Annak ellenére, hogy eredményes volt a mai köznevelési kerekasztal és a tárgyalásokkal a szakma is elégedett volt, a pedagógusok mégis megtartják a szombati, budapesti tüntetésüket – értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk úgy tudja, a szervezők nem akarják lefújni a demonstrációt, pedig az oktatás átalakításának folyamata a mindenki által elfogadható konszenzus felé halad. Értesüléseink szerint a mai tárgyaláson csak a pedagógusok alapilletményének minimálbérhez kötésére mondott határozott nemet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, egyébként a kabinet még a legkényesebb kérdésre se mondta azt, hogy nem. Ma kiderült, átszabják a Klik költségvetését.
MIKLÓS KATA – SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Átalakul a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetése, módosul a közbeszerzések folyamata, várhatóan még ebben a félévben megkapják az intézményvezetők a gazdálkodásukat segítő igazgatói kártyát, amivel önállóan intézhetnek iskolai javításokat, beszerzéseket, azonnal rendezik a jövedelemelmaradásokat, intézkednek a nyugdíja korú pedagógusok foglalkoztatásáról és kevesebb lesz a tanárok adminisztrációs kötelezettsége – többek között ezekről az azonnali intézkedésekről állapodtak meg a köznevelési kerekasztal mai ülésén a résztvevők. A tárgyalás után minden résztvevő elégedetten állt fel az asztaltól. A PestiSrácok.hu megtudta, mindezek ellenére a pedagógusok mégis megtartják a szombati, budapesti tüntetésüket. Portálunk úgy tudja, a szervezők nem akarják lefújni a demonstrációt.
Rétvári szerint jó az irány
Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a PestiSrácok.hu kérdéseire nyomatékosította, széleskörű volt az egyeztetés, a tárgyalástól csak a Galló Istvánné által vezetett Pedagógusok Szakszervezete tartotta magát távol. “Fontos lett volna, hogy eljöjjenek, mert a köznevelési rendszer átalakításának epicentruma most itt, a tárgyalóasztalnál van. Megoldást csak itt lehet találni, aki ezekből kimarad, önmagát rekeszti ki. Az oktatási rendszer átalakítása, javítása jó irányba indult el, mindenki bizakodva állt fel a kerekasztaltól” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence. Kérdésünkre, hogy vajon a szervezők miért akarják mégis megtartani a szombati tüntetésüket, Rétvári megismételte, a megoldást csak ilyen keretek között lehet megtalálni. Hozzátette, érdekes, hogy az a Pedagógus Szakszervezet tüntet, amely el sem jött a tárgyalásra.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: az azonnali megoldást igénylő területek között határozták meg a jövedelemelmaradások rendezését, a nyugdíjas korúak foglalkoztatását. Megerősítette, hogy a tanfelügyeleti önértékelési folyamat lerövidül. A vonatkozó rendelet hamarosan elkészül – jelezte. A miniszter kiemelte: plusz 234 milliárd forintot kaptak, illetve kapnak a pedagógusok, idén szeptemberben és jövő szeptemberben egyaránt újabb béremelés várható. Ezenkívül más béremelést nem tudnak vállalni – jelezte. Kitért arra is, hogy az ingyenes tankönyvellátás rendszere komoly megtakarítást jelent a családoknak, e célra eddig 15 milliárdot fordítottak. Nem tudják úgy újra kinyitni a tankönyvpiacot, hogy az újabb drágulást, pluszterheket eredményezzen – fogalmazott, hozzátéve: a gyermekétkeztetésben a rászorulók számára biztosított napi háromszori ingyenes étkezést is szeretnék továbbvinni. Balog Zoltán értékelésében rámutatott: azért hívták össze a köznevelési kerekasztalt, mert világossá szeretnék tenni, hogy azokat a bajokat, nehézségeket, amelyek a magyar köznevelési rendszert jellemzik, együtt szeretnék megoldani a pedagógusokkal, a szülőkkel, a diákokkal és azokkal a szakemberekkel, akiknek komoly mondanivalója van a témában. A tárcavezető megköszönte a résztvevők konstruktív hozzáállást, egyúttal kiemelte: mindenkit szívesen látnak a kerekasztalnál, amely kéthetente ülésezik majd és ülései között munkacsoportokban folyik a munka. Aki nincs itt, sajnálják, rossz döntés nem jelen lenni – fogalmazott Balog Zoltán.
A PestiSrácok.hu információi szerint a kerekasztalt véleménygyűjtés előzte meg, a tárca az ország összes, állami fenntartású iskolájával egyeztetett, több mint 2200 intézményből mintegy ötezer javaslatot, véleményt dokumentáltak.
Nem volt tabutéma
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott a megbeszélés után, hogy elégedett, a tárgyalóasztalnál minden olyan kérdés előkerült, amit hallhattak, olvashattak az elmúlt időszakban. “Nem volt tabutéma, sikerült olyan módszereket találni, amelyek eredményre vezethetnek” – mondta.
“Minden megtörtént, amit egy ilyen első tárgyalástól várhat az ember. Mindenki elmondhatta a véleményét, álláspontját és abban állapodtunk meg, hogy az azonnali intézkedéseken túl hat témában állítunk fel munkacsoportokat, ahova minden érintett delegálhatja saját képviselőit. A hat téma a következő: a tanagyagtartalmak, alap- és kerettantervek áttekintése, a fenntartás, a megfelelő finanszírozás, a pedagógus életpálya és a diák életpálya, valamint a háttérintézmények jövője. A mai kerekasztalon a legkényesebb kérdésekről is lehetett beszélni, a kormány még ezekre sem mondott nemet” – fejtette ki kérdésünkre Horváth Péter. Érdeklődésünkre elárulta, szerinte az intézmények fenntartását az államnak kell ellátnia, de a színvonalon emelni kell.
A civileket is bevonják a munkába
Értesüléseink szerint a mai tárgyaláson csak a pedagógusok alapilletményének minimálbérhez kötésére mondott határozott nemet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is azt emelte ki legfőbb pozitívumként, hogy az állami oldal a legkényesebb kérdésekben sem mondott nemet, így a következő fordulókból az állam szerepéről, az intézmények autonómiájáról, gazdasági önállóságáról is beszélni tudnak. Fontosnak tartotta azt is, hogy azokat a civileket, akik nem tudtak jelen lenni, bevonják a szakbizottsági munkába. E kérdésben a tárca nyitottnak mutatkozott – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Mendrey László a PestiSrácok.hu-nak leszögezte, úgy tűnik egy ilyen krízishelyzetre volt szükség ahhoz, hogy értelmesen lehessen beszélni a közoktatás kérdéseiről. A PDSZ elnöke kiemelte, nem volt tabutéma, mindenről lehetett beszélni, a gyerekek túlterheltségétől kezdve a tankönyvliberalizáción át a KLIK létjogosultságáig. “Az már más kérdés, hogy ezek közül mi fog majd a végén megváltozni. Olyan kardinális kérdések is napirendre kerületek, amelyek rendszerszintén érintik a köznevelési törvényt, de erről még szó lesz a további egyeztetéseken. A hat munkacsoportnak április 30-ig kell megvizsgálni, milyen lehetőségek vannak a többi között a kerettanterv csökkentésére és a pedagógusok béremelésére” – mondta Mendrey László.
Nem marad el a tüntetés
Portálunk azon kérdésére, hogy szerinte a szervezők miért nem fújják le a szombati gigatüntetést, Mendrey kifejtette, semmi okát nem látja, hogy ne tartsák meg a demonstrációt. “Függetlenül a mai nap eredményeitől jeleztem a kormánynak, hogy élünk a demokratikus nyomásgyakorlás eszközével.”
Madarász Péter, a tiltakozást elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója – szerint a találkozó elérte a célját. “Minden fél meghallgattatott és minden fájó téma elhangzott” – fogalmazott, majd hozzátette: a kerekasztallal széleskörű szakmai egyeztetés indul, ami az ágazat stratégiai szintű újragondolásának tekinthető. Kiemelte továbbá, hogy miniszteri felkérésre igyekszik majd a “végeken tanító” elkötelezett pedagógusukat is bevonni a kerekasztal munkacsoportjainak munkájába.
