Trianont követően száz év óta hátrányt jelentett magyarnak lenni, most eljött az ideje, hogy az végre előny legyen; hogy a magyarságnak jobb iskolái, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek, és a magyar állampolgárság által a közjogi értelemben vett nemzetnek is teljes jogú tagja lehessen minden magyar – jelentette ki Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács előtt elhangzott köszöntőjében csütörtökön. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, Magyarország számára fontos, hogy a diaszpóra magyarsága érezze, “bármi történik, van egy hazátok, Magyarország, ahová mindig hazajöttök. Nem turistaként, nem menekültként, hanem haza..”
“Isten hozta a világ magyarságát itthon” – köszöntötte a magyar diaszpóraszervezetek képviselőit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, a hagyományosan a Várkert Bazárban megrendezésre kerülő Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) aktuális ülésén. A szokásoknak megfelelően az MDT ülésének másnapján kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésére, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond majd.
Magyarország nem felelősséget érez, hanem felelősséget visel
Semjén Zsolt elöljáróban arról beszélt, 2010-ben az első Orbán-kormány megalakulásakor a Gyurcsány-kormány ezirányú érdektelenségét követően alapjaitól kellett átgondolni és újjászervezni a határon túli magyarokkal való kapcsolat és a nemzetpolitika kérdését. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, ez ugyanakkor módot teremtett arra is, hogy új filozófiai alapokra építsék fel az összmagyar-koncepciót, többek közt arra keresve a választ, mi a magyar állam értelme és célja túlmutatóan a mindennapi kötelezettségén. Kifejtette, a magyar állam értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása, életminőségének javulása, amely csak akkor tud megvalósulni, ha minden nemzetrész fennmarad.
A magyarság olyan, mint háromlábú szék, amelynek egyik lába az anyaországi, másik a Kárpát-medencei a harmadik pedig a diaszpóra magyarsága. Ha ennek a széknek bármelyik lába eltörik, akkor felborul ez a szék
-fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra, Trianont követően száz év óta hátrányt jelentett magyarnak lenni, most eljött az ideje, hogy az végre előny legyen, hogy a magyarságnak jobb iskolái, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek, és a magyar állampolgárság által a közjogi értelemben vett nemzetnek is teljes jogú tagja lehessen minden magyar. Kiemelte, ezt hivatott szolgálni a polgári kormány által elfogadott új Alaptörvény, amely megváltoztatta a korábbi megfogalmazást, miszerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért. Az Alaptörvény ehelyett kiemeli, Magyarország felelősséget visel minden magyarért.
Véget ért az emigráció
A diaszpóra magyarságának aktuális kérdéseire, kihívásaira térve Semjén Zsolt arról beszélt, a kormány 2010 óta megtízszerezte a külhoni magyarság támogatására szánt összeget, ez összességében ezerháromszáz milliárd forintot jelent. Ebből a keretösszegből a kormány mintegy 5.500 szervezetet támogatott, és hétezer nagyberuházást hajtott végre. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, jelenleg 220 ezer gyerek jár intézményesen a külhonban magyar iskolába, ehhez a magyar állam gyermekenként százezer forinttal járul hozzá. Megjegyezte, a Kárpát-medence tekintetében az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a magyar oktatási rendszert. Semjén Zsolt kitért arra is, a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően 13 ezer gyerek látogathatott tanulmányi kirándulás keretében a határon túli magyar vidékekre, amely katalizátorként is hat, hiszen sok esetben ennek hatására a családok maguktól is hasonló utazásokat szerveznek, barátságok, szerelmek szövődnek. A miniszterelnök-helyettes elmondta, a Kőrösi Csoma Sándor program keretében eddig ezer ösztöndíjas – évenként 111 – teljesített szolgálatot a diaszpóra magyarságának szervezeteinél, iskoláiban. Mint kitért arra, a magyar szervezetek 1990 előtt világszervezetek voltak, 1990-ben ugyanakkor véget ért az emigráció, hiszen haza lehetett jönni, ezért át kellett átalakítani a diaszpóra szervezetek alapvető működési célját.
Ebben nagyon nagy szerepe volt az ösztöndíjasoknak, akik élettel töltötték meg a diaszpóra magyarságának intézményeit, magyar nyelvet történelmet, kultúrát tanítanak
-hangsúlyozta Semjén Zsolt, kiemelve jelenleg 225 hétvégi iskola működik a diaszpórában, ahol magyarul tanulnak a gyerekek.
Bármi történik, van hazátok
A miniszterelnök-szólt arról is, az idei évben radikális bürokrácia-csökkentést hajtottak végre a külhoni pályázatok tekintetében is, így 2,5 millió forintos összegig nem kell szakmai beszámolót készíteni a megvalósult pályázatokról. Kitért arra is, egyszerűsödött a magyar állampolgárság megszerzése is, amely lassan közelít az az 1 millió 200 ezer főhöz. Kitért arra, a kormány lehetőséget ajánl a diaszpóra szervezetek vezetőinek, hogy javaslatukat figyelembe veszik az állampolgárság megszerzésénél például nyelvi problémák, dokumentumbeszerzések kapcsán. Mint kiemelte, Magyarország számára fontos, hogy a diaszpóra magyarsága érezze,
bármi történik, van egy hazátok, Magyarország, ahová mindig hazajöttök. Nem turistaként, nem menekültként, hanem haza..
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS