Neves publicisták szólaltak meg pénteken Tusványoson abban a témában, hogy mit lehet és mit kell tennünk annak érdekében, hogy továbbra is nemzetként tudjunk fennmaradni. Többen a migrációnak való töretlen ellenállást emelték ki, egyesek a családalapításra helyezték a hangsúlyt, de talán Bayer Zsolt fogalmazta meg a legkarakánabb módon, milyen az a jövőkép, amit célként ki kell tűzni: nem dőlünk be a migrációs nyomásnak, a mára “beteggé vált európai értékekből” nem kérünk, és ragaszkodunk azokhoz a valódi értékekhez, amelyek mentén igazán érdemes élni: Isten, haza, család.
Hét neves publicista tartott kerekasztal-beszélgetést a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) arról, hogy mit kell és mit lehet tennünk annak érdekében, hogy megőrizzük nemzetünket, hagyományainkat, és ne olvadjunk be a Nyugat olvasztótégelyébe.
NE VEGYÜK A MIGRÁNSVÁLSÁGOT FÉLVÁRRÓL – ELLEN KELL ÁLLNI!
Pesty László filmrendező, producer szerint a 2015-ben kirobbant migránsválság továbbra is súlyos fenyegetést jelent minden magyar számára, így nem szabad azt félvállról venni. Magyarország eddig ellenállt, és ezt folytatni kell, hiszen véleménye szerint pillanatnyilag nagy kulturális és vallási veszélyben vagyunk.
Ha elszúrjuk ezt a lehetőséget, 30-50 év múlva most nem fogunk itt ülni, attól tartok
– fejezte ki aggodalmát a filmrendező. Azonban mindaddig, amíg ez a kormány marad Magyarországon, addig az ellenállás meg fog valósulni, ami pedig a kizárólagos kulcsa egy élhető jövőnek.
HORVÁTORSZÁG NEM FÉL A SAJÁT NEMZETI KÖZÖSSÉGEITŐL
Adócsi János újságíró, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke dicsérte Horvátország hozzáállását az ott élő nemzeti kisebbségekhez. Mint mondta, egy 14 ezres magyar közösség él az országban békességben, ezt pedig annak köszönhetik, hogy egy büszke és erős állam. Szerinte a legkifizetődőbb, amit tehetünk, hogy józan paraszti ésszel gondolkodunk, és otthon kell megfogalmaznunk a “lehet és kell” politikáját. Pósa Károly, a Hír TV szerkesztője szerint azonban nem kell versenyt csinálni abból, hogy melyik nemzetrész szenvedett többet. Azt mondta: ha magunkat próbáljuk megváltoztatni, akkor nem az lesz a kérdés, hogy a jövőben lesznek-e magyarok, hanem hogy magyar lesz-e a jövő.
EGY NAGYOBB JÁTSZMA ÉRDEKÉBEN ELENGEDHETETLEN VISSZAFOGOTTSÁGOT TANÚSÍTANI
Borbély Zsolt Attila közíró, publicista dicsérte Magyarországot, hiszen egyértelműen látszik, hogy a nemzeti kisebbségek mellett áll és támogatja őket, az autonómia szempontjából azonban még nem értek el semmit ezek a kisebbségek. Mint mondta, ma Magyarországon még mindig kaotikus állapotok uralkodnak a kultúra színterén, a népszaporulat kérdése viszont rendkívül pozitív:
Nem lehet a magánéletbe beleavatkozni, csak támogatni, ezt pedig a magyar kormány tökéletesen csinálja.
A magyar-román kapcsolatokról az a véleménye, hogy bár nem érkezik az anyaországból karakán odacsapás, de muszáj felismerni, hogy Románia egy potenciális szövetséges, és egy nagyobb játszma érdekében muszáj visszafogottságot tanúsítani.
SIKERRE KELL VINNI A NEMZETI RENESZÁNSZ ÜGYÉT, VAGY ELBUKUNK
Bayer Zsolt újságíró, publicista egyetértve Pesty Lászlóval a “mit kell és lehet tenni” kérdésére azt válaszolta:
Ellen kell állni, ez mindennél fontosabb.
Felidézte a Nyugat egyik nagy költőjét, Babits Mihályt, aki az Örök kék ég a felhők fölött című versében talán mai viszonylatban a legaktuálisabban fogalmazott: “Magyar vagyok, lelkem örökséget kapott, melyet nem dobok el, mert a világot nem szegényíteni, hanem gazdagítani kell.”
Egyetlen dolog dönt el majd mindent: vagy sikerre visszük a nemzeti reneszánsz ügyét, vagy elbukunk. Ma Közép- és Kelet-Európa ilyen szemszögből fényévekkel előrébb áll, mint Nyugat-Európa. Ez a feladat, nem herdálhatjuk el
– bátorított Bayer.
10 ÉV MÚLVA, HA MAJD ÚJRA ITT ÜLÜNK…
Felvetődött a kérdés, hogy mi lehetne 10 év múlva a legnagyobb siker, amit el tudunk és el kell majd érni? Szőke László szerint az elkövetkezendő 10 évben dől el, hogy Székelyföld megmarad-e vagy szórványsorsra jut. Pesty László optimistán vélekedett ezzel kapcsolatban: mint mondta, ezer éve határvédő nemzedékként élnek itt a Kárpát-medencében a székelyek, és voltak ezalatt az idő alatt sokkal nagyobb kihívások is, amelyeket sikerült legyűrni, és ez most is így lesz.
Adócsi János szerint a legfontosabb, hogy olyan vezetőkre bízzuk jövőnket, akik képesek lesznek magyar nemzetben gondolkodni. Mint mondta, a gazdasági és politikai térnyerés egyre növekszik, az elszakított nemzeteknek pedig helyben kell meghatározniuk, mi jó és nemzetmegtartó; akkor 10 év múlva is mind itt ülhetünk majd ennél az asztalnál.
Azt szeretném, hogy a független székely köztársaság miniszterelnöke is itt üljön velünk 10 év múlva, és hogy a magyar miniszterelnök olyan legyen, akire illik a bűvös hármas jelszó: bátorság, egység, radikalizmus. Ez Orbán Viktorban mind benne van; remélem, 10 év múlva is ő lesz a magyar kormányfő
– vélekedett Borbély Zsolt Attila.
Bayer Zsolt első körben felidézte a HVG interjúját, amelyben egy norvég klímastratégiai professzor azon botránkozott, hogy a magyar kormány lépéseket tesz a szaporulat felé. Szerinte a megoldás inkább abban keresendő – idézte Bayer -, hogy be kell vezetni az egygyermekes családmodellt nyugaton, hiszen ők a gazdagok, akik a legtöbbet fogyasztanak és a legkárosabbak a környezetre. Minderre a publicista a már tőle megszokott karakán stílusban reagált: remélem, hogy 10-20-30 éves távlatban ezeknek a világmegváltó elmebetegeknek az ideje leáldoz, az európai fehér ember pedig méltóztatik végre szaporodni.
Bízom az európai értékek helyreállásában, azokban, amiket mára eltöröltek. Ma már akkor vagy értékes, ha minél betegebb vagy, ha nincsenek gyökereid, ha nem vagy se nő, se férfi, hanem valamiféle hibrid. Leszarom az összes ilyen “európai értéket”, én maradok a valódi elvek mellett: Isten, haza, család. Ennél tökösebb értékeket még nem állított össze senki.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS