Bajban az USA, a Google elleni perekkel sem tudják megregulázni a bigtech céget
A Google több évtizedes fennállása során számos per tárgya volt. A vállalatnak igen sok jogi problémával kellett szembenéznie, a szerzői jogok megsértésétől kezdve a trösztellenes törvények megszegésén át az adatvédelmi aggályokig... és a sor korántsem teljes. A Google elleni perek kapcsán fontos megemlíteni, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice – DOJ) 2016-ban indított eljárást a céggel szemben, majd a világ számos országában tettek kísérletet a bigtech cég monopolhelyzetének megakadályozására. A PestiSrácok.hu 2020-ban még demonstrációt is szervezett a Google budapesti székhelye előtt, annak diktatórikus cenzúrája miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az igazságügyi minisztérium és az USA nyolc állama kedden beperelte a Google-t, azzal vádolva azt, hogy jogellenesen visszaél az online hirdetéseket működtető technológiai monopóliumával. Ez az első trösztellenes pere az ügynökségnek a technológiai óriás ellen Biden elnöksége alatt. A kereset szerint a Google „korlátozta a versenyt a reklámtechnológiai iparágban azáltal, hogy szisztematikus kampányt folytatott a kiadók, hirdetők és brókerek által a digitális reklámozás megkönnyítésére használt csúcstechnológiai eszközök széles köre feletti ellenőrzés megszerzésére” – közölte a New York Times.
2020 óta ez az ötödik trösztellenes per, amelyet amerikai tisztviselők indítottak a Google ellen, miközben a törvényhozók és a szabályozó hatóságok világszerte megpróbálják megfékezni a nagy technológiai vállalatoknak az online információ és kereskedelem felett gyakorolt hatalmát. Európában az Amazon, a Google, az Apple és mások trösztellenes vizsgálatokkal és vádakkal szembesültek, míg a szabályozók új törvényeket fogadtak el a közösségi média ártalmainak és egyes gyakorlatok, például az adatgyűjtés korlátozására. Az Egyesült Államokban a Google-t különösen alapos vizsgálatnak vetették alá. 2020-ban államok egy csoportja Texas vezetésével trösztellenes pert indított a cég ellen a hirdetési technológiával kapcsolatban, míg az Igazságügyi Minisztérium és államok egy másik csoportja külön-külön perelte be a Google-t, mert azt állította, hogy visszaélt az online keresés feletti erőfölényével. 2021-ben néhány állam szintén beperelte a vállalat alkalmazásboltjainak gyakorlata miatt.
Az új per segíthet meggátolni a Google azon erőfeszítéseit, hogy világszerte megküzdjön a szabályozó hatóságokkal
– mondta William Kovacic, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság korábbi elnöke. Úgy fogalmazott: van rá esély, hogy egy vagy több ilyen kereset célba talál. Peter Schottenfels, a Google szóvivője szerint a per megpróbál győzteseket és veszteseket kikiáltani a rendkívül kompetitív reklámtechnológiai ágazatban.
Most megismétlik a Texas állam által 2020-ban indított alaptalan pert
− mondta, hozzátéve, hogy az Igazságügyi Minisztérium keresete hibás érvelést tartalmaz, amely lassítja az innovációt és kárt okoz a kiadóknak. Merrick B. Garland igazságügyi miniszter szerint a monopóliumok „veszélyeztetik a szabad és tisztességes piacokat, amelyeken gazdaságunk alapul”. Hozzátette:
Agresszívan fogjuk védeni a fogyasztókat, megvédjük a versenyt, és azon fogunk dolgozni, hogy mindenki számára biztosítsuk a gazdasági egyenlőséget.
Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a Google monopolhelyzetben van az internetes keresés területén, amelyhez hozzátartozik a hardvertermékek piaca is.
A Google elleni egyik legjelentősebb és legismertebb ügy az Oracle kontra Google, egy 2010-ben indult per, amelyet végül 2016-ban rendeztek. Az ügy tárgya az volt, hogy a Google megsértette-e az Oracle szabadalmaztatott kódját, amikor az Android operációs rendszert fejlesztette. Többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság a Google javára döntött, megállapítva, hogy az Oracle kódjának felhasználása a szerzői jog alapján tisztességes felhasználásnak minősül.
A Google ellen indított másik jelentős per a trösztellenes jogsértésekből ered. 2021 januárjában az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes pert indított a Google ellen, mivel az állítólag visszaélt piaci erejével azáltal, hogy saját szolgáltatásait előnyben részesítette a versenytársak által kínáltakkal szemben. A DOJ azzal érvelt, hogy ez elfojtotta a versenyt és az innovációt a digitális hirdetési piacon – ezt a vádat a Google határozottan tagadja. Ez az ügy még mindig folyamatban van, és ha bűnösnek találják, hatalmas pénzbírsággal sújthatja a technológiai óriást.
A Google-t a felhasználói adatok kezelése és az adatvédelmi kérdések miatt is bírálták. 2018-ban a Google rekordösszegű, 5 milliárd dolláros bírságot fizetett ki, amelyet az Európai Bizottság szabott ki, miután megállapította, hogy a vállalat megsértette az Android szoftver mobileszközökkel kapcsolatos uniós törvényeket. Konkrétan azt állapították meg, hogy a Google arra kényszerítette a felhasználókat, hogy telefonjuk használatának feltételeként telepítsék az alkalmazásaikat. Emellett egy másik jelentős ellentmondás is történt, amikor kiderült, hogy több millió Gmail-fiók személyes adatait a felhasználók beleegyezése nélkül célzott hirdetési célokra használták fel; jelenleg több csoportos kereset van folyamatban a vállalat ellen ezekkel a vádakkal kapcsolatban.
Nyilvánvaló, hogy a Google számára nem idegenek a jogi eljárások és a gyakorlatát övező viták; mindezek ellenére az ellene indított ügyek ellenére a technológiai óriás továbbra is a világ egyik legnagyobb vállalata és legismertebb márkája, amelynek nettó értékét 2021 májusában nagyjából 1 billió dollárra becsülik. Még nem tudni, hogy milyen további jogi eljárások jönnek ellenük, ahogy a technológia tovább fejlődik – de nem számít, mi történik ezekkel a perekkel, egy dolog biztos: egy jó techóriást nem lehet leállítani, pontosabban eddig még nem sikerült senkinek...
Ismerkedjünk meg a Google világával... avagy ilyen a Goolag
A Google, amelyet keresőmotor-óriásként ismertek meg a világon, rövid idő alatt az okostelefon-szoftverek legnagyobb gyártójává is előlépett. 2018-ban kiderülhetett mindenki számára, hogy ennél azért kicsit összetettebb ez a vállalatóriás. Már akkor azt írtuk, hogy akár egyenlőségjelet is tehetnénk a Google és Soros neve közé, az összefonódás látványos – és a jobboldali médiaplatformok számára igencsak hátrányos – volta miatt.
Nyilván a véletlennek köszönhető, hogy a Google News Lab igazgatója az az Olivia Ma, aki a Center for Public Integrity nonprofit szervezet igazgatóságának alelnöke is egyben. Olivia Ma nagy karriert futott be a Google környékén: volt már a Google+ hír- és médiakapcsolatokért felelős vezetője, vagy épp a YouTube „News and Politics” team alapítója. De menedzselte a YouTube 2012-es „választási stratégiáját”, valamint azért is felelt, hogy a YouTube kiemelt eseményekre (például az Arab Tavaszra) miként reagál. Emellett ő maga is készített három Obama-interjút, szintén a YouTube-on. A Center for Public Integrity az éves beszámolók alapján 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben biztosan kapott pénzt az Open Societytől; a támogatás összege ismeretlen, bizonyos források azonban 1,7 millió dolláros támogatásról is írtak már korábban.
Az elnökségi tagok között volt egykor a CNN-es Christiane Amanpour is, aki annál az ABC News-nál is dolgozott, amely szintén többmillió dolláros támogatást kapott Soros Györgytől, például 2004-ben, amikor a spekuláns George W. Bush-t szerette volna legyőzni. A milliárdos ekkor összesen 27 millió dollárt költött el különböző „független” médiumoknál, amelyektől azt remélte, hogy majd az ő javára befolyásolják a közvéleményt. Ennek tudatában már meg sem lepődtünk azon, hogy a keresőóriás egyik pályázati programjából nemes egyszerűséggel kirakták az Origót, miután a mindig haladó és objektív Google befolyása alá tartozó szervezetek jelentették, hogy egy Orbán Viktor illiberális diktatúráját támogató médium is pozitív elbírálást kapott egy fejlesztés támogatására. A lapot törölték a kedvezményezettek listájáról, a 24.hu kiadója, a 444.hu és az Index.hu mellől.
Ha leásunk egy kicsit a dolgok mélyére, gyorsan kiderül, hogy a Google-höz tartozó, az „újságírást megmenteni szándékozó” formációk régóta élvezik a spekuláns támogatását, aki, mint tudjuk, mindig csak jót akar. Nyilván ennek a nemes ideológiának köszönhető az is, hogy olyan algoritmus fejlesztésére pumpált jelentős összeget, ami a hamis hírek ellen veszi fel a harcot a világhálón, méghozzá a Mozilla szoftvere segítségével. A Mozilla Information Trust Initiative (MITI) telepítésével elsőként adatokat gyűjtenek az internetről, majd ezek segítségével olyan algoritmust hívnak életre, ami megszűri az elérhető tartalmat. A „tényfeltáró szoftverek” elkészítését az eBay alapítója, Pierre Omidyar és Soros György támogatta. Az pedig, hogy mi is minősül annak, nem a felhasználó dönti el, hanem egy mesterséges intelligencia.
A Youtube-csatornánk végleges likvidálása után kissé utópisztikusnak tűnhet, amit ezzel kapcsolatban akkor, 2017-ben megfogalmaztunk:
egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha a PestiSrácok.hu oldala soha többé nem lenne elérhető az információs sztrádán, mivel azt az algoritmus valószínűleg „fakenews” kategóriába sorolná és tiltaná le örökre, ellentétben például a Soros által pénzelt hírforrásokkal.
Pikáns, hogy a 2017 augusztusában megjelent híradásban arról értekeztek, hogy az internet nem tud a demokratikus társadalom szolgálatába állni, sőt, szerepe jelentősen csökken. Persze azért jelentős károkat tud okozni egy-egy (általuk) hamis(-nak minősített) információ. Ekkor még nem sejthettük, hogy ez a gondolatmenet szinte szó szerint megegyezik majd Soros György 2018-as davosi beszédével. Persze nyilván véletlenül.
Bár a PestiSrácok.hu már akkor megkongatta a vészharangot, mégsem sikerült ráirányítani a figyelmet arra a veszélyre, amit a közleményben bátran vállaltak is a fejlesztők: a MITI célja egyelőre az, hogy a programot telepítő különböző vállalatok segítségével a világ számos országából minél több adatot begyűjthessen az internetről, ezáltal pedig „jobban megértsék a hamis hírekkel kapcsolatos problémákat, és kiderítsék, hogy mit lehetne tenni”. Azért ez viszonylag rövid idő alatt elég jól sikerült nekik. A cég fejlesztői egyébként a 2016. évi választásokon és az azt követő időszakban vizsgálták meg a Firefox-felhasználók szokásait, majd tanulmányt készítettek arról, hogy milyen kereséseket indítottak és milyen weboldalra kattintottak azok, akik ezt a böngészőt választották. Ebből vonták le a következtetést, hogy mennyi új hamis weboldal jelent meg, és hogy ez a hamis lefedettség hogyan befolyásolta az emberek viselkedését. A Mozilla bejelentését követően több szakember aggódásának adott hangot: véleményük szerint a szoftver rövid idő alatt olyan digitális fegyverré válhat, amivel irányítani tudják majd az emberek gondolkodását a számukra elérhető tartalmak szűrésével. Erre pedig tényleg nem is kellett sokat várni, bár fontos megjegyezni, hogy ezt nem csupán egyetlen szoftver segítségével érték el.
A Google természetesen tökéletesen illeszkedik az ilyen orwelli megfigyelési rendszerhez. Ez messze a legnagyobb monopólium, amelyet a világ valaha is látott, és adatokat szippantó csápjai mélyen bejutnak mindennapi életünkbe, begyűjtve az összes megtett lépést és beszélgetést, akár online, akár a való világban. Mert a Google valóban nyomon követ bennünket, még akkor is, ha nem gondoljuk.
És akkor kicsit rugaszkodjunk el a Google Maps-tól, a helyelőzményektől, amit simán Gmail-fiókunk alapján tudnak rólunk. A legtöbb webhely az „ingyenes” Google Analytics programot használja az oldalon végzett tevékenységek nyomon követésére. A Google 2005-ben megvásárolta az Urchin szoftvert, és elidegenítésével képesek voltak integrálni ezt a fontos megfigyelő eszközt az internet nagy részébe. A Google Analytics integrálódik a Google hirdetési hálózati monopóliumához, valamint a Gmail e-mail szolgáltatásához. Ezek a rendszerek természetesen nem ingyenesek; inkább nevezhető egy szorosan integrált megfigyelőeszköz-csomagnak, amelyben adatokat adnak el. Ezek az eszközök adatgyűjtést végeznek más Google-termékekkel együtt, például az Android „okos” telefonjaival, otthoni biztonsági rendszerekhez kapcsolódva, és még a Google otthoni asszisztensét nem is említettük.
És ez még csak „a jövő kezdete”. Amint arra a The Intercept egy 2020. január 27-i cikkben rámutatott, az arcfelismerő és videoanalitikai szoftverekkel felszerelt intelligens fényképezőgép-hálózatok még inkább előmozdítják majd a globális megfigyelést. 2021 végére az IHS Markit marketingcég azt jósolja, hogy 1 milliárd kamera figyeli a nyilvános mozgásokat az egész világon.
Persze a Google monopóliuma jóval meghaladja az internetes keresést, hiszen potenciálisan veszélyes egyeduralommal rendelkezik az online reklámozás terén is. A Google 2007-ben megvásárolta a DoubleClicket, amely már uralta a digitális hirdetési piacot. És ebben igazi veszély rejlik: a Google már óriási mennyiségben ismeri az egyes webhelyekre küldött forgalmat – honnan jön, milyen tartalmakra keresnek rá az emberek, akár néhány alapvető demográfiai adatot is szolgáltatnak.
Vajon ki vásárolta meg a Google jelentős részét...?
Soros György 2018-as davosi beszéde után drasztikusan növelte részesedését több techcégben annak ellenére, hogy korábban „fenyegetésnek” nevezte az ilyen vállalatokat. Majd – miközben progresszív csoportok lelkes pénzügyi támogatója volt a közösségi médiában – kampányt indított a Facebook szétdarabolására. 2018-bana Soros Fund Management 159 200 Facebook-részvényt vásárolt (becsült értékük 31 millió dollár), 250 000 Twitter-részvényt zsebelt be (11 millió dollárra becsülik értéküket) és 54 500 Apple részvénnyel is (10 millió dollárra becsült értékben) gazdagította portfólióját. Soros ezen kívül 12 400 részvénnyi részesedést jelentett be az Alphabetben, a Google anyavállalatában, amelynek értéke 14 millió dollár.
Persze hiba lenne azt gondolni, hogy ez egy hirtelen jött ötlet volt részéről. Nem árt tudni, hogy Soros 2007 óta kereskedett a Google-részvényekkel, de 2011 második negyedévében eladta mindet. A Forbes arról ír, hogy ezután 2011 harmadik negyedévében 1126 részvényt vásárolt, részvényenként körülbelül 550 dolláros áron. A negyedik negyedévben bonyolította eddigi legnagyobb vásárlását: 258 900 részvényt vett, részvényenként mintegy 592 dollár értékben, összesen 154 millió dollár befektetéssel. A Google ötödik legnagyobb részvényese, portfóliójának 7,3 százalékával 2012-ben Soros György volt, 2019 második felére viszont már 71,2 millió dollárral volt jelen a Google anyavállalatában, a hetedik legnagyobb részvényesként. A portfólió további kiegészítései között szerepelt az eBay Inc. és a Symantec Corp., de érdemes megemlíteni a Netflix-részvényvásárlásokat is.
Nos, mindezek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a PestiSrácok.hu Youtube-csatornáját szó nélkül törölte a Google 2020-ban; akkor tüntetést is szerveztünk a cég budapesti központja elé, ahol mintegy ötezren tüntettek a techóriás által alkalmazott cenzúra miatt. A mára nemzetek felettivé vált, az egész életünket átszövő, saját szabályait másokra is ráerőltető cég ugyanis felszólítás és/vagy figyelmeztetés nélkül törölte a PestiSrácok.hu videócsatornáját, majd pár nappal később az újonnan létrehozottat is.
A történelem ismétli önmagát, ugyanis szinte napra pontosan három éve likvidálta a Google a PestiSrácok.hu YouTube-csatornáját. Úgy, ahogy volt, törölték a több mint hét év alatt feltöltött hétszáz videóanyagunkat – érdemi indoklást akkor sem kaptunk. Tavaly szeptemberben indítottuk útjára a PS TV YouTube-csatornánkat, amely alig két hónap alatt a magyar hírportálok tartalmainak versenyében a legtöbb lejátszást elérő, azaz a legnépszerűbb csatorna lett – az eredményekről többször is beszámoltunk. Talán ez szúrhatta a szemét a Bíró Pál vezérigazgató által szerződtetett magyar cenzorcsapatnak, amely ismét egy transzparensen működő, a magyar és uniós médiaszabályozásnak magát teljes mértékben alávető, konzervatív csatornát törölt. Bár az sem kizárt, hogy ennél jóval egyszerűbb ok áll a háttérben: mert megteheti. Miért is ne tenné meg...?
És vajon miért is nem hajlandó törölni azt a videót, amelyen egy újságírónő meggyilkolása látható? Bár a brutális bűncselekmény évekkel ezelőtt történt, a felvétel azóta is elérhető a világhálón. Allison Parkert és operatőr kollégáját egy televíziós interjú készítése közben több lövéssel végezte ki egykori munkatársa, Vester Flanagan, aki a vérengzés után öngyilkos lett, de előtte még közzétette a gyilkosságról készült videót a közösségimédia-felületein. Allison édesapja, Andy Parker több alkalommal is arra kérte a Youtube-ot tulajdonló Google-t, hogy távolítsák el a lánya meggyilkolásáról készült felvételeket, a Google viszont azt válaszolta Parkernek, hogy először nézze végig a videót, majd a szabályoknak megfelelően jelentse azt. A Blikk beszámolója szerint az apa felháborodva nyilatkozott a CNN-nek arról, hogy milyen magyarázattal utasították el kérését.
A Google székháza elé szervezett demonstráción elhangzott beszédeket itt nézhetik meg.