A forrásnövelés nem megoldás
Parragh Lászó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a gazdaság is kárát látja, ha egy ország oktatása nem működik jól. Kiemelte, a rendszerváltás óta mintha lelassult volna az idő a közoktatásban, ami miatt sok dolgot pótolni kell. Erre ad jó lehetőséget a most kezdődő kerekasztal, amely alapjaiban, mélyre hatolva tekinti át a jelenlegi rendszert – fejtette ki. Parragh László a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy sok diáknál már az alapkompetenciák is hiányoznak, vagyis nagy részük nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni. Az MKIK ezért szükségesnek tart egy az alapkészségek elsajátításának fejlesztésére törekvő nemzeti stratégiát, továbbá fontosnak nevezte a digitális oktatás támogatásának növelését is. Kitért arra is, hogy a változtatások nélküli forrásnövelés nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre.
A pártok szerint…
A fideszes Pósán László a gyermekek felkészültségét nevezte a legfontosabb kérdésnek és kiemelte, hogy rövid időn belül jó néhány kérdésben konkrét eredmény lehet. Méltatta, hogy a kerekasztal konkrét ütemtervet dolgozott ki világos határidőkkel és világos feladatkijelöléssel, amit nagyon gyakorlatias megközelítésként értékelt. A fideszes politikus a legfontosabb kérdésként beszélt a gyermekek tudásáról, felkészültségéről, s arról, hogy ehhez motivált és jó pedagógusok kellenek. Mindehhez azokat a feltételeket, amelyek aktuálisan problémát okoznak, át kell nézni, ki kell javítani – mondta, hozzátéve: ez indult el a kerekasztal működésével.
A Jobbik szerint amíg a kormány nem látja be, hogy alapvető reformok kellenek az oktatási rendszerben, addig a köznevelési kerekasztaltól sem várható semmi érdemi lépés. Dúró Dóra, a kulturális bizottság jobbikos elnöke a testület ülését követően úgy nyilatkozott: a köznevelés rendszere ma csődben van, ennek ellenére a kormánypárti politikusok azzal vannak elfoglalva, hogy a probléma jelentőségét igyekeznek csökkenteni.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az oktatás ugyanolyan válságban van, mint a köznevelési kerekasztal tanácskozásának megkezdése előtt volt. Tóbiás József keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, radikálisan csökkenteni kell a tananyag mennyiségét, az iskolaigazgatóknak vissza kell kapniuk szuverenitásukat, a tanároknak az autonómiájukat, biztosítani kell a szabad tankönyvválasztást, valamint fizetésemelésre van szükség. Hangsúlyozta, tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy további források nélkül nincs hatékony oktatásügy, nincs sikeres jövő.
Az Együtt független országgyűlési képviselője szánalmas színjátéknak nevezte a köznevelési kerekasztal működését. Szabó Szabolcs újságíróknak úgy nyilatkozott: ha a diákok, a szülők és a tanárok változást akarnak elérni az oktatásban, akkor eljött az ideje, hogy “beleálljanak a tiltakozásba”. A politikus nemzeti konszenzust, közös gondolkodást sürgetett az ügyben.
Az LMP túlságosan szűknek ítélte a köznevelési kerekasztal-tárgyalásokba bevontak körét. Országgyűlési képviselőjük a kulturális bizottság keddi ülését követően arra szólította fel a kabinetet: ne csak a “barátaival” tárgyaljon és pótolja a közoktatásból kifont forrásokat. Ikotity István úgy fogalmazott: ezer sebből vérzik a közoktatás rendszere, és ha a kormány ezekre nemcsak “sebtapaszokat”, hanem valódi megoldást kíván találni, szélesítse a tárgyalásokba bevontak körét.
Nyissák ki a köznevelési kerekasztalt, merjék vállalni a nyilvánosságot és hallgassanak azokra, akik a vállukon viszik “a romokban heverő oktatási rendszert” – követelte pártja nevében Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője. A Párbeszéd Magyarországért (PM) is azt követeli, hogy szélesítsék ki a kerekasztalt. Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján képmutatónak nevezte, hogy a kormánypárti politikusok úgy tesznek, mintha újdonság lenne, hogy romokban van az oktatás, miközben a pedagógusok és a szakszervezetek öt éve erre panaszkodnak. A független országgyűlési képviselő egyúttal viccnek minősítette a köznevelési kerekasztalt.
Vezető kép: Palkovics László oktatási államtitkár, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Rétvári Bence miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Czunyiné Bertalan Judit eddigi köznevelési államtitkár, Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Madarász Péter, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója (b-j) érkezik aköznevelési kerekasztal első ülésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2016. február 9-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS