Hiába göngyölítette fel az adóhatóság az egyik legnagyobb hazai elektronikai áfacsaló hálózatot, a műszaki cikkek piacán trükköző bűnbanda egy másik áruházlánc megalapításával tovább folytatja tevékenységét – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk úgy értesült, az elektronikai áfacsalások miatt január végén lekapcsolt, hódmezővásárhelyi és budapesti székhelyű cégek mások mellett az Emátrix-, az Ármátrix-, az Electropark- és a Bemutatóterem nevű műszaki webáruházakat üzemeltették, ezeken az oldalakon értékesítették az áfacsalt termékeket. A szóban forgó oldalak ma is elérhetetlenek, nem úgy az Expert nevű műszaki áruházlánc, amely mögött az áfacsaló hálózat egyik cége áll, és amely webáruházat azért alapították, hogy a korábbi üzleteik ezen a néven folytathassák tovább a működésüket. Értesüléseink szerint az áfacsalókat a NAV egyik felső vezetője is segíthette. Úgy tudjuk, az adóhatósági “tégláról” a nyomozók is tudnak, forró nyomon keresik az áfacsalók informátorát.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik felső vezetőjének hathatós segítségével járathatta csúcsra az elektronikai áfacsalást az a bűnbanda, amelyet január végén kapcsoltak le az adóhatóság nyomozói – értesült a PestiSrácok.hu. A NAV január 26-án közölte, hogy elektronikai cikkel áfát csaló bűnszervezetre csaptak le, tizenkét embert letartóztattak. A magyar-szlovák áfacsaló hálózat a gyanú szerint mintegy 22 milliárd forintot tehetett zsebre az adóelkerüléssel. A szervezet legális kereskedelmet is folytatott, így tudta leplezni illegális tevékenységét. A piaci ár alatti kínálatukkal óriási forgalmat bonyolítottak: csaknem 81 milliárd forint bevételre tettek szert.
“Ez a weboldal nem érhető el”
A PestiSrácok.hu megtudta, a lekapcsolt, hódmezővásárhelyi és budapesti székhelyű cégek mások mellett az Emátrix-, az Ármátrix-, az Electropark- és a Bemutatóterem nevű műszaki webáruházakat üzemeltették, ezeken az oldalakon értékesítették az áfacsalt termékeket. Az oldalak egytől egyig az online kereskedelemben jól ismert M. János érdekeltségébe tartoznak. A szóban forgó webáruházak ma is elérhetetlenek, rájuk kattintva tegnap még az az üzenet jelent meg, hogy “az oldal technikai okok miatt nem működik”, ma már azonban az, hogy “ez a weboldal nem érhető el”.
Ez az üzenet jön szembe, ha a Bemutatóterem weboldalára kattintunk.
Más néven megy tovább a biznisz
Portálunk ugyanakkor arról is értesült, hogy az adóhatóság hiába göngyölítette fel az oldalaikkal jelentős piaci részesedést szerző társaságot, a bűnbanda egy másik webáruház megalapításával tovább folytatja tevékenységét. Az áfacsalásban érintett cégek mögött álló emberek ugyanis közösen hozták létre az Expert nevű műszaki boltot, hogy a korábbi üzleteik ezen a néven folytathassák tovább a működésüket. Pikáns, hogy ha az Experten rákattintunk egy termékre, akkor ugyanaz, a Bemutatóterem.hu-ról ismert panel jelenik meg, és ugyanazzal a betűtípussal, szöveggel tájékoztatják vásárlóikat az áru elérhetőségéről, várható beérkezési idejéről. Az Expert mögött az a hódmezővásárhelyi Elektro Quality Kft. áll, amely cég tulajdonosának az érdekeltségébe tartozik az áfacsalásban érintett Elektropark Kft. Mind a két cégnek Hódmezővásárhelyen, az Erzsébeti út 8. szám alatt található a székhelye. Az Expert a mai napig működik, virágzik a webáruház.
A szlovák-magyar meló
A PestiSrácok.hu az elektronikai áfacsalásban érintett cégek neveit is megtudta. A nyomozás eddigi adatai szerint a bűnbanda 13 magyar és egy szlovák cég segítségével trükközött, a szállításokért pedig egy magyar gazdasági társaság volt felelős. Szlovákiában az M-Elektro s.r.o. vett részt a fiktív kereskedelmi folyamatban. A cégláncolat Szlovákiába irányuló közösségi értékesítését három hódmezővásárhelyi (Hód-In Kft., Bravotech Kft., Elektro-Quality Kft.) és egy debreceni társaság (Selex-M Kft.) bonyolította. Szlovákiából a Bemutatóterem.net Zrt., a Bi Magyarország Kft., a Junga-Sa Kft., a Matrix Distribution Group Kft., a European Distribution Group Kft. és a Gigant Bit. Kft. vásárolt árut közösségi beszerzés címszó alatt. A fiktív kereskedelmi folyamatban az Elektropark Kft., az Ármátrix Kft. és az electro Home Hungary Kft. is részt vett, a szállításokat pedig a Molnár Sped Trans Kft. intézte. A fenti gazdasági társaságok körmére nézve megállapítható, hogy egyazon személyi kör irányítása alá tartoznak.
Papíron utaztatták a termékeket
A bűnszervezet működése pofonegyszerű volt. A Magyarországon beszerzett termékeket papíron Szlovákiába utaztatták. A szervezethez tartozó szlovák cég továbbadta az árut a szintén a körhöz tartozó magyar vállalkozásoknak. Így a közösségi értékesítés alapján egyrészt visszaigényelték az áfát, másrészt a papíron történt uniós beszerzés után már nem fizettek adót a láncolatban szereplő cégek. Mindeközben az áruk valójában Magyarországon maradtak, és főként internetes áruházakon keresztül forgalomba kerültek.
Az áfacsaló cégláncolat óriási forgalmat bonyolított a piaci ár alatti kínálattal: csaknem 81 milliárd forint bevételre tettek szert. (A kép illusztráció)
Páncélkazetta a teherautó ülése alatt
A PestiSrácok.hu értesülései szerint az áfacsalás leplezése miatt naponta fordultak a Molnár Sped Trans Kft. sofőrjei Budapest és a szlovákiai Komárom (Komárno) között, az utat egyszer kellett megtenni. Úgy tudjuk, a sofőrnek az is parancsba volt adva, hogy megadott helyen félreálljon. A cég több kamu címen is megállíttatta a sofőröket, volt, hogy a józsefvárosi piacon, volt, hogy Dunakeszin kellett 20-30 percet várakozniuk, ez idő alatt ugyanakkor senki nem nyúlt a teherautóhoz. Az áfacsalók így azt a látszatot keltették, mintha éppen le-, vagy felpakolnák az árut. Portálunk információi szerint a papíron árut fuvarozó autó jobboldali üléssora alá egy páncéldobozt épített be a bűnbanda, ennek segítségével pénzeket küldtek Szlovákiába. A pénzkazettához a sofőröknek nem volt kulcsa, a fekete pénzeket pedig mindig előző nap, tehát soha nem a sofőr előtt tették az autóba.
A NAV egyik felső vezetője is segített?
Értesüléseink szerint az áfacsalókat a NAV egyik felső vezetője is segíthette. Úgy tudjuk, az adóhatósági “tégláról” a nyomozók is tudnak, forró nyomon keresik az áfacsalók informátorát. Az is előfordult, hogy a cégek adóvizsgálatot kaptak, a NAV pedig egy 16 kérdésből álló kérdéssort küldött ki a társaságoknak. A bűnbanda vezetője e-mailben küldte tovább a kérdéssort valakinek, aki aztán profin kitöltve visszaküldte azt.
Az informatikai rendszer osztályozta a megrendeléseket
Az áfacsaló hálózat úgy épült fel, hogy látszólag több, egymástól függetlenül működő céget integráltak egy rendszerbe, amelyeket egy profin felépített informatikai rendszer fogott össze. A cégcsoport forgalmának közel 60-70 százalékát fiktív számlázással realizálta. Az áfacsaló cégcsoport úgy működött, hogy a webáruházakba beérkezett megrendeléseket egy közös informatikai rendszer kezelte, amely értéktől és árréstől függően automatikusan osztályozta is a megrendeléseket. A PestiSrácok.hu úgy tudja, az Emátrix-, az Ármátrix-, az Electropark- és a Bemutatóterem nevű műszaki webáruházakat üzemeltető cégek informatikai rendszere úgy volt beállítva, hogy jelezte az 50 ezer forint alatti és az 50 forint feletti megrendeléseket. Információink szerint az 50 ezer forint alatt eladott termékeket minden esetben kiszámlázták, azokról hivatalos számlát állítottak ki, és az összeget a pénztárgépbe is beütötték. Ezekben az esetekben az egész folyamat legális volt.
Ötvenezer forint felett jelzett a gép
A trükköt az ötvenezer forint feletti megrendelésekhez építette be a bűnbanda, amikor is nagyobbrészt fiktíven értékesítették a termékeket. A fiktív értékesítés úgy működött, hogy a szlovák cég rendelte meg az árut a magyar, lengyel, vagy más külföldi beszállítótól, amely azt legálisan, export számlával, nettó áron szállította ki a szlovák gazdasági társaságnak. A szlovák cég az árut papíron egy magyar gazdasági társaságnak értékesítette, szintén nettó áron. A valóságban azonban az árut ténylegesen a cégcsoporthoz tartozó központba szállították, ahonnan az áfa megfizetése nélkül Magyarországra visszahozott termékeket fiktív számlával szállították ki a vevőknek. Amennyiben azonban a vásárló a személyes átvételt választotta, akkor a csalás úgy működött, hogy a telephelyen a pénztáros beütötte a tételt a pénztárgépbe, de a gyűjtőbe már nem rögzítette az értékesítést. A vevő a személyes átvételkor is fiktív, kinyomtatott számlát kapott, majd miután távozott a Tengerszem utcából, a pénztárgépből törölték a beütött tételt. A kasszásoknak az informatikai rendszer jelezte, hogy az adott tételt be kellett-e ütniük a gyűjtőbe, vagy sem. A cégháló időközönként ráadásul lecserélte és váltogatta a Szlovákiából nettó áron műszaki cikket beszerző saját gazdasági társaságait, ezért is volt szükség látszólag egymástól független, ám együtt dolgozó 13 különböző cégre. A milliárdos elektronikai áfacsalás miatt különösen is érdekes, hogy az abban érintett cég továbbra is vígan üzemeltetheti az Expert nevű műszaki webáruházat….
A sofőrök naponta fordultak Budapest és Szlovákia között, kamu címeken kellett félreállniuk, és pénzkazettában fuvarozták a fekete pénzeket.
A honlapok lekapcsolása előtt vásárolt? Sajnos bajban van.
Az áfacsalásnak és az online áruházak elérhetetlenségének ráadásul a fogyasztók is megisszák a levét. A szóban forgó oldalakat, tehát például a Bemutatótermet, vagy az Emátrixot teljesen jogosan egyik napról a másikra kapcsolta le a NAV. Sok vásárló ugyanakkor még a honlapok lekapcsolása előtt leadta a megrendelését, adott esetben pedig ki is fizette a cégeknek a vételárat. A kérdés az, mit tehetnek azok, akik rendelésüket már leadták, kifizették a vételárat vagy egy részét, viszont a terméket nem kapták meg?
“Ilyen esettel még mi sem találkoztunk”
Az ügyben Kathi Attilát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivőjét is megkerestük, aki kérdésünkre azonnal leszögezte: ilyen esettel még ők sem találkoztak. Kathi Attila szerint ugyanis az a probléma, hogy a webáruházaknak kötelességük leszállítani a megrendelt terméket, csakhogy a cégek árukészleteit zárolta a NAV. “Ebben az esetben a cégek tizennégy napig elállhatnak a szerződéstől, amikor is vissza kell utalniuk a vásárlóknak a kifizetett vételárat. Csakhogy a NAV a cégek bankszámláit is zárolta, tehát a visszautalás is fizikai akadályokba ütközik. Erre mondom azt, hogy ilyen esettel még mi sem találkoztunk” – ismertette Kathi Attila. Arra kért minket, hogy az adóhatóságnak tegyük fel az ezzel kapcsolatos kérdéseinket. Megtettük, amint a NAV-tól választ kapunk, közöljük.
Az elektronikai áfacsalásban érintett cégek budapesti, Tengerszem utcai telephelye. Forrás: Street View
Fizetési meghagyás, bíróság, pertársaság
Addig is a Magyar Nemzet erre vonatkozó cikkéből idézünk, amely azt járja körül, ilyen esetekben mi a teendője a vásárlónak. A lap nyomatékosítja, a NAV által lefoglalt értékek és raktárkészlet elsősorban a köztartozások kiegyenlítésére szolgálnak. Amennyiben a megvásárolt terméket a vállalkozás nem juttatja el a vásárlóknak, és a befizetett vételárat – elállási jog bejelentése esetén – nem fizeti vissza, vagyis nem sikerül megegyezésre jutniuk a teljesítést illetően, a vásárlók jogaikat elsősorban bírósági eljárásban tudják érvényesíteni. A bírósági eljárást megelőzően – amennyiben a feltételei fennállnak – fizetési meghagyásos eljárás indítható az illetékes közjegyző előtt pénztartozás visszakövetelése érdekében. Ez azonban bizonyos költséggel jár, az eljárási díj mértéke az alapeljárásban az előterjesztett igény 3 százaléka, de legalább 5000 és legfeljebb 300 000 forint. Fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeit, azaz minden felmerült költséget – beleértve az ügyvédi díjat is – köteles megtéríteni a jogosultnak, e költségek ugyanis a végrehajtható meghagyás részévé válnak. A Magyar Nemzet arra hívja fel a károsultak figyelmét, hogy érdemes összefogniuk, s akár pertársaságot alakítaniuk.
Javításra adta be a készülékét? Forduljon a NAV-hoz
Az is előfordulhat, hogy egyesek javításra vitték vissza a webáruházakba a termékeket. Azok, akik a céghez javításra adták vissza, küldték be saját tulajdonú termékeiket, a minőségi kifogás bejelentéséről szóló jegyzőkönyvvel, a termék javításra leadásáról szóló átvételi elismervénnyel, valamint a vásárlást igazoló számlával, jótállási jeggyel tudják igazolni saját tulajdonjogukat. Figyelemmel arra, hogy a termék nem a vizsgálat alá vont cég tulajdonát képezi, érdemes a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál írásban jelezni igényüket a lefoglalt saját tulajdonuk visszaszerzése érdekében. Ha sikerül információt szerezni arról, hogy a vállalkozás mely javítószolgálatnak adta le a terméket javításra, közvetlenül a szervizhez intézett – a fentiekben felsorolt bizonyítékokkal alátámasztott – kérelemmel is élhetnek a készülék visszaszerzése érdekében.
Sok a gázos cég
Fontos megjegyezni, hogy az elektronikai cikkekkel kapcsolatos áfacsalások elkövetőit évek óta üldözi a NAV, az elektronikai, számítástechnikai eszközök ugyanis kiválóan alkalmasak a csalásra. Az „áfatrükkös” eszközök jellemzően kicsik, könnyen szállíthatók, nincs egyedi jelölésük, vagy ha van, az semmire sem jó, ráadásul még relatíve drágák is. Nem csoda, hogy a szektorban jóval több a gázos, vagy simlis cég, mint más ágazatokban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS