Az MSZP patkányügyi szakértőjének, Bangóné Borbély Ildikónak ismét sikerült saját magát lábon lőnie egy minapi sajtótájékoztatója után. A Borsod Megyei Kórházat vádolva ugyanis olyan orvosmaffia hálójáról értekezett, amelyről amellett, hogy eddig évente sokmilliárdos kárt okozott a magyar egészségügynek, mára kiderült, hogy ha valakinek van köze ehhez az állítólagos maffiához, az pontosan Bangóné, bármilyen furcsán is hangzik. El is mondjuk, hogyan! (Cikkünket az írás végén látható helyesbítéssel frissítettük!)
Bangóné Borbély Ildikó a tőle megszokott magabiztossággal állt ki csütörtökön a sajtó munkatársai elé és vádolta némasággal, illetve összejátszással Kásler Miklós egészségügyért felelős minisztert a Borsod Megyei Kórházban történt bűncselekmények gyanúja kapcsán. A képviselőt nem zavarta az a tény, hogy a kérdéses ügyek a kórház jelenlegi, Kásler Miklós által megbízott főigazgatójának megbízatása előtti időszakhoz köthetők, és a szálak a szocialisták által preferált, gyanús egészségügyi vállalkozói körhöz vezetnek. Dr. Révész Jánost Bangóné annak ellenére vádolja szabotázzsal és cinkossággal, hogy az intézet jelenlegi vezetőjeként a hatóságokkal együttműködve dolgozik a sugárterápiás gépek körüli mutyizással okozott milliárdos kár felderítésén. Bár azt legkésőbb az őszödi beszéd óta minden politikailag nem analfabéta vagy közéleti újszülött honfitársunk tudja, hogy a magyar baloldal „a delet leszámítva” a nap másik 23 órájában folyamatosan hazudik.
A jól ismert privatizáció
A miskolci megyei kórház körüli problémás ügyek komoly összefonódásokra mutatnak rá. A visszaélések szinte kivétel nélkül az intézményt 17 évig főigazgatóként vezető Dr. Csiba Gábor regnálásának idejére tehetőek, aki annak ellenére, hogy még a Békemenet élvonalában is végigvonult és szakmai kiállásával hangosan támogatta a 2010 előtti fideszes ellenzéket, kapcsolatba került az egészségügyi intézményrendszert az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején fosztogató és csődbe taszító vállalkozókkal.
Talán sokan emlékeznek még a szakorvosi ellátás privatizációja, illetve az akkori SZDSZ-es egészségügyi miniszterek által különösen kedvelt PPP-s konstrukcióban működő egészségügyi szolgáltatások körüli botrányokra, az adófizetőket érő sokmilliárd forintos károkozásokra. Itt kezdődik a mi történetünk is. A miskolci hisztériakeltés mögött ugyanis egy, az ügyre rálátók által csak orvosmaffiaként emlegetett kör és a mögöttük álló Medcenter Kft.-s érdekcsoport áll, amely az új főigazgató miatt jelentős sérelmeket szerzett a Borsod Megyei Kórháznál.
A Medcenterrel kapcsolatban meglepő módon az egészségügyi témákban amúgy különösen pártosan viselkedő Index.hu kezdett felderítő munkába 2017-ben. Ekkor a Hajdú-Bihar megyei főügyészség meg is erősítette számukra, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás V. S. ellen, aki a cégadatok szerint minden bizonnyal Varga Sándor, a Medcentert 2005 és 2014 között ügyvezetőként irányító személy lehetett. A céget 2014-ben vette át Gubacsi László, akinek vezetése alatt a céggel kapcsolatba került hálózat végül a Ficzere Andrea által vezetett Uzsoki Utcai Kórházban is érdekeltségeket szerzett.
Kattan a bilincs
A Medcenter-klán az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején kiterjedt hálózattal szőtte be az ország egészségügyi intézményeit keresztül-kasul, kihasználva valamennyi kiskaput. A cégvezető Gubacsi egyik üzlettársa még 2009-ben kapott lehetőséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi hálózat átszervezésére. Az üzlettárs, Dr. Kiss Zoltán Tamás a feladatot egy megyei egészségügyi gigaholdinggal oldotta meg, azonban a cég működését – nem meglepő módon – komoly visszaélések gyanúja övezte, aminek eredményeképp nyomozás indult és Kiss Zoltánt is letartóztatásba helyezték. A Medcenter-klán itteni ténykedésével 4 milliárd forintos adósságot hagyott maga mögött.
Dr. Kiss Zoltánt a rendőrség 2012-ben helyezte előzetes letartóztatásba a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egészségügyi Holding Zrt. vezérigazgatójaként neki felróható vádak alapján. Fotó: szon.hu
A szálak összeérnek
Az eddig kusza szálak, amikből biztosan csak ordas disznóságok láthatóak. Az egészségügy állami forrásait leszívó, inkább baloldali kötődésű társaság feltérképezésnél a szálak a már említett Ficzere Andrea főigazgató környezetében futnak össze. A csinos orvosmenedzser körül rengeteg ember megfordul, akik között a véletlenszerűnél jóval nagyobb számban találunk medcenteres figurákat. A doktornő pályáját egyébként a debreceni Neurológiai Klinikán kezdte; történetünk több szereplője is abban a szakmai környezetben szocializálódott.
Dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója
Köztük Kiss Zoltán Tamás, akinek a 2009-es nyíregyházi kinevezését követően a doktornő is követte őt ténykedésük új helyszínére, így Ficzere Andrea a Debreceni Egyetem Egészségügyi Informatikai Tanszékének informatikai projekt-vezetője lett, amely feladatkör keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding élére frissen kinevezett vezérigazgató, Dr. Kiss Zoltán Tamás munkáját segítendő tevékenykedhetett Nyíregyházán. Ezt a munkahelyét pedig 2012-ben, Kiss bukásakor adta fel. Ugyanis természetesen arról a fent említett Kiss Zoltánról van szó, akit 2012 februárjában nagy vagyoni hátrány okozó hűtlen kezelés gyanújával letartóztatott a Készenléti Rendőrség. Egy rövid közjáték után hamarosan az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatói székében landolt a kalandos pályát befutó doktornő.
Zűr a sárréti oázisban
Habár a festői Püspökladányt nem feltétlen gondolnánk a nagypolitika színpadán releváns történések színterének, a szociálliberális ámokfutás éveiben végbement egészségügyi „káoszosítás” eredményeképpen ez az alföldi város is olyan helyzetbe került, hogy a helyi rendelőintézetet fenntartó egészségügyi szolgáltató cégben sorakozó csontvázak nemhogy a szekrényt, de egyenesen a házfalat döntötték volna már ki. A városi egészségügyi szolgáltató tulajdonosi körébe ugyanis egy pályázat céljából be kellett vonni egy külső vállalkozást is. Önkormányzati iratok szerint ez a Mapet Kft. volt, és szintén az önkormányzati források tanúskodnak róla, hogy a Mapet jelenléte botránnyal fenyegető problémákat okozott a városnak. A városi egészségügyi szolgáltató cégnek az élére igazolt át Nyíregyházáról Ficzere Andrea, amit fent rövid közjátéknak neveztünk az ő életében. A konszolidáció a kényes politikai térben jól sikerült. Mégpedig olyan jól, hogy a Mapet valamikori létezésének azóta sem maradt nyoma semmilyen nyilvános cégnyilvántartásban.
A két grácia
A Püspökladányi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. helyzetének rendezésére vonatkozó bizalmi feladat ellátása érdekes körülményekre világít rá. Ficzere Andrea rövid életű püspökladányi munkásságával egy időben ugyanis az akkor még országosan ismeretlen MSZP-s politikus, Bangóné Borbély Ildikó a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagjaként dolgozott. A történet érdekes adaléka, hogy a manapság gyakran gyűlölködő képviselőnő a Püspökladánytól nem messze fekvő Kaba szülötte. A cikkünkben sokat emlegetett Medcenter Kft. pedig a véletlenek furcsa összjátéka okán szintén Kabáról indult országos hódító útjára, pont abban az időben, amikor a szocialista politikusnő hazaköltözött és a szülővárosában telepedett le gyermekei születése után. Habár ez így is legalább elgondolkoztató helyzet, de a gyanúnkat erősíti, hogy a Medcenter-klánnal családi és üzleti alapon is kapcsolatba került Ficzere Andrea Püspökladányba érkezése előtt alig egy évvel, 2011-ben az MSZP Bangóné Borbély Ildikót indította a püspökladányi időközi választáson, tehát a Sárrét koronázatlan szocialista gonosz mostohájának mindenképpen aktív kötődése van a településhez.
Helyesbítéssel kell azonban élni a fentebbiek tekintetében. Bangóné nem a teljes ismeretlenség homályából politizálhatott, a politikusnő ugyanis a szolidaritást úton-útfélen hangoztató pártja felkérésére másfél évtizeddel ezelőtt, a 2004. december 5-i gyalázatos népszavazás kampányában óriásplakátokon szállt szembe a „lehuszonhárommilliórománozott” határon túli nemzettársainkkal szemben. Íme, az emlékezetes plakát, amellyel Bangóné és kis családja örökre belopta magát a gyűlölet legnagyobb mestere, Gyurcsány Ferenc kérges szívébe.
2004-ben az egész Bangó család mosolya biztatta az anyaországi magyarságot, hogy büszkén tagadja meg külhoni testvéreit. Fotó: Magyar Idők
„A hála nem marad el”
Visszatérve az MSZP-s, DK-s Monopoly-játszmához és a 2011-es időközi választáshoz: mindennemű rosszindulatú feltételezést félretéve megállapítható, hogy a püspökladányi közjátékot követően mind Ficzere, mind Bangóné karrierje látványosan felívelt. A kisvárosi egészségügyi szolgáltató ügyvezetőjéből az akkor egyik legjobb felszereltséggel rendelkező kórháznak számító Uzsoki utcai intézmény főigazgatója lett, míg az addig mindösszesen megyei önkormányzati képviselői posztot elnyerő Bangónéból még szintén ebben az évben az MSZP elnökségi és választmányi tagja válhatott. Ezt követően pedig 2014-ben a szocialista politikusnő listás helyen bekerült az Országgyűlésbe is. Bár információink ennél több összefonódást sejtetnek, a tényeknél maradva annyi bizonyosan kijelenthető, hogy Bangóné és Ficzere Andrea az eltelt évtizedet ugyanabban a csónakban evezve töltötte el.
A remény hal meg utoljára
Annak ellenére, hogy csütörtökön Bangóné épp Kásler Miklósnak akart utat mutatni, sikerült újból betekintést nyernünk az ellenzék közéleti felfogásába, illetve az ellenzék által pajzsra emelt megmondóemberek valódi életébe és munkájába. Sejthető azonban, hogy az ellenzéki politikai kultúra szerves részét képező szerecsenmosdatás jegyében Gréczy Zsolthoz hasonlóan első körben még Bangónét igyekeznek majd áldozati szerepben feltüntetni. A történet szálait bogozgatva mégis mit mondhatnánk? Talán csak ennyit: „Elvtársak előre, tovább a Gréczy-féle úton!” (Folytatjuk.)
Helyesbítés
Cikkünk eredeti verziójában azt állítottuk, hogy Csiba Gábor volt Borsod megyei kórházigazgató testvére és Ficzere Andrea között egy időben bizalmi, magánéleti viszony állt fenn. Az ügy szereplőinek jelzésére ezt az értelemszerűen nem megerősíthető állításunkat visszavonjuk, dr. Csiba Lászlótól és Ficzere Andreától elnézést kérünk.
Visszautasítja Bangóné vádjait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Bangóné Borbély Ildikó csütörtöki sajtótájékoztatóján gazdasági összefonódást emlegetett az emberi erőforrások minisztere, valamint a Borsod megyei kórház vezetője, Révész János között. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is visszautasította a miskolci központi kórházat ért MSZP-s állításokat az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében. Előző nap az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) utasította vissza Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő gyógyszerbiztonságot érintő kijelentéseit. Bangóné Borbély Ildikó csütörtöki sajtótájékoztatóján gazdasági összefonódást emlegetett az emberi erőforrások minisztere, valamint a Borsod megyei kórház vezetője, Révész János között. Az ÁEEK szombati közleményében egyebek között azt írta, hogy megítélésük szerint a képviselő „hangneme és stílusa nem méltó a közfeladatot ellátó intézményekhez, illetve a politikus országgyűlési képviselői mivoltához”. Tájékoztatója során Bangóné Borbély Ildikó „folyamatosan egy több hónapja készült névtelen levélben megfogalmazott, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Központi Kórházra, illetve annak jelenlegi vezetésére vonatkozó, bizonyítás nélküli állításokat és rágalmakat ismételgetett, és ezekkel próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra és a hivatalos szervekre” – olvasható a közleményben. Az ÁEEK rámutat arra, hogy a sajtótájékoztatóból ugyanakkor „kimaradt” maga a Központi Kórház, és annak jelenlegi vezetője, Révész János tett feljelentést korábbi gazdasági és szakmai bűncselekmények gyanúja miatt. „A képviselő asszony azt sem említette, hogy a kórházzal kapcsolatos valamennyi nyomozás a jelenlegi főigazgató regnálása előtti időszakra vonatkozóan indult” – írták. A közlemény szerint a képviselő nyilatkozata mögött láthatóan az a szándék húzódhat meg, hogy „elterelje a figyelmet Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészségügyi ellátási rendszerének számos, régi gyökerű működési problémájáról”. Amikor 2018-ban Révész János átvette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház vezetését, az ÁEEK fenntartása alá tartozó intézmény rendkívül nehéz gazdasági és szakmai helyzetben volt – fűzték hozzá. „Az új menedzsment jelentős fordulatot hajtott végre, stabilizálta a gazdálkodást, és az utóbbi egy évben az egészségügyi intézményben megközelítőleg hétmilliárd forint értékű beruházás valósult meg, amelyeknek célja a népegészségügyi mutatók javítása volt, különösen a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések területén” – olvasható a közleményben.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS