A szerencsi választási vereség bódulatában még magához képest is nagy butaságot követett el Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő. Az amatőr korlátakrobata beismerte: egészen konkrét tudomása volt arról, hogy a Bíró László összellenzéki képviselőjelölthöz köthető korrupciós bűncselekmény még a nyilvánosság által megismertnél is súlyosabb, és erről az ellenzéki pártelnököket is tájékoztatta. Mivel Hadházy és az ellenzéki pártelnökök hivatalos személyek, ezért a Btk. szerint korrupciós bűncselekmény észlelésekor feljelentési kötelezettségük van – ennek elmulasztása akár három év szabadságvesztéssel is sújtható!
A kormánypropaganda ugyan csak a ki nem fizetett varrónőkről harsogott, de személyesen tájékozódtam az ügyről, és emiatt azt ennél jóval súlyosabbnak tartom. A „szociális szövetkezetezés” 2014-2015-ben gyakori fideszes elkövetési mód volt, és a vizsgálataim alapján ez a történet is alkalmas lett volna egy Korrupcióinfó illusztrálására. Emiatt én ennek a jelöltnek csak annyit segíthettem, hogy nem beszéltem róla nyilvánosan, de a pártelnököket tájékoztattam arról, amit megtudtam
– vallotta be a szerencsi vereség miatti fájdalmában vasárnap esti Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos. Tehát: tudott a korrupcióról sőt, saját „vizsgálatai” alapján a nyilvánosságnál részletesebben ismerte a bűncselekménygyanús ügy részleteit, ám arról nem értesítette a nyilvánosságot, mert így akarta segíteni a baloldal jelöltjét. Ráadásul Hadházy nem csupán annyit tudott a bűnügyről, amennyit egy átlagos honpolgár, hanem – saját bevallása szerint – annál többet, és azzal is tisztában volt, hogy az eset súlyosabb annál, mint ami eddig a nyilvánosság elé került.
A Hadházy Ákos tudomására jutott korrupciós bűncselekmény eltussolása azonban nem csupán erkölcsi és politikai, hanem jogi kérdés is! (A szakmányban hazudozó, fideszes politikusokat, állami szervezeteket, intézményeket érdemi bizonyíték nélkül korrupcióval vádoló, majd emiatt pereket vesztő Hadházy esetében amúgy is erős túlzás bármilyen összefüggésben az „erkölcs” szó használata, de ez más kérdés.) A hivatalos személyeknek ugyanis – mint amilyen egy országgyűlési képviselő – feljelentési kötelezettségük van, amennyiben korrupciós bűncselekményt észlelnek!
- Mivel Hadházy Ákos – saját bevallása szerint – ellenzéki pártvezetőkkel is megosztotta a korrupciós bűncselekményekről szerzett értesüléseit, így a feljelentési kötelezettség immár azokat a vezetőket is terhelte, akik közülük országgyűlési képviselők, tehát hivatalos személyek. Nevezetesen: Gyurcsány Ferencet (DK), Karácsony Gergelyt (Párbeszéd), Szabó Tímeát (Párbeszéd), Tóth Bertalant (MSZP), Kunhalmi Ágnest (MSZP), Jakab Pétert (Jobbik), Kanász-Nagy Mátét (LMP) és Schmuck Erzsébetet (LMP). A Momentum elnökének (már ha neki is szólt Hadházy) csupán annyi a „szerencséje”, hogy ő nem hivatalos személy, hiszen nem parlamenti képviselő (ez utóbbi pedig a mi szerencsénk).
Bősz Anett, Tordai Bence, Kanász-Nagy Máté, Bangóné, Varju László és Hadházy Ákos a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt. Akár be is fáradhatnának… (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Ennek kapcsán megkerestük ifjabb Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét. Az alkotmányjogász kérdésünkre a következőket válaszolta:
A hatályos Büntető Törvénykönyv 300. § (1) Bekezdése alapján az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez a kódexben részletezett bármilyen korrupciós bűncselekményről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 459. §-a szerint hivatalos személynek minősül az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő. A független országgyűlési képviselő tehát az ügyben akkor járt volna el jogszerűen, ha az általa ismert korrupciógyanús körülményekről – annak büntetőjogi megalapozottsága esetén – haladéktalanul tájékoztatta volna az illetékes hatóságot.
Ezt azonban elmulasztotta – legalábbis nincs hír arról, hogy Hadházy a nyomozó hatóságokhoz fordult volna. Miközben arról rendszeresen szokott posztolni, hogy mindenféle félinformációk, pletykák alapján feljelentett állami szervezeteket, fideszes politikusokat – ezekről, persze, utólag be szokott bizonyosodni, hogy megalapozatlan vádaskodások.
Ifjabb Lomnici Zoltán arra is fölhívta a figyelmet:
A jogalkotó szándéka alapján Magyarországon a korrupciós bűncselekmények üldözése terén zéró tolerancia érvényesül, ezt támasztja alá, hogy az OLAF szeptember 10-én nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint, a magyar ügyészség az uniós átlagot (39 százalékot) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között.
Az ellenzék menetrendszerű választási vereségei nemcsak azért örvendetes események, mert alkalmatlan, hazaáruló, nemzetáruló, magyargyűlölő, emlékcipőkbe köpködő, antiszemita (kívánt aláhúzandó) politikusaik nem jutnak hatalomra, hanem azért is, mert a bukás miatti trauma őszinteségi rohamot vált ki némelyikükből. Nem lenne baj, ha ezek az őszinteségi rohamok a nyomozó hatóságok figyelmét is fölkeltenék…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS