felsorolni, kezdve a mindennapos történelemhamisítás gyakorlatán át a magyar és székely jelképek használatának szeparatista minősítéséig. Ugyanakkor biztató jelek is akadnak: az Adevarul például arról írt, hogy a temetőt száz évig a magyar közösség ápolta, és már csak ezért sem ártott volna valamiféle párbeszéd a sírkert ügyében.
Felvetődik annak a kérdése is, hogy ha Dormánfalva a saját területén lévő román katonai temetőt elhanyagolta, mégis hogyan jön ahhoz, hogy a szomszéd temetőjét rendezze? Kisebb optimizmusra ad okot, hogy Kolozsváron közös román–magyar tüntetést tartottak a soviniszta uszítás ellen: körülbelül háromszázan vettek részt a demonstráción.
A magyar közösség intézményekkel rendelkezik, önkormányzati pozíciói vannak, törvények születtek anyanyelve és szimbólumai használatáról is. A vívmányokat garantáló jogot azonban gyakran felülírja a nyers erő, mint az úzvölgyi katonai temető esetében is. Az is elmondható, hogy a román és a magyar kapcsolatokban gyakorlatilag száz év elteltével sem változott meg a helyzet Erdély, különösen pedig Székelyföld ügyében.
A román politikát rendkívül agresszív térfoglalás jellemzi, de ezt meg kell próbálni megállítani – jelentette ki Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában. Véleménye szerint a román magatartás azért sem változott meg az évtizedek során, mert az oktatás is ugyanolyan formában zajlik, mint a régi időkben. Ez azt jelenti, hogy a diákok Románia történelmének tanulása során ugyanazt a narratívát látják, ami még Nicolae Ceausescu román diktátor idején volt jellemző. A tankönyvekből hiányzik az a 300–400 év, amikor Erdély még Magyarország része volt – hangsúlyozta.
„Ki akarják űzni a magyarokat és a magyar identitást”
A jelenlegi helyzetet tekintve az látszik, hogy ki akarják űzni az úzvölgyi magyarokat és a magyar identitást, és meg akarják szüntetni a csíkszentmártoni fennhatóságot – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szerinte számontartani is nehéz, hány jogi normát sértett és sért meg Románia az úzvölgyi történésekkel összefüggésben.
Minden elemében jogsértő az a bírság, amelyet a román csendőrség vetett ki az úzvölgyi magyar katonatemetőt békés élőlánccal védő egyik székelyföldi magyar politikusra, Grüman Róbertre – mondta el. A bírság az ügy eddig megismert részleteinek fényében aligha tekinthető jogosnak és észszerűnek, a román alkotmányt, és a törvényeket illetően nem tekinthető megalapozottnak, továbbá semmilyen nyomós társadalmi szükséglet nem igazolta a gyülekezési jog gyakorlása miatt kirótt büntetés súlyosságát.
A románok egyetlen tagját sem vették őrizetbe
Ugyanakkor a rendőröket és a temetőt békésen védő magyarokat bántalmazó, a temetőt megrongáló, sírokat meggyalázó román emberek egyetlen tagját sem vették őrizetbe, és bírságot sem kaptak, pedig egy európai jogállamban már több tucat támadónak előzetes letartóztatásban kellene lennie, hiszen Úzvölgyében egy etnikai alapú, csoportosan elkövetett gyűlöletkeltő bűncselekmény történt – hangsúlyozta. Pászkán Zsolt leszögezte: az úzvölgyi ügy már 2017-ben is napirendre került a székelyföldi románok nyári egyetemi összejövetelén. Már akkor is azt hangoztatták, hogy a kérdést meg kell oldani, de az első hivatalos lépés csak 2018 augusztusában történt, amikor a román művelődési minisztérium körülbelül 50 ezer eurót adott az úzvölgyi nemzetközi temetőre.
Megjegyezte: a pénzt egy olyan önkormányzatnak adták, amelynek nem tartozik hatáskörébe a szóban forgó terület. Kiemelte: a román állam több esetben is beavatkozhatott volna, hogy elkerülje a botrányt, ám nem tette meg, és gyakorlatilag hagyta, hogy megtörténjen az, ami megvalósult június 6-án.
Román nacionalisták támadtak rá a temetőt védő civilekre
Másfél héttel ezelőtt mintegy ezer székelyföldi tiltakozó alkotott élőláncot az úzvölgyi temető előtt, hogy megakadályozza a temetőben törvénytelenül kialakított román parcella felszentelését. A helyszínre érkező több ezres román tömegben futballhuligánoknak látszó fiatalok is voltak, akik megkerülvén a csendőrségi egységeket hátulról jutottak be a sírkertbe, kitépték a székelykapu szárnyait, és utat nyitottak a tömegnek.
Forrás: Hirado.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS